Az Átlátszó által kikért adatok és dokumentumok ismét azt bizonyítják, hogy ijesztő mértékű szennyezések történtek a gödi akkumulátorgyárban és annak környezetében.
A légszennyezettségi adatok alapján a gödi Samsung-gyár 2019 és 2022 között rendkívül nagy mennyiségű, 88 tonna mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe
– írta meg az oknyomozó portál. Mint hozzátették: nemcsak ez az egyetlen ijesztő adat, ami rámutat az akkugyár elképesztő egészség- és környezetkárosító hatására. A SungEel Kft. akkumulátorfeldolgozó üzemeihez hasonlóan a rákkeltő nehézfémek megengedett mennyiségének sokszorosa volt kimutatható a gödi gyárban is, sőt a dolgozók mérgező anyagokkal való veszélyeztetése is folyamatosan nőtt az évek során. A kormány azt ígéri, a munkavédelmi bírságok összegének emelésével fogja megelőzni a további veszélyeztetést és az üzemi baleseteket.
A lap által megszerzett 2021-2022-es adatokból kiderül, hogy Göd levegőjét iszonyatos mértékben terheli az akkugyár működése:
⚫ A szén-dioxid mennyisége hétszeresére nőtt a 2018-ban mérthez képest.
⚫ A belélegezve vetélést vagy a magzat rendellenes fejlődését okozó N-metil-2-pirrolidonból 2019 és 2022 között 88 tonnát eresztettek a levegőjébe.
⚫ A 2021-es mérések a munkahely levegőjében a nikkel és a kobalt megengedett határértékének 10-20-szorosát mutatták ki.
A dél-koreai cég nem könnyítette meg a gyár környezet- és egészségkárosító hatásának mérését, ugyanis az egyetlen talajvízszennyezést mérő kutat betemették, így 5 éven át nem működött monitoringkút a veszélyes üzemben. Újat létesítését azért nem írták elő, mert állítólag „nem jelentős környezeti hatása”.
Egy 2023 decemberében kiadott engedély alapján a jövőben szigorúbb határérték fog vonatkozni a magzatkárosító NMP-re, az évi egyetlen mérés helyett pedig a Samsung végeztetne méréseket félévente.
Súlyos munkavédelmi vétségeket is elkövettek a Samsungban.
Ezeket a kormányhivatal magasabb összegű - 15,5 millió, 17,7 millió és 20,7 millió forintos - büntetések kiszabásával próbálta visszaszorítani, de mivel a munkavédelmi törvény szerint a maximális büntetés nem lehet több, mint 10 millió forint, így a cég megúszta 30 millió befizetésével. Ez pedig egy évi 31 milliárd forintos (2022-ben - a szerk.) nyereségű cégnek meg sem kottyan.
Egy idén február 14-én megjelent rendelet alapján a munkavédelmi büntetés akár 100 millió forintos összeget is elérheti, de akármennyire is soknak tűnik, még ez is apró egy globális óriásvállalatnak.
A „nemzetgazdasgi szempontból kiemelt” minősítés miatt a gödi akkugyár nem csak érinthetetlen, de az iparűzési adót is a kormány nyúlhatja le. Fotó: Kovács Attila/MTI.
Mivel a Fidesz-kormány a gödi Samsung esetében is a nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítéssel trükközött, a súlyosan környezetszennyező és egészségkárosító gyár után a fideszesek által uralt vármegye szedte be a 6,8 forintnyi iparűzési adót, a gödieknek csak a bűz, a zaj és a szennyezés jut.
Az eljárás visszásságára korábban a Jobbik-Konzervatívok képviselői is felhívták a figyelmet. Z. Kárpát Dániel akkor hangsúlyozta: pártja szerint a Samsunghoz hasonló nagyvállalatoknak juttatott közpénzmilliárdokat inkább a magyar kisvállalkozások között kellene szétosztani.
Mivel a levegő és a talajvíz nem marad egy helyben, a gödi Samsung nem csak a gödiek, de Dunakeszi, Vác, Sződliget és tulajdonképpen minden Duna menti település lakóinak életére hatással lehet.
(Címlapkép: A gödi Samsung SDI gyár 2020. január 28-án. MTI/Mónus Márton)