Bencze János keddi napirend előtti felszólalásában a mezőgazdaság legfontosabb kérdéseit szegezte a kormánynak.
Az árpa aratásának jött el az ideje – mondta a képviselő, majd ezzel kapcsolatban kifejtette: a gazdák már jelezték, hogy az árpa az ára egyszerűen nem hozza vissza a befektetéseiket. Összeszámolták, hogy a gazdák vesztesége hektáronként 50-200 ezer forint lesz csak az árpán.
Mindenki megörült neki, amikor megjött a hír, hogy az Unió hajlandó kompenzálni ezt az összeget. Ezt a kormány sikerként adta el a propagandában, de aztán jött a feketeleves...
Bencze János kiszámolta, hogy ez a "sikersztori" valójában szinte semmit sem segít a gazdáknak: az Unió által adott 6 milliárd forint a 2021-es gabonatermésátlaggal számolva mindössze 465 forint támogatást jelent tonnánként. A jobbikos képviselő szerint ez minden, csak nem kompenzáció, ez semmi más, csak parasztvakítás.
Kiemelte: a gazdák azt akarják tudni, hogy a magyar kormány hajlandó-e kompenzálni őket, hogy a kormány hajlandó-e azokon a gabonakereskedőkön behajtani a kompenzációt, akik lényegében tönkretették a gazdaságot az elmúlt évben. Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák két veszteséges évet már nem bírnak ki.
Mit szándékozik tenni a kormány a mezőgazdasággal, hogy talpon maradjon? A mezőgazdaság beomlása magával fogja rántani az egész országot, tehát ez közös ügyünk. Itt nincs pártpolitika, itt agrárium van!
A magyar méhészek szorongatott helyzetével kapcsolatban Bencze János rámutatott, hogy mennyire abszurd, hogy egy méhészettel foglalkozó agrárminiszter alatt a nagy, magyar, családi méhészetek lényegében tönkre fognak menni.
A méz ára nem éri el a termelési költségeket, hála egy olyan palackozóüzemnek, amit a kormány stafírozott ki, és külföldről importált mézzel tölti fel a készleteit – hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
Ez komoly gondot jelent, úgyhogy tenni kell valamit, hiszen 15-20 ezer család megélhetése került konkrétan veszélybe.
Az állattartók is segítségre szorulnak – mondta el Bencze János. Ugyanis hiába jött az olcsó ukrán gabona, a takarmány ára lényegében nem lett olcsóbb – esett egy kicsit, de nem annyit, mint a gabonaárak. A gabona ára lement felére harmadára, a takarmány ára nem ment le.
Ez a nagyon olcsó gabonaár, miért nem jelenik meg az élelmiszerárakban? Kik azok a spekulánsok, akik ezt a pénzt zsebre teszik? A harmadára vagy felére zuhant gabonaárak mellett nem csökkent 20-40 százalékot a kenyér ára. Nem csökkent a húsfélék ára, és nem csökkent a tejtermékek ára sem.
Ezekre a logikus kérdésekre várják a választ a szántóföldi gazdálkodók, a méhészek, az állattartók, és azok az emberek, akik az üzletekben vásárolnak, és nem látják az árcsökkenést.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt felelte: nem annyira tragikus a helyzet, mint ahogy azt a képviselő lefestette. Szerinte jelenleg biztató a kép a mezőgazdaságban. A gabonafélék átlagtermése idén jóval magasabb lesz az elmúlt években tapasztaltaknál - ismertette, jelezve, ez akár komoly exportbevételt is hozhat.
A gabonaárakat nem a magyar kormányzat vagy a magyar piac határozza meg, hanem a nemzetközi tőzsdei árak, azokat pedig az olaj világpiaci árához kötik - ismertette. Szólt arról is, hogy Magyarország mindkét tengeri kikötőhöz a legmesszebb helyezkedik el, ezért az árakat a fuvarköltségek is növelik.
Biztatónak nevezte ugyanakkor, hogy a learatott gabonát biztonságos helyen tárolhatják.
Az alacsony gabonaárakat valóban nem követték az élelmiszerárak, a feldolgozók, kereskedők tették rá a plusz hasznot - mondta az államtitkár. Kijelentette: határozottan nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy tönkremegy a magyar mezőgazdaság.
(Címlapkép: Bencze János jobbikos képviselő felszólal napirend előtt az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. július 4-én. MTI/Illyés Tibor)