Már jóval korábban fény derült arra, hogy 35 évre adja oda az Orbán-kormány a hulladékgazdálkodási koncessziót egyetlen pályázónak, a Mol leányvállalatának. Az immár magánalapítványba kiszervezett olajvállalatról nemrégiben az is kiderült, hogy egy nagy, közös hulladékszállító céget hoz létre Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-vel a teljes központi régió ellátására.
A 100 százalékos Mol-tulajdonban lévő MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. lesz a felelős Magyarországon évi mintegy 5 millió tonna települési szilárdhulladék begyűjtéséért és kezeléséért, három és fél évtizedre. Magyarán 2058-ig az említett társaság kerül monopolhelyzetbe, ez viszont igen súlyos következményekkel jár a jövőre nézve, jelesül a hazai szemétszállítási díjak brutális megdrágulásával is. A cég ebből nyilván komoly anyagi előnyt kovácsolhat, az eddigi sokszorosát számolhatják fel hulladékszállításért, ahogy arra Adorján Béla Szabolcs vármegyei jobbikos képviselő is már felhívta a figyelmet nemrégiben. Az ellenzéki politikus a fideszes szemétpolitikában “sarcolást és harácsolást” sejt. Úgy látja, az átszervezés kimeríti a szándékos környezetkárosítás minden eddig el nem képzelt lehetőségét is. Az új, hulladékrezsimnek is csúfolt időszak július 1-jétől indult.
A kérdéskör kapcsán megkerestük Kovács Imrét, aki a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. szolgáltatási vezetője. A megyei jogú várost illetően lapunknak elmondta: Miskolcon jelenleg a lakosságihoz hasonló kiskonténerekbe gyűjtik a hulladékot, hogy a költségeket érintően gazdaságosabban számolhassanak. Egyelőre kivárnak, így nem szállítják el, hanem inkább még tárolják a zöldhulladékot is.
Ellenkező esetben elég veszélyes számok jönnének ki
– fogalmazott az Alfahírnek a szakértő.
Kovács Imre érdeklődésünkre elárulta, hogy a tavalyi évben a Miskolcon keletkezett hulladék elszállítása összesen 132 millió forintba került a borsodi városnak.
A városgazda arról is beszélt, hogy például a lombhulladékot nem tudták "beszuszakolni" zöldhulladék kategóriába, mert az nem termelésből származó hulladéknak számít. Kifejtette:
Eddig a rendszeres lombhulladékot kilogrammonként 17 forintért számolták el, mostanra viszont 97 forintra emelkedett, az eseti jellegű díja pedig már 146 forintra ugrott az önkormányzat kontójára.
Azt is ismertette, hogy az egyéb hulladék esetében 241 és 362 forintra emelkedett a korábbi 25-30 forintos díjtétel, köbméterben számolva.
Kitért arra is, hogy idestova három éve dolgoznak azon, hogyan tudnák ezt az egyébként komposztra alkalmas, falevélből és fűből álló hulladékot hatékonyabban hasznosítani, ám városként nem rendelkeznek hulladékkezelési joggal.
Meglátása szerint itt az lenne jó megoldás, ha azt termékként tudnák értékesíteni, mondjuk fa apríték, brikett, vagy más tüzelőanyag, illetve trágya alapanyag gyanánt.
Kovács elmondása alapján most minden érintett nagyon kivár annak kapcsán, milyen név szerint sorolhatók be az egyes hulladéktípusok, mivel
várhatóan 5-10-szeres növekménnyel lehet kalkulálni.
Pontosan viszont még nem lehet tudni, milyen díjakkal tudnak számolni, de szavai szerint irdatlan mértékű a drágulás, miközben
"a rendszer első számú szereplőié a haszon"
– emelte ki Kovács Imre.
Fotó: Az illegálisan lerakott hulladékot szedik össze és szállítják el Mezőcsát határában. (MTI/Vajda János)
Azzal kapcsolatban, hogy mi várható országos szinten a jövőben úgy, hogy 35 évre monopolhelyzetbe kerül a már alapítványba kiszervezett olajcég, a lehetséges problémákról szólva Kovács elmondta: most elsődlegesen mindenki elkezd “ügyeskedni” a szeméttel, hogy ne kelljen lerakóhelyre vinnie.
“A nagyobb probléma, hogy a lakosságot is érinti, hiszen az emberek eddig be tudták vinni a hulladékudvarokba a különböző háztartási termékeiket, most azonban, amikor szigorúan mérik ezeket, már nem feltétlenül fogják becipelni ezekre a helyekre, hanem ahol tudják, például egy erdőbe fogják kidobálni” – fogalmazott Kovács Imre, aki úgy látja,
ennek egyenes következménye az lesz, hogy durván megnőhet az illegális hulladéklerakók száma.
Példaként felhozta, hogy egy gépjármű karosszériát kilónként 30 forintért vesznek át, amin bizony sokak szeme megakad, és felmerül a jogos kérdés, hogy ez megéri-e egyáltalán bárkinek.
Brutális szinten csökken a lakossági részről is a hulladék átvételének ára
– tette hozzá Kovács.
A több mint 150 ezer lelket számláló település városgazdálkodásért felelős vezetője szerint egy mosógép leadása sem fogja megérni senkinek, mivel még annyi pénzt sem kap a benne lévő fémért, ami az üzemanyag-költségeket fedezné.
Ráadásul a vasgyűjtéssel foglalkozók sem fogják azt átvenni, ami a megélhetésüket veszélyezteti. Ez pedig a fentebb már említett problémához vezet, hogy így akkor hová is kerülnek majd ezek a hulladékok.
Kovács lapunknak szintén elmondta, Miskolcon alapjáraton irtózatosan nagy probléma az, hogy egyszerűen az utcákra, vagy éppen egy társasház kukái mellé teszik ki például a hűtőt, a városrendészet pedig jóformán tehetetlen, nem tudja felderíteni, hogy ki hagyta ott.
Ha pedig a közeljövőben megszaporodnak az illegális hulladéklerakók, annak felszámolása önkormányzati feladat lesz, ami rengeteg plusz munkát, illetve plusz anyagi terhet jelent majd Miskolc számára. Ráadásul a városkép is romlik majd és ismét elkezdődhet a “gettósodás”, a lecsúszott városrészek kialakulása, aminek megakadályozása érdekében rengeteget tettek az elmúlt években.
Kovács szerint egyelőre tehát “kivárásra játszanak”, de jelen állás szerint, ha semmilyen engedményt vagy módosítást nem sikerül elérniük, akkor 5-10-szeres drágulás várható.
Kifejtette: a bizonytalanságot tovább növeli az is, hogy a Magyar Közlönyben lévő kiírásból egyelőre nem derült ki, hogy a szállítás, illetve az ártalmatlanítás benne van-e abban a számban, ami a dokumentumban szerepel. Elmondása szerint Miskolcnak több telephelyen vannak kihelyezett konténerei, és eddig egy világos szerződés alapján történt a hulladékok köbméterenkénti elszállítása. Most viszont kétséges, hogy mennyi lesz ennek a díja.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 58 településén alvállalkozóként ellátó MiReHu Nonprofit Kft. sem tudja megmondani egyelőre, hogy mit, hova számlázzanak ki.
De az idő szorít: bár amikor látták a szóban forgó változásokat, igyekeztek gyorsan minden telephelyükön még a régi áron “leüríttettni” a konténereket, Kovács Imre szerint augusztus elején-közepén újra “mindenkinek betelik mindene” szeméttel, amikor is tömegesen megindulnak majd az emberek a telephelyek konténereihez, nekik pedig számlázniuk kell valahogyan.
Kovács az egész változást a trafikmutyi 2.0-nak tartja. A kisebb hulladéklerakók és magán MÉH-telepek begyűjtésében a NAV is benne van, mivel az adóhatóság pénzt kap ezek ellenőrzéséért.
A gyakorlatban ugyanis ez úgy néz ki, hogy a koncesszió nyertese, vagyis a Mol tulajdonolta MOHU pénzén – egy alkalom vagy egy vizsgálat 3 millió forintba kerül egyébként – kimegy a NAV egy kisebb telepre vizsgálódni, ahol akár annak működési engedélyét is visszavonhatja. De ha kell nekik, akkor csak simán megbüntetik az adott céget és felajánlják valaki másnak – summázta gondolatait az Alfahírnek a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. szolgáltatási vezetője.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, j) Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató (b) társaságában megtekinti az új MOL Campus székházat, mielőtt a cég vezetésének meghívására részt vesz a MOL-csoport igazgatósági ülésén 2022. december 8-án. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)