Az elsősorban elektromos járművekhez szükséges akkumulátorok gyártásának hazai helyzete az elmúlt hónapokban mind a tudományos közösség, mind a közvélemény figyelmét felkeltette, amit a már működő és tervezett üzemek környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai indokolnak – írta az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága (FFEB) kedden kiadott állásfoglalása.
A fenntartható fejlődés elveivel ellentétben a már megvalósult, illetve megvalósítás alatt álló fejlesztéseket nem előzte meg széles körű társadalmi tájékoztatás és egyeztetés
– mutattak rá.
Szerintük az illetékesek nem végezték el a megfelelő stratégiai hatásvizsgálatokat, illetve az érintettek számára nem volt mód esetleges kételyeik, ellenérveik megfogalmazására, a fejlesztések részletes megismerésére.
Már kormányoldalról is érték kritikák a Fidesz akkumulátorstratégiáját:
Papp László, Debrecen fideszes polgármestere felszólította a kormányt, hogy vonja vissza a mérgező, környezetszennyező gyáraknak jogi kiskaput nyújtó rendeletét
A jobbikos Dudás Róbet örül annak, hogy már kormánypárti politikusok is kezdenek felébredni. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy szennyező üzem államis segítséggel tovább folytathatja a tevékenységét, ha az ígéri majd megoldja a problémát.
Az MTA bizottsága szerint a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontok egyaránt nélkülözhetetlenek, mert ezek bármelyike nélkül fenntarthatatlanná válik a rendszer.
Az állásfoglalás kiemelte, hogy az akkumulátorgyártás technológiája számos környezeti és egészségügyi kockázattal terhelt, és egyelőre sehol nem állnak rendelkezésre széles körű és ellenőrizhető adatok ezekről a kockázatokról.
Hangsúlyozták, hogy ilyen horderejű ügyben az üzleti titok nem értelmezhető abszolút módon.
Az érintett lakosság és az esetlegesen veszélyben forgó természeti környezet szempontjai fontosabbak, mint a gyártó üzleti érdeke.
Szerintük az ellenőrzéseket a gyártó cégek, a kormányzati hatóságok, a tudományos körök és szakembere, valamint a civilek bevonásával kell elvégezni. Alkalmanként előre be nem jelentett módon.
A kihágások esetén szükségessé vált büntetéseknek összhangban kell lenniük nem csak az okozott kár mértékével, de az akkumulátorgyárak által a tulajdonosok számra generált bevételekkel is, hogy így azoknak valódi visszatartó ereje legyen – mutatott rá egy nagy hiányosságra az MTA bizottsága. Az ellenőrzés anyagi terheit részben a cégekre kell terhelni.
Különösen aggasztó a gyártó üzemek erőforrás-felhasználásának, nevezetesen az energia- és vízhasználat mértékének a kérdése, különösen mivel ezzel kapcsolatban nem áll rendelkezésre a tudományos közösség és a közvélemény számára megbízható, egyértelmű információ.
A bizottság véleménye szerint az információhiány a bizalmatlanság melegágya, és pusztán a tisztességes tájékoztatással el lehetne oszlatni az aggodalmak egy részét.
A hulladékkezelés kérdése is komoly kétségeket vet fel: nem egyértelmű, hogy mi les a gyártás során keletkezett hulladékkal, illetve a már elhasználódott akkumulátorokkal. Hiányzik az újrahasznosításra vonatkozó szabályozás és üzleti terv.
Az Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint az is kétséges, hogy gazdasági értelemben nem lesz-e inkább hátrányos a túlzó mértékű és elkapkodott akkumulátoripari fejlesztés: szükséges lenne nyilvánosságra hozni azokat a számításokat, amelyek alapján a kormány hosszú távon és fenntarthatóan jelentős társadalmi hasznot remél a beruházásoktól. Óvatosabb, lassúbb fejlesztést javasolnak:
Kétséges, hogy célszerű-e egyetlen technológiára alapozni egy ekkora gazdaságfejlesztési programot, hiszen nem egyértelmű, hogy a lítiumion-akkumulátor a jövő útja. Az sem biztos, hogy az elektromos járművek dominálják majd a közlekedést egy-két évtized múlva.
A Fenntartható Fejlődés Bizottsága fontos szempontként emelte ki, hogy a betelepülő vállalatok vállaljanak jelentős anyagi szerepet a működésükhöz szükséges energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozásában, valamint ne veszélyeztessék a lakossági ellátás biztonságát.
Fontos kérdésként emelték ki, hogy milyen további környezeti és gazdasági terheket ró majd az országra az elhasznált akkumulátorok esetleges nagy volumenű tárolása, illetve feldolgozása, újrahasznosítása, újrafelhasználása. Erről mindenképp tájékoztatni kell a társadalmat.
Az MTA kitért a vendégmunkások kérdéskörére is:
A szektor társadalmi hatásainak a szempontjából fontos az alkalmazott munkaerő kérdésköre. Megfelelő hazai szakemberek hiányában a betelepülő üzemek várhatóan külföldi vendégmunkásokat fognak majd foglalkoztatni, ami konfliktusokat okozhat.
A jobbikos Dudás Róbert is ezt emelte ki elsődlegesen: ezekbe az üzemekbe kormányzati segédlettel hozzák az ázsiai migránsmunkásokat, akik egyrészt elveszik a magyar emberek munkáját, másrészt letörik az amúgy is alacsony hazai béreket.
A magyar embereknek kell normális bért adni, és akkor itthon maradnának honfitársaink, nem pedig külföldre mennének boldogulni
– tette hozzá.
A Tudományos Akadémia szerint ennél még súlyosabb probléma, hogy ez az alacsony hozzáadottérték-tartalmú (szalagmunkára épülő - a szer.) iparág évekre visszavetheti a tudásalapú társadalom hazai fejlődését.
Az állásfoglalás elsődleges célként kiemelte, hogy a be kell vonni a vitába a gyárépítéssel érintett települések lakosságát és az érintett szakmák képviselőit is, illetve megfelelő választ kell adni az aggodalmaikra, bemutatva a potenciális károk enyhítését célzó intézkedéseket. Hozzátették: az MTA minden segítséget megad.
(Címlapkép: A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székháza 2023. május 11-én. MTI/Kovács Tamás)