A botrányok ellenére is nőtt a Fidesz népszerűsége, tartja magát a Jobbik, a baloldal romokban

A népszavazási kampánynak, illetve a nemzetközi terrorfenyegetettségnek tudhatók be a változások.

A DK a nyári hónapok során erősített, az idei mélypontját májusban mérték, az LMP viszont az elmúlt évek során tapasztalt átlagához képest gyengébben teljesít; az Együtt és a PM továbbra is alig mérhető.

Kevesebb bizonytalan

A Fidesz-KDNP megközelítette a tavalyi éves csúcsát, részben visszahódította a tőle a téli hónapok során elpártolt bizonytalanokat. A választási tudatosság és hajlandóság javulása nem hagyta érintetlenül a többi pártot sem, hiszen a bizonytalanok közül néhány tízezer szavazó az MSZP-hez, a DK-hoz, illetve a Jobbikhoz is csapódhatott. Az Iránytű Intézet szerint az ellenzéki pártok mellé álló 2-3 százalékpontot elérő választói tömeg részlegesen képes ellensúlyozni a Fidesz erősödését a választani tudók és a választani tudó biztos szavazók között.

Úgy látják, hogy a „bizonytalanok” és „nem szavazók” arányának esése a népszavazási kampánynak, illetve a nemzetközi terrorfenyegetettségnek tudható be. A bizonytalanok „tábora” a tavaly év vége óta folyamatos növekedést mutatott, az elmúlt két hónap során ez a trend tört meg, ám még mindig 400 000 fővel többen vannak, mint 2015 októberében.

A Fidesz vezet, második erő a Jobbik

A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 46%-os támogatottságnak örvend, míg a Jobbikra voksolna a pártot választani tudók 25%-a. Az MSZP 12, a DK 7%-on áll. Az LMP-t támogatná a pártválasztók 5, az Együttet 2, a PM-et, az MKKP-t, illetve az egyéb pártokat körülbelül egy-két százaléka. Érdemi, hibahatáron kívüli változás nem tapasztalható a május és augusztus összevetésében.

A biztos szavazók körében 46%-on állnak a kormánypártok, 25%-on a Jobbik. Az MSZP a biztos szavazó pártválasztók 11, a DK 9%-át tudhatja maga mögött.

Ebben a tekintetben jobban átrendeződtek az erőviszonyok, mivel az DK erősödött a baloldalon belül. Általában a DK rendelkezik arányaiban a legaktívabb, legelkötelezettebb szavazótáborral - ezt a májusi mérés nem mutatta ki - azonban az augusztusi már igen.

Az LMP-re 4%, az Együttre 3%, míg a PM-re, az MKKP-ra, illetve „egyéb pártokra” legfeljebb 1-1% voksolna. Az elmúlt hónapok kis mértékben ugyan, de már láttatják Schiffer András leköszönésének hatását; a párt tavasz elején még 6%-on állt.