Csak az LMP tartotta fontosnak, hogy képviseltesse magát azon az ötpárti egyeztetésen, amelyet a nyugdíjakkal kapcsolatban hívott össze a Jobbik. A megbeszélést kezdeményező Sneider Tamás, az Országgyűlés és a nemzeti párt alelnöke megjegyezte,
az MSZP és a KDNP nem is reagált a meghívásra, míg a Fidesz nevében Selmeczi Gabriella jelezte a kormánypárt távolmaradását – arra hivatkozva, hogy a Jobbik csak „politikai haszonszerzés” céljából kívánja napirendre venni a kérdést.
Hét szűk esztendő
Sneider Tamás bevezetőjében a nyugdíjkérdés több elemére is kitért. Mint mondta, egyre tágul Magyarországon a szakadék a nyugdíjak között: míg mintegy 300 ezer olyan nyugdíjas van, akinek járadéka 75 ezer forint alatt van, azzal, hogy a Fidesz eltörölte a felső plafont, ma már 1,3 milliós nyugdíjak is előfordulnak. A politikus szerint a jelenlegi folyamatokat tekintve ez az olló csak tovább nőne a következő években, ráadásul az elmúlt évek „hét szűk esztendőt” jelentettek a nyugdíjakat, nyugdíjasokat érintő jogszabály-módosítások miatt.
Sneider Tamás a férfiak 40 év munkában töltött idő utáni nyugdíjaztatása kapcsán – amely érdekében a Jobbik aláírásgyűjtésbe kezdett – felidézte, hogy amikor a nők egy része számára bevezették ezt a lehetőségét, a kormány a kiadási oldalt rosszul mérte föl, hiszen 2012-ben erre plusz 60 milliárd forinttal számolt, ehelyett több mint 100 milliárd forintra volt szükség. Ugyanakkor mivel a várható élettartam alapján a férfiak 4 évvel korábban meghalnak, mint a nők, Sneider úgy érvelt, eleve sokkal kevesebb férfi éri el a nyugdíjkorhatárt. Szerinte a férfiak esetében ennek az intézkedésnek az első négy évben mintegy 160 milliárdos többletköltsége lenne, ám ezt sok más tényező csökkenti. Ilyen például a közmunka, amelyben több tízezer 55 év feletti férfi vesz részt, s akik ezzel az intézkedéssel a közmunkáért járó bérük helyett nyugdíjat kaphatnának.
Fél évszázad munka
Sneider Tamás kijelentette, egy szakmunkás végzettségű átlagos fizikai munkásnak ma „fél évszázadot” kell végigdolgoznia, 17 éves korától 65 éves koráig. „Ezt a munkatempót, ezt a megterhelést nem lehet bírni” – hangsúlyozta. Kifejtette, arról is érdemes lenne beszélni, hogy a jogosultsági időbe mi számítson bele. A Jobbik szerint a sorkatonai szolgálatot például ide kellene sorolni, ugyanakkor a tanulmányok idejét nem.
Ezzel – jelezte Sneider – különbség lenne a szakmunkás és az értelmiségi között, előbbiek akár 57, utóbbiak viszont egyetemi éveik miatt 62-64 évesen mehetnének nyugállományba. Sneider óriási társadalmi problémának nevezte, hogy idős emberek százezrei nyomorognak az alacsony nyugdíjuk miatt. Mint mondta, a nyugdíjrendszer bizonyos időnként változtatásra szorul, és a mostani helyzet ilyen.
LMP: fontos kérdés
Schmuck Erzsébet (LMP) kifejtette, „igen fontos kérdésben” hívta össze a Jobbik az egyeztetést. Szerinte tájékozódni, egyeztetni kell az ügyben, hogy aztán az Országgyűlés „bölcs döntést” hozhasson. Mint mondta, a Jobbik felvetése mellett és ellen is szólnak érvek, ugyanakkor az LMP-nek nincs végleges, kiforrott álláspontja, azon szakértőik bevonásával dolgoznak még. Schmuck Erzsébet közölte, pártja a korkedvezményes és előrehozott nyugdíj lehetőségét feltétlenül támogatná, különösen a veszélyes szakmákban dolgozók esetében.
Az LMP-s képviselő Sneider Tamással egyetértve leszögezte, valóban óriási a szakadék nyugdíj és nyugdíj mértéke között, ami elfogadhatatlan. Hozzátette, a parlamenti pártokon kívül minél szélesebb társadalmi egyeztetésre lenne szükség a nyugdíjakkal kapcsolatos javaslatokról. Schmuck Erzsébet végül reményét fejezte ki, hogy a későbbiekben lesz lehetőség a többi párttal is egyeztetni a kérdésről.
Sneider Tamás szerint
országos akciójuk keretében pár százezer aláírásra lenne ehhez szükség, és „akkor talán a többi párt is komolyabbnak tartja majd a kérdést”.