A kormánynak minden magyar életet meg kell mentenie
Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja hangsúlyozta: a kormánynak be kell fejeznie az Ukrajna területi integritásáért való aggódást, hiszen az már régóta érvényét veszítette, nincs esély arra, hogy az ország olyan legyen, mint az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása előtt. Mirkóczki arra figyelmeztetett: a következő hetekben, hónapokban nagyon komoly fordulópontok fognak bekövetkezni a háborús eseménysorban, ezért mindenképpen felelősen kell hozzáállni a kárpátaljai magyarság biztonságának kérdéséhez. A Jobbik azt követeli a kormánytól, hogy egyetlen kárpátaljai magyart se engedjenek besorozni. Ha kell, akkor biztosítsanak a számukra „különböző státuszokat” Magyarországon, és engedjék át őket a határon, amíg nem rendeződik a helyzet.
Mirkóczki „mészárszéknek” nevezte a kelet-ukrajnai harcokat, amelyek a híradásokban „pozitív értelemben vannak eltúlozva”. A jobbikos bizottsági tag emlékeztetett arra, hogy a kijevi kormány a nemzeti kisebbségek aránytalan sorozásába kezdett, mely révén a magyar és a lengyel nemzetiségeket is Kelet-Ukrajnába küldenék egy olyan kormány érdekében felhasználva és feláldozva őket, „amely évtizedek óta porig alázza a kisebbségeit”.
Újságírói kérdésre a jobbikos bizottsági tag elmondta: számos olyan diplomáciai eszköze van a kormánynak, amit akár zsarolásként is felhasználhat a kárpátaljai magyarság érdekében. „A magyar kormánynak nem lehet más a minimuma, mint hogy megmentsen minden magyar életet” – jelentette ki Mirkóczki Ádám.
Még nem indult Magyarország felé menekülthullám
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja elmondta: a testület tagjai között mind a helyzet súlyosságát, mind a kárpátaljai magyarság megvédésének fontosságát tekintve is egyetértés volt. Azt is közölte, hogy a rendészeti szervektől és a szolgálatoktól kapott tájékoztatás szerint egyelőre nem indult meg Magyarország felé menekülthullám, de erre az eshetőségre is felkészültek.
A Fidesz uniós megoldást sürget
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke azt mondta: románok, ruszinok, lengyelek, és magyarok is érintettek a már aránytalanná váló sorozásban. Azt javasolják, hogy uniós megoldást találjanak erre a problémára - tette hozzá.
Elhúzódó válsággal néz szembe Európa
Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke kiemelte: egyre nyilvánvalóbb, hogy Európa egy elhúzódó válsággal néz szembe, Ukrajna pedig egyre nehezebb katonai, gazdasági és politikai helyzetben van. Egyre több civil áldozata van a konfliktusnak, s a mozgósítás a mintegy 200 ezres határon túli magyarságra is kiterjed. Meg kell akadályozni, hogy magyarok számarányuknál nagyobb arányban kapjanak behívót - emelte ki Molnár Zsolt, emlékeztetve arra, hogy ők egyben ukrán állampolgárok is.
Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába
Orbán Viktor, a hétfőn hivatalos látogatásra érkezett Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: Magyarország nem szállít fegyvert a kijevi kormánynak. Orbán arról is beszélt: a német kancellárral folytatott megbeszélésen az orosz-ukrán konfliktusról is szó esett, amellyel kapcsolatban a magyar kormány álláspontja az, hogy "mi, magyarok csak a béke pártján állhatunk". Magyarország semmi olyat nem tud támogatni, ami elmélyíti a konfliktust – jelentette ki a miniszterelnök.
A Jobbik szerint Magyarország önrendelkezési jogát valóban csak úgy lehet megőrizni, ha azt is megakadályozzuk, hogy az ország területén keresztül szállíthassanak fegyvereket. Az Orbán-Merkel sajtótájékoztatójára reagálva Bana Tibor jobbikos országgyűlési képviselő a közleményében azt írta: amennyiben a kormányfő komolyan gondolja, hogy a magyarok csak a béke pártján állhatnak, „akkor a Fidesz támogassa a Jobbiknak a parlament elé terjesztett, hazánk semlegességét deklaráló politikai nyilatkozattervezetét”.
Kockázatos fegyvert adni az ukránok kezébe
Kiszivárogtatott dokumentumok szerint az ukránok az elmúlt hetekben 1100 katonájukat veszítették el, továbbá legalább 100 harckocsijuk is megsemmisült a Donbasz környékén folyó harcokban. Eközben a NATO és az Egyesült Államok illetékesei azt fontolgatják, hogy fegyverekkel és felszereléssel lássák el az ukrán hadsereget. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy „a Kijev melletti fokozottabb katonai szerepvállalás sokkal messzebbre vinné a nyugati országokat, mintsem szeretnék”. Az AFP francia hírügynökség által megszólaltatott szakértők arra mutattak rá: az oroszbarát véderők offenzívájának leállítására meg lehet ugyan próbálkozni Ukrajna felfegyverzésével, de megvan annak a kockázata, hogy olyan örvénybe rántják be ezzel az Egyesült Államokat és a NATO-t, amelynek senki nem tudja előre megjósolni a végét. A Fehér Ház egyik tanácsadója szerint sem megoldás több fegyvert adni az ukrán hadseregnek. Ben Rhodes, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója inkább újabb szankciókat tartana szükségesnek Oroszország ellen. Ugyanakkor nem cáfolta nyíltan a The New York Times című lap vasárnapi értesülését. Rhodes szerint Barack Obama elnöknek folyamatosan mérlegelnie kell „minden lehetőséget”, de leszögezte: „Washington célja továbbra is a konfliktus békés eszközökkel való lecsendesítése”.