A politikai adok-kapok, illetve Greta Thunberg felbukkanása miatt Áder János államfő New York-ban elmondott konkrét vállalásaival, illetőleg azok megvalósíthatóságával keveset foglalkoztunk, pedig bizonyos szempontból korszakos kijelentéshez ért hazánk. Erről kérdeztük Perger Andrást, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelősét.
Áder János majdnem 2 milliárd forintot ajánlott fel a Földnek a következő 3 évre
Ahogy az várható volt a magyar államfőtől, a New York-i ENSZ klímacsúcson elmondta, hogy hazánk gyakorlatilag a klímaváltozás elleni küzdelem élharcosa, gyakorlatilag a világ fogja vissza a teljesítményünket, sőt, még pénzt is ajánlott a Föld megmentésére.
Mielőtt továbbmennénk, nem árt felidézni, hogy a köztársasági elnök már múlt hét kedden (szeptember 17-én) megszellőztette az ENSZ-közgyűlés előtt felvázolt jövőképét. Áder János már arról beszélt Gyulán, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kara diákjainak tartott előadásán, hogy 2030-ig megszűnik az energetikai célú szénégetés Magyarországon.
New York-ban ezt némileg kibontva úgy fogalmazott, hogy a magyarországi áramtermelés 90 százaléka akkor lehet 2030-ban szén-dioxidmentes, ha addigra megtízszerezzük a naperőművi kapacitásunkat (a tavalyi fejlesztéseknek köszönhetően idén tavasszal körülbelül 700 MW-ra bővült a fotovoltaikus naperőmű-kapacitásunk), és ezzel párhuzamosan befejezzük a szén energetikai hasznosítását (ezt nagyjából ki is pipálhatnánk azzal, ha a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mátrai Erőművet - legkésőbb - 2025-ben bezárnánk), valamint bővítjük az atomerőművi termelésünket (itt viszont nincs egyelőre végleges dátum, a mostani hivatalos állapot szerint 2027 előtt biztosan nem fogják átadni az első új blokkot, további csúszást feltételez, hogy a létesítési engedélyeztetési kérelmét sem sikerül az oroszoknak a 2019-es határidőre beadni - Paks 1 blokkjainak üzemideje 2032 és 2037 között lejár).
- foglalta össze az Alfahírnek a fentieket Perger András, hozzátéve: a karbonsemlegességre a Nemzeti Energia- és Klímatervben is csak néhány grafikonban utalnak, de ezt a szándékot még egyetlen kormánytag sem vállalta fel.
Ilyen gyorsan még soha nem melegedtek a tengerek és nem olvadt a jég a Földön
Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken - olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott - közölte a BBC.
A Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse ugyanakkor hangsúlyozta, Áder János nyilatkozatában azért bőven akad kérdőjel is.
Egyrészt, az államfő csak a villamosenergia-termelés karbonsemlegességéről beszélt, ez pedig közel sem egyenlő az egész ország szén-dioxid-kibocsátásának drasztikus visszaszorításával. Így valójában a kitűzött cél is gyenge: a kormányzat által rögzített 40 százalékos kibocsátási bázist 2030-ig elérhetjük azzal, ha bezárjuk a Mátrai Erőművet (a jelenlegi mérték 32 százalék, a szénerőmű további 7-10 százalék jelent).
Másrészt, ha valóban megvalósulna a 7000 MW-os naperőmű-kapacitás, kikapcsolhatnánk Paks 1-et, és elfeledhetnénk Paks 2-t is. Ugyanis nincs szüksége ekkora kapacitásra Magyarországnak. A jelenlegi rekord csúcsidei rendszerterhelés (2019. január 23.) 6926 megawatt, viszont ha a tervek szerint egyszerre működik a 6 darab paksi reaktor a megtízszerezett napenergia-kapacitással, akkor a nukleáris, illetve a rugalmatlan villamosenergia termelésünk meghaladhatja a 11.000 megawattot. Ennek viszont már nem felelne meg a hazai rendszer, a tárolásról nem is beszélve. Perger András itt megemlítette azt is, hogy Áder János nem beszélt a szélenergiáról, sem Magyarországon, sem New York-ban, de arról sem tudni, hogy mit tervezne a gázos erőműveinkkel.
Felvetettük, hogy a kormányzati kommunikációban a paksi kapacitás-bővítés továbbra is úgy szerepel, mint egy klímabarát beruházás, amivel kapcsolatban Perger András elmondta, hogy mivel 99 százalék az esély arra, hogy Paks 2 nem épül meg 2030-ig, így semmi esetre sem beszélhetünk kibocsátás-csökkentésről, maximum az eddigiek kiváltásáról. Azon pedig el kellene gondolkodnia végre a kormányzatnak, miért éri meg ezermilliárdokat elkölteni egy olyan nukleáris létesítményre, amely 80 euróért termel 1 megawattórát, miközben külföldön a napos és szeles kapacitások már most 30-40 euróért teszik ugyanezt.
Mint elmondta, a Greenpeace üdvözli, ha valóban bezárnák a Mátrai Erőművet, és egyetért azzal is, hogy erre megfelelő céldátum 2025, tekintettel az ellátás-biztonságra, valamint addigra sikerülne gondoskodni az ott dolgozók átképzéséről is.
Perger András szerint Áder János ENSZ-ben elmondott vállalása klímavédelmi szempontból javít egy kicsit hazánk renoméján, ugyanakkor a hitelességét csorbítja, hogy piaci és műszaki értelemben ez nem tűnik járható útnak.
A Greenpeace munkatársa aláhúzta, hogy egy valódi klímapolitikában a nukleáris bővítésre szánt összegből az épületek szigetelését támogatná a kormányzat, ezzel ugyanis az ország energiafelhasználásnak 40 százalékát megspórolhatnánk.