Az új Országgyűlés első tárgyalt törvénye az Alaptörvény tizedik módosítása, amely alapvetően a rendeleti kormányzást további fenntartását eredményezi, tekintettel arra, hogy a koronavírus-világjárvány erre már nem nyújt jogalapot (khmm!).
Varga Judit igazságügyi miniszter ugyanis megalkotta a "szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” fogalmát, és amennyiben úgy látja a kormányzat, hogy ez a helyzet fennáll, ismét a Parlamentet megkerülve hozhat döntéseket.
Az Alaptörvény-módosítással a jogrendünket az "elképzelhetetlen helyzetekre" készítenénk fel - fogalmazott expozéjában Varga Judit. Mint mondta, akkor lehet azt alkalmazni, ha a szomszédos országban bekövetkezett humanitárius katasztrófának tényleges és súlyos hatása van hazánkra nézve.
Ez már csak azért is fontos, mert az alaptörvény-módosítás "nem csupán" a menekültek ellátásáról, valamint a magyar emberek biztonságának szavatolásáról szól, hanem célként jelölték ki a háború miatti gazdasági károk minimalizálását is. Ez alapján pedig az új veszélyhelyzet fennmaradhat jó sokáig (szemben a koronavírus okozta válsághelyzettel).
Az ellenzéki felszólalók több kritikát is felsoroltak, igaz, végül nem győzték meg a vitát végig ülő Varga Juditot (tegyük hozzá, nagyon gyorsan parttalanná, öncélúvá váltak a felszólalások, és sok esetben nem is az adott szövegről szóltak, így könnyű volt azokat hárítani a kormányoldal részéről).
Arató Gergely (DK) elismerte, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás valóban veszélyt jelent, értik is, hogy van biztonsági kockázata hazánkra nézve, de nem érti, hogy ehhez miért kell egy biankó csekket adniuk a kormányzatnak. A politikus mást sejt a háttérben:
amit eddig is jobbára arra használtak például, hegy betiltsák a különböző társadalmi csoportok, így a pedagógusok sztrájkjogát. A DK nem fogja megszavazni a módosítást.
A jobbikos Lukács László György szerint
A politikus elsősorban az indokolást, a konkrét adatok ismertetését hiányolta. Mint mondta, a kormány részéről az Országgyűlés bizottságaiban sem ismertették azokat a gazdasági, biztonsági érveket, amelyek indokolttá tennék a demokratikus jogrendünk további "erodálását". A Jobbik akkor dönt az esetleges támogatásról, amennyiben a következő napokban a kormányzat tájékoztat majd az Alaptörvény-módosítás hátteréről.
Hajnal Miklós a Momentum részéről más szempontból közelítette meg a kérdést. Parlamenti szűzbeszédében arról beszélt, hogy
Példaként felhozta, hogy az oroszok elzárják a gázt, vagy hogy nem tudjuk, mennyibe fog kerülni a paradicsom. Mindezt azért, hogy aztán "kivont karddal" előálljanak, hogy ők megoldják a problémákat - vágta Hajnal Miklós a kormányzat fejéhez. Szerinte a kormánynak az áremelkedéseket kell megfékeznie, ehhez pedig nincs szüksége rendkívüli jogrendre. Ő is felhozta azt az ellenzéki vádat, hogy Orbánék nem tettek meg mindent, hogy hazánk függetlenedjen az orosz energiaszektortól.
Az MSZP-s Molnár Zsolt vette e legkevésbé komolyan a vitát, de ő legalább ezt nem is titkolta. A szocialista politikus szerint ne tegyünk úgy, mintha egy szakmai vita zajlana, a jelenlegi módosításra a rendeleti kormányzás "izzadtságszagú indokolása" miatt van szükség.
Toroczkai László (Mi Hazánk) sem támogatja az alaptörvény-módosítást, illetve a veszélyhelyzetet sem. Egyrészt, mert a különleges jogrenddel visszaélt a kormányzat a koronavírus-járvány alatt, másrészt az alapvető okkal kapcsolatban is megfogalmazta az aggályait. Szerinte
Azt követelte, hogy vonja vissza a kormányzat annak a lehetőségét, hogy a NATO csapatok hazánkban állomásozhassanak.
A párbeszédes Tordai Bence szerint tanulságos, hogy a kormány még véletlenül sem emberek valódi problémáját kezeli, hanem a hatalmát koncentrálja. Szerinte van veszélyhelyzet Magyarországon, az pedig a megélhetési válság. Nincs szükség az Alaptörvény módosítására, és figyelmeztetett,
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormányzat eddig sem a magyar önrendelkezés pártján állt, példaként felhozta az energiaellátást, valamint a szabadkereskedelmi egyezményeket is. Ugyanakkor jelezte, pártja nem támogat olyan szankciókat, amelyek lehetetlen helyzetbe hoznák Magyarországot.
Amennyiben a fideszes kétharmad megszavazza, az Alaptörvény módosítása lehetőséget ad a kormánynak, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a Kormány veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.
Jelentsen ez bármit is...