Bezártság, elszigetelődés, stressz, unalom, egzisztenciális szorongás; már 58 napja tart Magyarországon a veszélyhelyzet, de vajon hogy viseljük a nagyjából-karantént. Tudjuk-e tartani a mértéket, vagy épp a józanságot? A Kék Pont egy hónapja egy online alkohol karantént szervezett, az eddigi tapasztalataikról, illetve az esetlegesen megváltozó szerhasználatunkról kérdeztük az Alapítvány program-koordinátorát, Dávid Ferencet.
A pohár fenekén
Többet iszunk a négy fal közé szorítva? – dobjuk fel a magas labdát.
Dávid Ferenc szerint most még nincsenek olyan tudományos kutatásaink, amelyek meg tudnák mondani, a karanténban valóban többet isznak-e az emberek, ugyanakkor elérhetőek nemzetközi adatok arról, hogy valamilyen módon megváltozott az alkoholfogyasztás.
Van egy másik oka is annak, hogy nem tudjuk, hogy az emberekben most erősödő egzisztenciális szorongás, jövőtől való félelem, bezártság érzése milyen módon hat az alkoholfogyasztásra. Ez pedig az, hogy nálunk nem alakult ki a segítségkérés kultúrája, az hogy beszéljünk arról, ha egyébként rosszabbul vagyunk, vagy úgy érezzük, többet fogyasztunk – magyarázta a Kék Pont munkatársa. Ha a probléma oldaláról közelítjük meg az alkoholfogyasztás kérdését, akkor az emberek hárítanak.
Vasárnap
Érdekesnek tűnhet, de a Kék Pontnál nem tapasztalták, hogy a karantén alatt segítséget kértek volna a szerhasználat miatt. Kell egy olyan életesemény, egy olyan motivációspont, amikor az ember beismeri, hogy oké, most már tényleg elég rosszul állnak a dolgok, és muszáj lépni valamit. Lehet, hogy majd a karanténból való visszatéréskor lesz egy ilyen pillanat – fogalmazott Dávid Ferenc.
„Mint egy hosszú hétvége után, az ember vasárnap még benne van a buliban, de aztán jön a hétfő, és igazából hétfőn szembesül azzal, hogy hoppá, azért ez most egy kicsit sok volt”
– tette hozzá.
Családban
Kétségkívül a családon belüli erőszaknál az alkohol nagyon sok esetben jelen van, de az alkohol szinte minden társadalmi problémában jelen van – reagált arra Dávid Ferenc, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett a családon belüli erőszak száma, majd hozzátette: maga a problémaérzékelése az egyén életében más jellegű, nem tennék a kettő dolog közzé korrelációt sem.
Ha a családban, egy zárt rendszerben van az alkohol használata, az ugyanúgy láthatatlan marad most is. Attól még, hogy karantén van, az apuka, aki otthon iszik, nem fog segítséget kérni. A karanténhelyzet azon sem változtatott, hogy hozzátartozóként még mindig könnyebb segítséget kérni, mint saját magunknak bevallani, hogy alkoholproblémánk van.
A Kék Pontnál éppen ezért nagy hangsúlyt fektetünk a családtagokra – magyarázta az Alapítvány program-koordinátora. Ha valaki hozzátartozóként éli meg a felesége, férje, vagy gyermekének függőségét, akkor számára is meg akarják adni a lehetőséget, hogy javuljon az életminősége, és nem azért, hogy aztán majd otthon ő gyógyítgassa a függő hozzátartozóját, hanem azért, hogy neki legyen jobb a helyzete.
Persze az lenne a valódi a cél, hogy
„De ezzel nagyon nehezen haladunk előre.”
Korlátozva
Amikor a Kék Pont kitalálta a karantén-programot, arra számítottak, hogy az olasz, vagy spanyol példához hasonlóan teljes lesz a kijárási korlátozás hazánkban, és a magyarok is sokkal intenzívebb bezártságot fognak megélni, azonban ez szerencsére elmaradt. Egyrészt ezzel is magyarázható, hogy a programra kevesen jelentkeztek.
Dávid Ferenc szerint pozitív meglepetés volt tapasztalni, hogy a változás milyen hatással volt klienseikkel való kapcsolattartásra, hiszen a Kék Pont ambulanciáit is be kellett zárni a járványhelyzet miatt, és a két felépülési programot teljes egészében át kellett helyezni online konzultációs formába. Kiemelte, hogy akik már a konzultációs folyamat részesei voltak, az ő esetükben a segítői forma tovább tudott fejlődni az új csatornákon, például Skypeon, vagy messengeren. Igaz, ez annak is köszönhető, hogy ezek az emberek már egy felépülési munkában vannak, már túl vannak viszonylag sok pozitív önértékelésen. És ez a folyamat tovább tudott folytatódni a karanténban.
„Mintha valahogy hozzálassult volna a világ a működésükhöz”
– magyarázta azt, hogy a felépülőiken azt látni, jó hatással volt rájuk, hogy az utóbbi hetekben egy kicsit jobban tudtak foglalkozni saját magukkal. Senki nem tudja még, hogy a karantén milyen lélektani folyamatokat indít el az emberekben, kinek milyen megküzdési stratégiái lesznek. De az biztosan látszik, hogy segítői támogatással sokkal jobban meg tudnak megküzdeni a problémákkal – magyarázta Dávid Ferenc.
Új térben
Érdekes, hogy amennyire az online karantén program nem hozta a várt eredményt, a személyes konzultáció meglepően jól állt át az online rendszerre. Erre mi sem számítottunk, hiszen a programokban a személyes kapcsolatok egyik napról a másikra akadályoztatottá váltak, de most azt tapasztaljuk, hogy a kliensek haladnak a megkezdett felépülési terveknek mentén, sőt,
- mesélte Dávid Ferenc.
Most azon gondolkodunk, hogy ezeket a csatornákat hogyan tudnánk egységes platformmá alakítani – magyarázta. Elmondta, hogy az online tér eddig is egy dinamikusan fejlődő addikciós potenciálnak számított, de ez a karantén most nagyon nagy lendületet adott neki.
„Az online segítői folyamatok szárba szökkentek itt hirtelen”
– újságolta a szociológus, hozzátéve, hogy bár a személyes kapcsolatokat nem váltják ki, de működőképesek az emberi és közösségi kapcsolatok az online térben, és segítségükkel leküzdhető egy krízishelyzet.
Hétfő
De vajon mi lesz a karantén után? – érkezik tőlünk az újabb magas labda.
„Gondold el, lesz egy teljes nyarunk, amikor nem lesznek fesztiválok, lesz egy teljes nyár, amikor kimarad az alkoholforgalmazók által szponzorált nyári piázás”
– válaszolta erre Dávid Ferenc. Ez egy annyira újszerű társadalmi kérdés és kihívás, nagyon sok meglepetés ér még minket – tette hozzá. Ezekben a hetekben a nyugati és a keleti világ közösen átél egy visszahúzódást, nagyon sok olyan részlete van ennek a folyamatnak, amiről ma még fogalmunk is sincs, nem mernék semmit jósolni a jövőt illetően – fogalmazott a Kék Pont program-koordinátora.