Némileg meglepő, kései időpontre csúszott az azonnali kérdések órája, Orbán Viktor miniszterelnöknek az infláció, az ársapkák és az akkumulátoripar kapcsán is választ kellett adnia.
Orbáni infláció
Arató Gergely (DK) szerint egy olyan rekordot állított fel Orbán Viktor, aminek senki nem örül, ez az infláció. Mint mondta, speciálisak a szankciók, ha csak a mi szankciónkat lökik. A DK-s politikus szerint Orbán Viktor hazudik, amikor azt mondja, hogy az Oroszország elleni szankciók miatt van infláció. Nincs szankciós infláció, orbáni infláció van - jelentette ki. Mikor mondja el, hogy nem képes kezelni a helyzetet, mikor mond végre le? - kérdezte.
Orbán Viktor nem mondott le. Arról beszélt, hogy a magyar kormányt felelőssé tenni az inflációért, az teljes tájékozatlanságról vall. Szankciókat vezettek be, és nem jön olcsó orosz energia, majd megismételte, az importkitettségünk miatt nagyobb fájdalmat kell elviselnünk - mondta.
A következő körben Arató Gergely azt állította, hogy rossz a magyar gazdaságpolitika, míg Orbán Viktor úgy felelt, hogy jó a magyar gazdaságpolitika.
Matek
A momentumos Bedő Dávid egy "nagyon egyszerű matek példával" jött. Ha Orbán Viktor odamegy 100 emberhez, hogy kérnek-e narancsot, és ha 18 ember kér, 82 pedig tovább sétál, akkor az emberek hány százaléka kér narancsot? - tette fel a kérdést.
Minden hasonló gyermekded kérdés megvitatásáért fogadom az irodában - jött a miniszterelnök rövid válasza.
Bedő Dávid ezután azt mondta, hogy valójában a nemzeti konzultációra gondolt. A "hazug propagandáját" 1,4 millió ember töltötte, ki mégis 97 százalékról beszélnek - mondta. Orbán Viktor ebből azt emelte ki, hogy több mint egymillióan írták alá, és máskor is lesznek a konzultációk fontos kérdésekben.
Legyen még több ársapka!
Harangozó Tamás (MSZP) szintén a magas inflációról, a nyolcvanszázalékos rezsiár növekedésről beszélt, ugyanakkor a szocialista politikus szerint fent kell tartani az ársapkákat, ki kell azokat bővíteni, csak közben ki kell vezetni a 27 százalékos áfát és az 1,4 százalékos kiskereskedelmi adót.
Orbán Viktor válaszában felvetette, hogy akkor mi lenne, ha nem lenne rezsicsökkentés. Elmondta, hogy az ársapkák addig maradnak, amíg nem csökken az infláció tartósan, az áfát pedig nem csökkentik, mert azt lenyelnék a kereskedők. Majd arról diskuráltak, hogy vajon a családok számára csökkent, vagy növekedett a rezsi.
Ne legyen ársapka!
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kommunista típusú ársapkák hiánygazdaságot okoztak, miközben a Három kívánság egy aktuális adásában a gyerekeke cukrot, vagy tejet kérnének. Arról is beszélt, hogy az ársapkák a kisboltokat is nagyon nehéz helyzetbe hozta, miközben a kkv-k a konzervatívok számára nagyon fontosak. Arra volt kíváncsi, mikor vezetik ki az ársapkákat.
Orbán Viktor szerint válság idején célzottan be kell avatkoznia az államnak a gazdaságba, 2023-ban pedig 8 milliárd forint támogatást kapnak a kisboltok.
A Jobbik-Konzervatívok szerint egy normális országban ilyen hosszú ideig nincs helye az ársapkáknak, amiket a háború előtt vezettek be - idézte fel Lukács László György. Szerinte emiatt alakult ki hiánygazdaság, majd megismételte: kommunista régi vágású beavatkozás az ársapka.
Erre Orbán Viktor megismételte, addig lesznek ársapkák, amíg nem csökken az infláció.
Az akkumulátorgyárak telepítése volt ma a "slágertéma"!
Toroczkai László a Mi Hazánk frakcióvezetője „mire van pénz?” címmel az akkumulátorgyárak állami támogatásáról, a „végrehajtói maffiáról” és a devizahitelesekről kérdezte a miniszterelnököt. A Mi Hazánk frakcióvezetője.
A kormánynak mindig van pénze arra, hogy a globális nagyvállalatokat megtámogassa, ezt látjuk most a CATL akkumulátorgyár esetében. Ezzel egyidőben a kormány a korábbi balliberális kormányokkal együtt kiépített egy "sarcolórendszert", ami a magyarok utolsó fillérét is elveszi, ez teljesedett ki a "végrehajtói maffia-ügyben"
- mondta Toroczkai László.
Orbán Viktor válaszát azzal kezdte, hogy várja a Mi Hazán javaslatait a végrehajtók és a devizahitelesek kapcsán és kiderül, hogy „egymalomban őrlünk vagy sem”. Az akkumulátorgyárak állami támogatásokról a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy annak összege nagyságrendekkel alacsonyabb, mint amit a kkv-nek nyújt a kormány.
A másik, hogy ilyen beruházásokra, mint az akkumulátorgyárak szükség van. A nagy cégek versenyeznek egymással, hogy az érintett cégek odatelepüljenek. szerintem ebben a versenyfutásban érdemes Magyarországnak jól szerepelnie.
Viszontválaszában Toroczkai László azt javasolta, hogy a végrehajtás non-profit legyen, a „végrehajtói maffia” kapcsán pedig arra kérte a kormányt, hogy ne akadályozza a felderítést. A devizahitelesekről pedig az adósság elévülését szorgalmazta.
A kormányfő válaszában felidézte, hogy a kormány szerinte kivezette a devizahitelek elsöprő többségét kivezették. A Völner-Schadl-ügy kapcsán pedig kijelentette:
Szabó Rebeka a Párbeszéd képviselője is az akkumulátorgyárakról kérdezte a miniszterelnököt.
Orbán Viktor így válaszát azzal kezdte, hogy „az akkumulátorgyár slágertéma lett, úgy látom”.
A kormányfő szerint minden beruházásnak van egy rendje Magyarországon, méghozzá az, hogy be kell tartani a törvényeket és előírásokat, de ahol ezeket a gyárakat felépítik, ott lesznek munkahelyek. Orbán Viktor “rémhírterjesztésnek“ nevezte Szabó Rebeka állításait, mert Magyarországon senki sem veszélyezteti a vízvagyont. Majd közölte, hogy Európa több országában mint például Németországban, Franciaországban, Svédországban építenek, illetve működnek akkumulátorgyárak.
Az LMP-s Csárdi Antal nem megelepő módon szintén az akkumulátorgyárak veszélyeiről kérdezte a kormányfőt.
A tiltakozás nem a külföldi beruházások elleni harc, a világ akkumulátorgyártásának egy jelentős része idekerül, a szennyezés itt marad, míg az akkumulátorokat exportálják
- mondta Csárdi Antal jelezve, hogy jó minőségű termőföldre épül a gyár, amely elpazarolná a víztartalékainkat.
A gödi Samsung-gyárat az elmúlt év végéig 17 alkalommal bírságolták meg, persze vigyáztak, hogy ez ne fájjon nagyon
- tette hozzá.
Orbán Viktor válaszában a termőföldvédelem ügyében egyetértett Csárdi Antallal, de azt is jelezte, hogy valahova utakat, gyárakat kell építeni.
Nem az a kérdés, hogy melyik lábunkra álljunk, hanem az, hogy ne billenjen meg az egyensúly. Most terjesztenek be egy törvényt, ami megpróbál az eddigieknél jobb arányokat létrehozni a barnamezős beruházások terén- közölte a miniszterelnök megismételve, hogy a 27 uniós tagállam felében lesz olyan gyár, ami kifejezetten lítium-ionos akkumulátorokat fog gyártani.
Viszontválaszában Csárdi Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás eredményeképp a Kárpát-medence kiszáradóban van, erről nem a kormány tehet, de mint hangsúlyozta, az a kormány felelőssége, hogy észreveszi-e ezt, és vállal-e felelősséget annak érdekében, hogy ezek a gyárak ne itt okozzanak környezetterhelést.
Orbán Viktor viszontválaszában abban egyetértett, hogy valóban nem a kormány tehet a kiszáradásról… Ugyanakkor szerinte van különbség a rémhírterjesztés és az emberek indokolt félelme miatt, utóbbira egyenes választ kell adni, ami az, hogy a kormányzat nem szárítja ki a Kárpát-medencét.