“Jövő év végén megkezdődik a vakcinagyártás a debreceni Nemzeti Oltóanyaggyárban” – harsogta a kormányzati média a koronavírus-járvány két évvel ezelőtti tetőzésekor. Palkovics László 2021 év végén a vakcinagyár ünnepélyes alapkőletételén azt mondta:

évente több mint húszmillió, különböző technológiával készülő vakcinát gyártanak majd az üzemben.

A Hajdú-Bihar vármegye központjában megálmodott beruházás előnyeit sorolva az akkori innovációs és technológiai miniszter kifejtette: a fejlesztés hazai oltóanyagból teszi tartósan lehetővé a biztonságos ellátást, hatékony és gazdaságos védekezést biztosít majd az esetleges későbbi világjárványok, lokális járványok ellen, miközben munkahelyeket is teremt.

Majdnem napra pontosan két évvel ezelőtt, egy 2021 júniusi kormányinfón maga Orbán Viktor is méltatta a beruházást. Akkor azt ígérte, 2022 vége felé elkezd termelni az új magyar vakcinagyár.

„Annak két képessége is lesz, le tud gyártani más licencek alapján vakcinákat, és képes lesz arra, hogy a saját magyar fejlesztésű vakcinánkat is le tudja gyártani, és akkor szerintem biztonságban vagyunk. Sőt, akkor nem venni fogunk, hanem eladni fogunk“

– fogalmazott a miniszterelnök.

Nos, az Orbán-kormány nagyratörő terveiből egyelőre jóformán semmi nem valósult meg érdemben, holott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a beruházást.

A napokban tett helyszíni szemlénket követően azt ugyan nem állíthatjuk, hogy a három éve megálmodott oltóanyaggyár hűlt helyét találtuk volna a Debreceni Egyetem innovációs parkjában. Az ominózus objektum ugyanis áll a számára kijelölt helyén, ám a kormányzati elképzeléssel ellentétben aligha lép működésbe az üzem a közeljövőben.

Megállt a tudomány az innovációs parkban

Az ominózus objektum ugyanis áll a számára kijelölt helyén, ám a kormányzati elképzeléssel ellentétben aligha lép működésbe az üzem a közeljövőben.

Ahhoz képest, hogy 2022 végére már javában meg kellett volna kezdődnie a gyártásnak, még mindig csak az építkezés zajlik a Vezér úti ipari park többi részén.

Az első ütem láthatóan már elkészült, legalábbis a gyárépület már áll, viszont ha a projekt részleteit ismertető táblán lévő látványtervet vesszük alapul, akkor szemmel láthatóan az ablakokat mintha kispórolták volna. Persze az is lehet, hogy azokat majd a következő ütemben alakítják ki.

A konkrét üzem kivitelezése 2022. június 16-án kezdődött, a tervezett befejezését pedig 2022. december 15-ére várták. Egyelőre azonban a projekt előrehaladásának további sorsát homály fedi. Mint ahogyan azt is, mikor fogja elkezdeni a termelést az üzem, és talán a legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán mit fognak benne gyártani.

Nem voltak túl közlékenyek az ipari parkban dolgozók

A hatalmas fehér-szürke dobozt körülölelő kerítésen belüli építési területen ugyanis mintha hibernált állapotában találtuk volna a beruházást: ottjártunkkor egy árva lélek sem dolgozott a gyárépítményen vagy annak közvetlen környezetén. Ellenben a szomszédos földterületeken zajlottak más építési munkálatok. Érdeklődésünkre az ottani kőművesek, dolgozók érdekes módon semmi érdemit nem tudtak vagy akartak mondani az onnan körülbelül pár száz méterre lévő vakcinagyárral kapcsolatban.

Különös, hogy az általunk megkérdezett helyiek is alig tudtak valamit megosztani velünk az oltóanyaggyár aktuális helyzetéről, jóformán csak az akkoriban nagy hírverést kapott 2022. szeptember 5-ei ünnepélyes alapkőletételre emlékeztek, amin Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője és alelnöke mellett Palkovics László korábbi innovációs és technológiai miniszter is részt vett.

Azóta viszont gyakorlatilag semmit nem tudnak Debrecen történetének egyik legjelentősebb beruházásáról, így arról sincsen információjuk, hogy keresnek-e munkaerőt az egyszer majd működésbe lépő oltóanyaggyárba, amire már 7 milliárd forintot különített el a kormányzat.

A toborzást a helyiek elmondása alapján a debreceni UD Human Service Kft. intézi majd. A céggel kapcsolatos érdekességekre lentebb még visszatérünk.

A kormány szerint koronavírus elleni oltóanyagot már biztos nem fognak gyártani

Mint arról az Alfahír is beszámolt, az Oltóanyaggyár helyzete a május 25-i kormányinfón is téma volt, ahol újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta, hogy „a háborús helyzet és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt némi csúszás van a kivitelezési projektben, de halad a beruházás. Én láttam erről fotókat, meggyőzőek voltak, tehát ez a beruházás folyamatban van”.

A kissé kínosnak tűnő válaszadást követően Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter rögtön Varga segítségére sietett, aki megerősítette, hogy „nagyon jól halad” az oltóanyaggyár építése, majd érdekes módon arról beszélt, hogy

mivel túl vagyunk a pandémián, szerinte már nem biztos, hogy érdemes koronavírus elleni oltóanyagot gyártani, sőt helyesbítve saját magát kategorikusan kijelentette, hogy biztosan nem lesz magyar Covid-vakcina.

S hogy akkor mit is fognak gyártani? A miniszter szerint ez az egészségügyi államtitkárság szakmai egyeztetésén is múlik, egyéb részletet azonban nem osztott meg a publikummal.

Azt ugyan mi is láttuk, hogyan áll ez a behemót épület, serény építkezésnek viszont nyoma sem volt. És egyelőre tehát azt sem tudni, pontosan mit akarnak majd ott gyártani.

A termelés még sehol, de már megtriplázódott a cég nyeresége

Noha a termelés még a kanyarban sincs, az Oltóanyaggyár Zrt. nyeresége így is megháromszorozódott – derült ki a cég frissen publikált 2022-es éves beszámolójából, amit az mfor.hu vett észre.

Tavaly a Nemzeti Oltóanyaggyár előkészítési és megvalósítási feladataira a tulajdonos Debreceni Egyetem 4 milliárd forint finanszírozási előleget kapott. Ez a rövid lejáratú kötelezettségek között fel is van tüntetve, amely a korábbi 75 millióról ugrott meg jelentősen, 4,6 milliárd forintra. Ezeket azonban egy éven belül ki kell egyenlíteni.

De ez még nem minden:

a személyi ráfordítások is rendkívüli módon megnőttek, 194 millióról 463,2 millió forintra.

A tavalyi éves beszámoló szerint

⚫ az anyagjellegű ráfordítások 53,6 millióról 130,6 millió forintra,

⚫ az egyéb ráfordítások 142 millióról 463 millió forintra nőttek,

⚫ a létszám pedig egy év alatt 12 főről 22 főre duzzadt (az Opten adatai szerint egyébként jelenleg már 37 főről van szó).

A 22 fő munkabérére összesen 321 642 000 forint jutott, tehát átlagosan elég csinos összeget, havi bruttó 1,2 milliót kerestek meg a továbbra sem üzemelő gyár dolgozói.

A vezető tisztségviselőknek fizetett juttatásokkal sem fukarkodtak: 63,8 millió forintot vittek haza, a felügyelő bizottság tagjainak pedig tiszteletdíjként 12,3 milliót fizettek ki tavaly.

Ezenkívül a befektetett eszközök is nagyot nőttek, 1 milliárdról 5,5 milliárd forintra. Ez vélhetően azt jelenti, hogy folyamatosan szerzik be a gyár berendezéseit és gyártósorait.

Az Oltóanyaggyár Zrt. továbbá a pénzügyi műveleteit a nulláról 91 millió forintra tornázta fel egy év alatt.

Az Opten céginformációs adatbázisa alapján az építtető Oltóanyaggyár Zrt. debreceni székhelyű vállalkozásként működik. A nyilvános adatokból kitűnik, mekkora bevételre tett szert a társaság az elmúlt években.

A cégadatbázis legfrissebb adatai alapján 2021-ben a nettó árbevételük 100 ezer forint volt, és 36 ezer forint adózás előtti eredménnyel zártak.

2021 végéig viszont egy év alatt "jelentős mértékű pozitív változás" történt a cég pénzügyi adataiban, ugyanis

a társaság saját tőkéje eszméletlen módon, 64 401 százalékkal (!) meglódult.

Így a céget illető jegyzett tőke 2021 májusában 110 millió forintra rúgott.

A cégkivonat alapján

az Oltóanyaggyár Zrt. jegyzett tőkéje mostanra meghaladta a 3,22 milliárd forintot, miközben a 2020 decemberi alapításakor csupán 5 millió forint volt.

A cég főtevékenysége szerint épületépítési projekt szervezésével foglalkozik, székhelye a Vezér utca 37., így már nem a Debreceni Egyetem helyszínére mutat. Továbbra is az egyetem jelenti az egyedüli tulajdonost. Vezérigazgatója a Richtertől másfél éve átigazolt Dr. Pázmány Tamás András, ám korábban ezt a posztot a NAV egyik volt vezetője, Prépost Eszter Anna töltötte be.

Főtevékenységén túl az alábbiak is a társaság tevékenységi körébe tartoznak:

⚫ Lakó- és nem lakó épület építése

⚫ Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

⚫ Egyéb vegyi termék gyártása

⚫ Gyógyszeralapanyag-gyártás

⚫ Gyógyszerkészítmény gyártása

⚫ Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

⚫ Biotechnológiai kutatás, fejlesztés

⚫ Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

⚫ Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

⚫ Egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

Magyarán felvettek a repertoárba egy sor olyan tevékenységet, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a kutatómunkához, sokkal inkább annak infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez.

Mutatjuk, mely cégek vesznek még részt a gigantikus beruházásban

A krónikához hozzátartozik a többi vállalkozás is, amelyek így vagy úgy, de közreműködnek a vakcinagyár megvalósításában. Ahogyan az a projekt tábláján is látható:

A generál tervező iroda a BuildEXT Kft. (Budapest, Horvát u. 14-24.) volt. A projektfelelős építész Livják Csaba, a felelős építész tervező Tóth Attila.

A lebonyolító és műszaki ellenőr feladatokért az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (Szentendre, Dózsa Gy. út 26.) kezeskedett. A projektvezető Szendvei Balázs, a műszaki ellenőr Kiss Róbert.

A fővállalkozó és kivitelező munkáért pedig a Dryvit Profi Kft. (Debrecen, Karabély u. 3.) felel. A felelős műszaki vezetőként Papp Csaba neve látható.

A 2008. december 29-én alapított BuildEXT Kft. főtevékenysége mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás. Nettó árbevétele 2021-ben elérte a 986 778 000 forintot, 293 055 000 forintos adózás előtti eredmény mellett, és ez utóbbi 2020-hoz viszonyítva látványos, közel 600 százalékos (!) növekményt jelent. Ugyanabban az évben 429 548 000 forint saját tőkével rendelkeztek.

Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-t 2009. február 2-án alapították, főtevékenysége egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés. 2021-ben 3 239 186 000 forint árbevételt könyveltek el, 411 662 000 forint adózás előtti eredmény mellett. Ugyanakkor 3 475 744 000 forint saját tőkével bírtak.

A 2013. december 10-én bejegyzett, főtevékenysége szerint lakó- és nem lakó épület építésével foglalkozó Dryvit Profi Kft. nettó árbevétele 2021-ben 13 948 472 000 forintra rúgott. A cég adózás előtti eredménye 1 003 293 000 forint lett. Saját tőkéje akkoriban 3 701 015 000 forint volt.

Érdekesség, hogy a fentebb már említett UD Human Service Kft.-nél általános épülettakarítás szerepel főtevékenységként, de ezen felül roppant sokoldalú tevékenységi körrel büszkélkedhet:

⚫ Egyéb postai, futárpostai tevékenység

⚫ Biztonsági rendszer szolgáltatás

⚫ Nyomozás

⚫ Egyéb épület-, ipari takarítás

⚫ Egyéb takarítás

⚫ Követelésbehajtás

⚫ Építményüzemeltetés

⚫ Zöldterület-kezelés

⚫ Összetett adminisztratív szolgáltatás

⚫ Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

⚫ Egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

⚫ Egyéb személyi szolgáltatás

⚫ Szakmai középfokú oktatás

⚫ Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

⚫ Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)

⚫ Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

⚫ Ipari gép, berendezés javítása

⚫ Villanyszerelés

⚫ Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés

⚫ Egyéb épületgépészeti szerelés

⚫Textil, szőrme mosása, tisztítása

⚫ Személybiztonsági tevékenység

Mindennek tetejébe még – kapaszkodjanak meg – temetkezéssel (!) is foglalkoznak.

A mindenhez is értő céget még az ezredforduló idején, 2000. május 10-én alapították. Nettó árbevétele 2021-ben 3,84 milliárd forint lett, adózás előtti eredménye 437 052 000 forint. Eközben a saját tőkéje 861 562 000 forintra nőtt.

Egymásra mutogatnak a megkérdezettek

Tekintve, hogy a nyilvánosság és a helyiek is csak sötétben tapogatóznak a vakcinagyár jövőjét illetően, így kérdéseinkkel írásban megkerestük

a Miniszterelnökséget, a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, a Lázár János nevével fémjelzett Építési és Közlekedési Minisztériumot, a Debreceni Egyetemet, a Nemzeti Népegészségügyi Központot, az Oltóanyaggyár Zrt.-t,és valamennyi érintett céget, amelyek a tervezési és kivitelezési munkálatokért felelnek.

Szűkszavú reagálásuk alapján úgy tűnik, a Müller Cecília országos tisztifőorvos irányítása alatt álló NNK-nak fogalma sincsen arról, mit fognak gyártani, megkeresésünket elintézték annyival, hogy kérdéseinkkel a Debreceni Egyetemhez forduljunk.

A Dryvit pedig azt írta érdeklődésünkre, hogy titoktartási kötelezettségük miatt nem áll módukban válaszolni. Ehelyett azt javasolták, hogy forduljunk az Oltóanyaggyár Zrt.-hez.

A kormány hallgat

Hiába vártunk több napot, megkeresésünket a Miniszterelnökségtől kezdve a Gazdaságfejlesztési Minisztériumon, az Építési és Közlekedési Minisztériumon és a Debreceni Egyetemen át az Oltóanyaggyár Zrt.-ig figyelmen kívül hagyták.

Cikkünk megjelenéséig tehát senkitől sem kaptunk érdemi választ Magyarország második legnagyobb városának egyik legjelentősebbnek ígért projektjéről.

Ezekre lettünk volna kíváncsiak:

⚫ Mikorra várható a debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár átadása, valamint a gyártás megkezdése? A projekt első üteme befejeződött-e, valamint hány fázis van még hátra és pontosan mi az ütemezések időtartama?

⚫ Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a május 25-i kormányinfón újságírói kérdésre elmondta: "Koronavírus elleni oltóanyagot már nem biztos, hogy érdemes gyártani." A miniszter azt is elárulta, azt még nem tudják, mit fognak gyártani. A magyar Covid-vakcinák gyártása helyett milyen gyógyszerkészítményeket állítanak majd elő a debreceni vakcinagyárban?

⚫ Mennyi pénzbeli forrást használtak/használnak fel a gyár megépítéséhez, és miből tervezik finanszírozni a működését a továbbiakban?

⚫ Elkezdtek-e már munkaerőt toborozni az üzem működtetéséhez, ha nem, mikor kezdik meg ezt a folyamatot?

(Címlapkép és fotók: Debreceni oltóanyaggyár - Alfahír)