Míg a korábbi években rendre 20-26 ezer külföldi állampolgár érkezett Magyarországra, 2017-ben ez a szám kiugróan megemelkedett, 36 453 külföldi állampolgárra – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából. Ilyen magas számot utoljára 2008-ban regisztráltak, azóta – mint említettük – folyamatosan 20-26 ezer között volt a hazánkba érkezett külföldi bevándorlók száma.
2015 és 2017 között viszont három év alatt 86 ezer külföldi bevándorlót fogadott be az ország vezetése.
A Magyarországra érkezett külföldi bevándorlók számának emelkedése nem az idejövő EU-s állampolgárok számából adódik, hiszen az változatlan, évek óta 10,5-11 ezer főről beszélünk. A csaknem 13 ezres ugrás zömét az ukrán állampolgárok teszik ki, akik a korábbi években megszokott kb. 1000 fő helyett 2017-ben 6325-en érkeztek Magyarországra – vélhetően a Fidesz-kormány által indított vendégmunkásprogramnak köszönhetően. Szerb állampolgárból a korábbi években megszokott 5-600 helyett 2017-ben 1659 érkezett, illetve drasztikus emelkedést mutatnak a statisztikák az „egyéb ázsiai” kategóriában (ez Izrael, Japán, Kína, Mongólia, Szíria és Vietnam kivételével a többi ázsiai ország állampolgárait jelenti). Ők 2013-ig kb. 1800-2000-en érkeztek Magyarországra. 2014-2016 között számuk 2500-3000-re nőtt, míg 2017-ben már meghaladta az 5500-at is.
Tovább könnyíti az unión kívüli bevándorlók bejövetelét a kormány
A legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg a belügyminiszter által jegyzett rendelet, amely tovább könnyíti a kelet felől érkező vendégmunkások (vagy ahogy a kormány mondaná: migránsok) Magyarországra jövetelét. A rendeletben az áll:"Mentesül a 2. melléklet II. pont 1., 3. és 4. alpontjában meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól az a belorusz állampolgár, aki a tartózkodási engedélyt munkavállalási vagy tanulmányi célból kérelmezi."
A 2017-es 36 453 bevándorló azt jelenti, hogy megugrott az úgynevezett nyers bevándorlási arány. Ez az indikátor azt mutatja meg, hogy adott évben 1000 lakosra hány külföldi bevándorló jut, és úgy kell kiszámítani, hogy az országba érkezett bevándorlók számát el kell osztani az úgynevezett évközepi népességszámmal (az adott év január 1-jei népesség és a következő év január 1-jei népesség átlagával). Így míg 1000 lakosra 2015-ben 2,61 bevándorló esett, 2016-ban pedig 2,42, addig 2017-ben ez az érték 3,72-re emelkedett. Ezzel pedig „megelőztük” azt a „migránshordák által megszálltként” ismert Franciaországot, ahol ez a szám folyamatosan 3,5-3,6 körül stagnál.
Az igazság minden szeletének kibontásához hozzá kell tenni, a magyar érték nem magas, sőt uniós szinten kimondottan alacsony. Régiónkban Ausztria vezet, ahol 2017-ben 1000 főre 11,6 külföldi bevándorló érkezett, ennek ellenére kormányzati szereplők, így Orbán lánya és az ő férje vagy épp Kósa Lajos előszeretettel járnak Bécsbe „shoppingolni”.
Ez ám a vakmerőség: Orbán Ráhel és Tiborcz István Bécsben shoppingolt
A 444.hu olvasójának hála most kiderült, Orbán Ráhel és Tiborcz István nem ijedősek. Bár Lázár János és Kósa Lajos minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a magyaroknak eszébe se jusson belépni a pokolba, ők mégis fittyet hánytak a józan észnek és vakmerőségükben úgy gondolták
Félelem és rettegés Bécsben (Kósa módra)
Kósa Lajos fideszes politikusról küldött fotót a 444-nek egy olvasójuk, amint éppen a bécsi Mariahilfer Strasse egyik drogériájában vásárol.
Viszont a Magyarországra érkező 1000 főre eső 3,72 bevándorlónál a régió országainak zöme jóval alacsonyabb számmal büszkélkedhet. Lengyelországban ez az arány 2,02, Horvátországban 1,85, Bulgáriában 1,77, Romániában 1,37, míg Szlovákiában (nem elírás) 0,53. Magasabb az érték – a már említett Ausztrián túl – Szlovéniában (7,51), illetve Csehországban (4,47).
Tudta, hogy létezik uniós bevándorló?
Ebben a statisztikai értékben szerepelnek azok a bevándorlónak minősülő személyek is, akik – élve az Európai Unió személyek szabad mozgására vonatkozó alapelvével – az uniós közösség egy másik tagállamból érkeztek Magyarországra. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének fogalmi definíciója szerint ugyanis
bevándorló az a személy, aki letelepedési vagy hosszú távú tartózkodási szándékkal érkezik külföldi lakóhelyéről Magyarországra. (…) Amennyiben a bevándorló személy nem rendelkezik magyar állampolgársággal, az országba lépve tartózkodási vagy letelepedési engedélyért kell folyamodnia. Ha ezt megtette, a statisztikai adatokban bevándorló külföldi állampolgárként jelenik meg.
A Fidesz-propaganda bármennyire is igyekszik negatív attitűddel felruházni a „bevándorló” kifejezést, valamint összemosni azt a „migráns” és az „idegen” szavakkal, mi nem vagyunk hajlandóak dehonesztáló jelzőkkel ellátni azokat a magyar honfitársainkat, akik orvosi, mérnöki, tanári stb. végzettséggel inkább Londonban mosogatnak, vagy a nyugati határszélről járnak át dolgozni Ausztriába – a magyar fizetés többszöröséért. A tudományos definíció szerint az adott országban bevándorlónak számítanak, mégsem tekintünk rájuk úgy, mint ahogy a Fidesz-propaganda az ide érkezőkre.
Az Eurostat statisztikái nyilvántartják azt az értéket is, hogy hány, a fenti definíció szerinti uniós állampolgársággal rendelkező bevándorló érkezett Magyarországra (valamint a többi tagállamba is) így ki tudtuk számolni, hogyan alakul ez a bizonyos nyers bevándorlási arány, ha az összes bevándorlóból kivesszük az unió más tagállamaiból érkezett személyeket.
Magyarországra – mint már említettük – évente 10,5-11 ezer uniós külföldi bevándorló érkezik, ez a szám gyakorlatilag stagnál 2013 óta, vagyis itt nincs az az ugrás, ami az összes külföldi bevándorló számában tapasztalható volt. A legtöbb uniós állampolgár évente Németországba érkezik (400 ezer), az Egyesült Királyságba pedig 250-260 ezer.
Az uniós állampolgároktól megtisztított nyers bevándorlási ráta Magyarországon 2,58, vagyis 1000 lakosra évente kb. ennyi EU-n kívüli bevándorló esik. Ez a szám ugyancsak alacsonynak számít az EU-ban, a „csúcstartó” Málta, ahol éves szinten 17 bevándorló jut 1000 lakosra. A lista második helyén Luxemburg áll, majd Svédország következik, ahová 1000 főre éves szinten 9,38 unión kívüli bevándorló érkezik.
A régióban ebben a kimutatásban is az osztrák érték az egyik legmagasabb (4,28), őket csak Szlovénia előzi (5,9). Csehország (2,9) és Magyarország a már említett 2,58-as értékkel közepes szintnek minősül a térségben. A közép-európai régió többi országa messze kevesebb EU-n kívüli bevándorlót fogad 1000 főre vetítve: Bulgária 1,67, Lengyelország 1,42, Horvátország 1,32, Románia 0,9, míg Szlovákia 0,1 nem uniós állampolgárt fogadott be 1000 lakosonként.