2020-ban 15.812,9 milliárd forint, 2021-ben 17.573,1 milliárd forint, 2022-ben 20.601,8 milliárd forint,
míg 2023-ban a 4 évvel ezelőttinél közel 60 százalékkal többet, 23.802,3 milliárd forint adót szedett be a NAV tőlünk
– derült ki a Niveus Consulting Group kutatásából, miután megvizsgálta a NAV elmúlt 4 évének aktivitását.
A tanácsadó cég azt írja: a 2020-as év adóbevételeinek alakulását jelentősen befolyásolta a COVID-19 járvány gazdasági szereplőkre gyakorolt, negatív hatása és az azok kezelésére hozott gazdaságvédelmi intézkedések.
2021-ben a növekedés legfőbb oka – a mérsékelt bázisadatokon túl – a termelői és fogyasztói árak emelkedése volt, ezen kívül az év második felében, a járványhelyzet javulásával, a gazdálkodási feltételek pozitívan változtak.
A Niveus Consulting Group 2022-es, jelentős bevételi többletről azt írja, az részben a foglalkoztatáshoz kötődő adónemek vártnál magasabb teljesítéséből (prognózist meghaladó bérnövekedés és kedvező munkaerőpiaci folyamatok), a vártnál magasabb inflációs és belsőfogyasztási-pályából (az áfaelőirányzat több mint 1000 milliárd forinttal teljesült túl), valamint a 2022-es adóintézkedésekből, extraprofitadókból adódott.
A NAV bevételeinek összege 2023. év végén 23.802,3 milliárd forint volt, amely 3.200,4 milliárd forinttal, 15,5 százalékkal haladta meg 2022 azonos időszaki nettó bevételét.
Az elemzett adatok alapján 2020 és 2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be. A legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az áfa volt, emellett a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő.
Az ellenőrzési megállapítások leggyakoribb adóneme a vizsgált időszakban az áfa volt. 2020-ban a megállapítások 87,35 százaléka volt áfával kapcsolatos, 2021-ben ez az arány 89,5% volt, míg 2022-ben már 90,6 százalékra emelkedett, majd a 2023-as évben újra inkább a 2020-as értéket közelítette meg (87,4%).
A vizsgált években ugyanaz a három típus tette ki a feltárt jogsértések legnagyobb, legalább 70 százalékát. A költségvetési csalások aránya fokozatosan csökkent az idő előrehaladtával, a csődbűncselekmények száma stagnált, ám az iparjogvédelemmel kapcsolatos bűncselekmények száma nagymértékben növekedett 2020-hoz képest - jegyzi meg a tanácsadó cég.
(Címlapkép: Alfahír grafika)