Többszörös védettség, hányattatott sors
A Grill Lajos által tervezett, eredetileg historizáló architektúrával épült, a második világháború során megsérül, majd több belső átépítésen is keresztülesett ház műszakilag kifogástalan állapotban van, nemrég felújított homlokzata pedig 2011 óta helyi védettséget élvez, de ezen felül elvileg több szempontból biztosított kéne legyen a bontás ellen, mivel
- világörökségi területen található,
- a Divatcsarnok kiemelt műemléki épületének közvetlen környezetében,
- műemléki jelentőségű területen áll.
A rendszerváltás után irodaházként működő épület körül nem először tör ki komolyabb polémia: a szomszédságában álló Radnóti Színház 1997 óta bérelt 75 négyzetméternyi területet az ingatlanban, itt alakították ki a hátsó színpadot és az ahhoz kapcsolódó díszlethordó folyosót, ám miután a tulajdonos több mint 550 millió forintért túladott az épületen, a színház elveszítette az épületrészét, amit utána évtizedekig hiába próbált visszaszerezni (ennek a mai helyzetben nagy jelentősége van, de erről picit később - a szerk.).
Az épület további sorsával a HVG foglalkozott részletesebben: az ingatlan a miniszterelnöki vő, Tiborcz István kijáróemberének és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőjének, Szivek Norbertnek a látószögébe került, aki több cégen keresztül is megpróbált új épületet felhúzni a telekre.
Eredetileg külföldi menedzsereknek szánt apartmankomplexumot alakítottak volna ki a házban, de ebből végül nem lett semmi. Elnézve a Vincze & László Építésziroda terveit, talán nem is akkora baj, hogy a homlokzatot ugyan meghagyó, de stílusában az eredetitől jelentősen eltérő ráépítéses megoldás végül nem született meg.
Nagyobb baj viszont, hogy a házat most lebontani szándékozó P52 Projekt Kft. terveiről csak kevés részlet nyilvános. Konkrétan mindössze ennyit tudni arról, mi épülne a lerombolandó ingatlan helyére:
"többszintes irodaház tetőszinti lakásokkal, földszinti üzlethelyiséggel, Radnóti Színházat szolgáló színpadrésszel és beszállítófolyosóval, illetve többszintes mélygarázzsal".
(A színháznak tehát beígérték, hogy visszakaphatja hőn áhított tulajdonrészét az épületben, ezzel valószínűleg meg is nyerték maguknak a kulturális intézmény támogatását.)
Egyébként a cég immár annak a Divatcsarnok Projekt Zrt.-nek a tulajdona, ami megszerezte az államtól Divatcsarnok (korábban Párizsi Nagyáruház - a szerk.) épületét Max Turnauer osztrák-liechtensteini milliárdosnak (Szivek Norbert, Szivek Ferenc és Kamonczy Zsolt részesedésének kivásárlásával a Divatcsarnok Projekt lett a P52 egyedüli tulajdonosa - a szerk.).
Érdekesség, hogy a P52-t jelenleg a bécsi Florian Goes és a budapesti illetőségű Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg vezetik.
A szokásos módi: elértéktelenítési kísérlet
A terézvárosi önkormányzathoz utóbbi nyújtotta be azt a kérelmet, melyben Bor Ferenc művészettörténész bizonygatja, hogy az épület bizony "már megépültekor is korszerűtlen" volt, mára pedig
"semmilyen építészettörténeti értéket nem hordoz".
Ez annyiban jogos, hogy az épület többszöri belső átépítésével, és azzal, hogy több, a világháborúban elpusztult díszítőelemét nem, vagy silány minőségben állították helyre, illetve nem rekonstruálták az eredeti tetőszerkezetet, valóban sokat veszített korábbi pompájából.
Ez azonban korántsem indokolja a nemrég felújított homlokzat elpusztítását.
Hiszen az egységes utcaképhez annak ellenére is nagyban hozzájárul, hogy alacsonyabb építészeti értéket képvisel, mint a szomszédos épületek.
Ennek ellenére nem példa nélküli, hogy a befektetők a kerület képviselőinek szemében különféle, hajuknál előrángatott szakvéleményekkel próbálják degradálni a megszerezni kívánt ingatlanokat, még akkor is, ha nem rettenetes állapotú, elhanyagolt épületekről van szó.
Civil tiltakozás a városkép megőrzéséért
Az előzetes várakozásokkal ellentétben a november 30-ai testületi ülésen - az ellenzéki képviselők kiállásának köszönhetően - mégsem született határozat a Paulay Ede 52. védettségének megszüntetéséről. Az erről szóló döntést elhalasztották december 21-ére.
Kelemen Miklós, a Magyar Patrióták Közösségének tagja civil épületvédőként vett részt az eseményen, és portálunknak nyilatkozva ugyan örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Hassay Zsófia, fideszes polgármester asszony az ülésen a kifogással élő civilek véleményét is meghallgatta, de nem túl optimista a várható végkifejlettel kapcsolatban:
"Vészjósló, hogy a szokásoktól eltérően nem küldték ki a képviselőknek a védettségi kérdésekről szóló előterjesztést, amit valószínűleg csak a helyszínen akarnak majd kiosztani. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kerület vezetése mindenképp át akarja majd nyomni a védettség feloldását."
Hozzátette: a projekt átláthatóságáról mindent elmond, hogy a kerületi főépítész nem volt hajlandó megmutatni a P52 által beadott terveket, ráadásul a képviselők is úgy szavaznak a védettség megszüntetéséről 21-én, hogy fogalmuk sincs, milyen épültet szán a régi helyébe a befektető. Ez szerinte arra enged következtetni, hogy
az új épület egy utcaképbe nem illeszkedő, modernkedő "förmedvény" lesz.
Az aktivista reméli, hogy a csütörtök délután kettő órakor megtartott, mindenki számára nyilvános ülésen minél több olyan ember jelenik majd meg, akik szívükön viselik épített örökségünk sorsát, és közös kiállásukkal talán el tudják tántorítani a fideszes politikusokat attól, hogy megszavazzák a budapesti városkép további tönkretételét. Abban is bízik, hogy a polgármester asszony ígéretéhez híven az örökségvédők ismét kifejthetik majd véleményüket.
A Divatcsarnok épületét is veszélyeztetné a terv?
Kelemen Miklós a tervezett beruházás egyik legaggályosabb pontjának a mélygarázs-építést nevezte, ami szerinte veszélyezteti a környező épületek épségét, hiszen az ilyen jellegű építkezések minimum repedéseket szoktak okozni a szomszédos ingatlanok szerkezetében, ami akár a volt Párizsi Nagyáruház Lotz Károly festőművész által készített értékes freskóiban is kárt tehet.
Mint fogalmazott:
"Már egy sima házépítéstől is megrepedhetnek a környező épületek, de egy többszintes mélygarázs kialakítása akár falomlásokhoz is vezethet."
A civil örökségvédő azt a megoldást tartaná reálisnak és kívánatosnak, ha a beruházók megtartanák az eredeti homlokzatot, illetve az épület visszakapná az eredeti sátortetejét, a modern irodaházi részt pedig az utcavonaltól beljebb, a telek hátsó traktusában alakítsák ki.
Lebontanak egy 133 éves házat, amit nemrég újítottak fel
A kifogástalan műszaki állapotban lévő épület homlokzatát pár éve felújították, magyarul nem egy romhalmazról van szó, a tetejébe pedig védett épület.Mint írják: kétségtelenül nem egy kiemelkedő remekmű, nem olyan fontos alkotás, mint mondjuk a Ferencvárosban a közelmúltban lerombolt romantikus stílusú ház.