Az ülést követő sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy miért változott a véleménye a kerítésekkel kapcsolatban, hiszen 2013-ban görög védelmi miniszterként védelmébe vette a Görögország és Törökország közötti határon épített kerítést, Avramopulosz azt válaszolta, hogy az egy teljesen más helyzet volt, mint a mostani.
Mint mondta, védelmi miniszterként az volt a feladata, hogy megvédje az országát az esetleges ellenségektől, de a menekültek és migránsok nem az "ellenségeink", "ezek a kétségbeesett emberek" nem is "betolakodók vagy megszállók", ezért méltósággal, a nemzetközi és az európai jog előírásainak megfelelően kell velük bánni.
Arra a kérdésre, mi a különbség a magyar és a görög kerítés között, azt mondta, hogy az két teljesen különböző dolog, a két ország helyzetét egyáltalán nem lehet összehasonlítani.
"Európa nem egy erőd és soha nem is fog azzá válni" - szögezte le.
Az uniós biztos emellett hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak részt kell vennie a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó mechanizmusban, arról ugyanis közösen hozták meg a döntést. Aláhúzta: ez közös felelősség, erkölcsi, politikai és jogi kötelesség.
"A szolidaritás nem egyirányú utca" - közölte Avramopulosz, kiemelve, hogy az Európai Bizottság az "uniós szerződések őreként" cselekedni fog, ha azt látja, hogy egyes országok figyelmen kívül hagyják a közös értékeket.
Az Unió kötelező szolidaritással oldaná meg a migránsok szétosztását
Két napos sajtószeminárium keretében vitatták meg Brüsszelben a Cecilia Wikström svéd liberális képviselő által jegyzett jelentést, a menekült- és migránsáramlatok uniós kezeléséről.A röviden csak Wikström-jelentésnek is nevezett ajánlás szerint lehetséges egy működőképes, szolidaritáson alapuló menekültügyi rendszer kialakítása az Európai Unióban.