Donald Trump egy "Make Romania Great Again" feliratú sapkát ajándékozott a román elnöknek washingtoni látogatása alkalmával. Az ordítóan dupla fenekű gesztushoz a magyar külügynek egy szava sincs.
és az amerikai tárgyaló delegáció vidám tapsolása közben büszkén pózolt is vele.
Aki egy kicsit is követte az elmúlt évtizedek erdélyi történéseit, annak ez a szóösszetétel gyanúsan ismerősen csenghet. A Nagy-Románia Párt (PRM) a kilencvenes évek elejétől másfél évtizeden át kényeztette a magyarságot Közép-Európa egyik, ha nem a legszélsőségesebb soviniszta szólamaival, főtitkáruk Gheorghe Funar pedig 1992 és 2004 között Kolozsváron festette nemzeti színűekre a padokat és túrta fel a városközpontot ősi dákoromán leletek után kutatva.
A PRM 2008-ban kiesett a parlamentből, ám Nagy-Románia eszméje nem veszett el, csupán átalakult. Manapság legismertebb propagálója Traian Băsescu volt román államfő. Az elképzelésnek két verziója létezik. A szerényebb változat megelégedne az 1920-1944 között Romániához tartozó Besszarábia (a mai Moldova, illetve Ukrajna egy kisebb szeglete) visszacsatolásával. Az ország valójában ezzel lenne "újra nagy", hiszen ez volt történelmének legnagyobb kiterjedése. (Eltekintve az 1941-44 között megszállt Dnyeszteren túli területektől.)
A merészebb román vágyak azonban egészen a Tiszáig terjednek, s nagyjából ez volt román területi igény is az első világháborút lezáró béketárgyalásokon is.
A román közvélemény tekintélyes része a mai napig nem teljesen mondott le erről. Tavaly szeptemberben a nagyváradiakat sokkolták a főtérre kihelyezett centenáriumi kiállításon egy Odesszától Szolnokig terjedő Románia-térképpel, s hasonló transzparensek alatt gyalázták a magyar katonasírokat az úzvölgyi temetőben is.
Az Azonnali megkérdezte a Külügyminisztériumot, hogy
A portál nem kapott választ Szijjártó Péter tárcájától.
Ugyanakkor nyilatkozott nekik Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő (a Máglyatűz című, magyar-román etnikai konfliktus lehetőségét boncolgató "geopolitikai thriller" szerzője), aki szerint nem valószínű, hogy Trump Nagy-Romániára akart utalni a sajátos ajándékkal, ám hozzátette:
Hangsúlyozta: a centenáriumi ünnepségek hangulatában a kérdés most még hangsúlyosabban került elő a román közéletben, és
"A nacionalista körök és Traian Băsescu biztosan megpróbálják majd kihasználni ezt a gesztust arra, hogy azt a látszatot keltsék: Amerika velük van Nagy-Románia kérdésében."
Egyébként az amerikai elnöknek, vagy legalább a stábjának nem lett volna olyan bonyolult feladat utána nézni az ügynek. Elég lett volna a Google fordítóba bepötyögniük, amit a sapkára írtak.
Az Alfahír kérdésére Bencsik János jobbikos országgyűlési képviselő elmondta, számára a magyar külügy hallgatása cseppet sem meglepő, hiszen "az elmúlt 9 évben megszokhattuk, hogy
az Orbán-kormány csak és kizárólag akkor állítja szőnyeg szélére külföldi országok nagyköveteit, ha azok a visszaépülő egypártrendszer vagy a Fidesz goebbelsi propagandája ellen emelnek szót.
Így járt többek között Hollandia, Szlovénia és legutóbb Finnország is.”
Donald Trump ajándéka kapcsán úgy véli, „ne gondoljuk azt, hogy a háttérben nincs cinkos összekacsintás a felek között.” Amerikának Románia stratégiai szövetségese, Románia pedig nagyon okosan és nagyon tudatosan duruzsolja a diplomaták fülébe szerte a világon, hogy Trianon jó és igazságos döntés volt, Románia pedig kisebbségbarát mintaállam – mutatott rá a politikus
Bencsik emlékeztet: a Jobbik a százéves évforduló kapcsán éppen ezért kezdeményezte Trianon-emlékév szervezését. A javaslatra a többi párt részéről volt is fogadókészség, de a konkrétumokról egyelőre nem sokat tudni, a kormánytöbbség az ezt célzó költségvetési módosító indítványt is leszavazta.