Háromszor szavazta le, de végül nem merte megtenni a Fidesz, hogy ne legyen Trianon-emlékév

Trianon-emlékmű
Már háromszor leszavazta a Fidesz a Trianon emlékévet, ám ezúttal egy saját javaslattal is előálltak, amely lényegében megegezik a jobbikos tervezettel – kivéve, hogy a június 4-i emléknaphoz hasonlóan békediktátum megnevezése ebbe sem kerülhetett bele.
Szávay István és Farkas Gergely 2017 márciusában kezdeményezte először, hogy 2020 legyen Trianon emlékév. Ezt a fideszes többség akkor, majd a következő év június 4-én is leszavazta.
A Nemzeti Összetartozás Bizottságának mai ülésén Bencsik János és Farkas Gergely ismét beterjesztették a javaslatot, amelyet harmadik alkalommal sem vettek tárgysorozatba. Ezúttal azonban a kormánytöbbség „bizottsági javaslatként” előállt egy saját verzióval is, amely tartalmában hasonló a korábban elutasítottakhoz. A különbség annyi, hogy ennek értelmében
a következő esztendő nem Trianon emlékév, hanem a „nemzeti összetartozás éve” lesz.
Bencsik az Alfahír érdeklődésére elmondta: A Jobbik a kezdeményezéssel a máig tartó tragikus következmények tudatosítását mellett „a történelmi sebek enyhítését” és a „határokon átívelő összetartozás hangsúlyozását” akarja szolgálni. Úgy véli, most azért vették át javaslatuk lényegi elemeit, mert a századik évforduló közeledtével a magát nemzetinek valló kormány „egyre vállalhatatlanabb helyzetbe került”, ezért „régi jó szokásuk szerint” a jobbikos kezdeményezést a sajátjukként nyújtották be. A kormánypárti tervezetet természetesen a Jobbik is támogatja, ám Bencsik hozzátette:
 
Jellemzőnek és sajnálatosnak tartjuk, hogy a Fidesz a június 4-i emléknaphoz hasonlóan az emlékév esetében is kínosan kerüli a „Trianon” és "autonómia" szavak kiejtését, papírra vetését, ezért a szöveg több helyen csak általánosságban fogalmaz.
 
A jobbikos képviselő a határozat legfontosabb céljának azt tartja, hogy sikerüljön az utódállamok hivatalos narratívájával szemben egy másik nézőpontot megjeleníteni, amely Nyugat-Európa vezető értelmiségei és döntéshozói számára megmutatja, milyen máig ható következményei vannak az 1920-as békediktátumnak, és milyen feltételeknek kell teljesülnie a sokat emlegetett jószomszédi viszonyhoz.
 
"Erre eddig nem láttunk valódi kormányzati szándékot, bízunk benne, hogy e téren várható szemléletváltás"
 
- fogalmazott Bencsik hozzátéve, a Fidesz európai szégyenpadra kerülésével ez a feladat vélhetően a Jobbik újonnan felálló európai parlamenti delegációjára vár majd.
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss