Mindenek előtt, hogy kerül egy román külpolitikai elemző egy magyar párt szervezésében megvalósuló projektbe? Ez eléggé szokatlan felállás.
Nagyjából másfél éve találkoztam Vona Gáborral, Gyöngyösi Mártonnal és Szávay Istvánnal, mert fontosnak tartom a román-magyar bilaterális kapcsolatokat és objektív képet szerettem volna kapni a Jobbikról, amit kifejezetten rossz fényben tüntetnek fel a román médiában. Az első beszélgetés után világossá vált, hogy bár a külpolitika terén sok dologban különbözik a véleményünk, vannak közös elképzeléseink.
"Az egyik legfontosabb ilyen az a gondolat volt, hogy mindannyian kelet-közép-európaiak vagyunk, e köré egy közös identitást kell kialakítanunk, hogy ellensúlyozni tudjuk Nyugat-Európa és az Egyesült Államok, Oroszország és a Kelet, valamint a Közel-Kelet és az arab világ erejét."
Tényleg lát arra esélyt, hogy a történelmi sérelmeinket és ellenségeskedésünket felülírják a gazdasági és reálpolitikai kérdések? Nem utópikus ez kissé?
Ez egyáltalán nem utópia.
"Kötelességünk hidakat építeni és felismerni a közös gondjainkat, amik csak közösen gyűrhetők le."
Hiszen szomszédok vagyunk, ami történt, megtörtént, a sérelmeink alig egy évszázadosak, a gazdaságunk viszont nagyon szorosan összefonódott. Amikor ezt hajlandóak leszünk felismerni, akkor rájövünk, hogy jobban megéri együttműködnünk, mintha a barikád különböző oldalairól kövekkel hajigálnánk egymást, mert ez egyik népnek sem érdeke.
Európai bérunió: Kelet-Közép-Európa igazságot és egyenlőséget kér
„A mai nap annak a bizonyítéka, hogy közös célok érdekében képesek vagyunk összefogni" - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke az európai béruniót kezdeményező budapesti konferencia nyitóbeszédében. Szerinte a részt vevő országok képviselői az első csatát megnyerték, de még egy hosszú küzdelem előtt állnak, amíg elérhetik céljukat.
A bérunió is emiatt fontos?
A bérunió ügye elsőre egy absztrakt gazdasági problémának tűnhet, ami nem éri el az átlagemberek ingerküszöbét, de koncepció mégis az Európai Unió minden polgárát érintő, alapvető szociális kérdéseseket feszeget, főleg itt, Kelet-Európában.
"A kelet-nyugat-európai bérkülönbség kényszeríti arra a polgárainkat, hogy külföldre vándoroljanak, ami óriási problémákat generál."
Szétszakítja a családokat - ez különösen jellemző Romániában, és épp ez volt a fő oka annak, hogy csatlakoztam ehhez a kezdeményezéshez -, ami súlyos szociális válságot okoz.
"Nyugaton ráadásul diszkriminálják a kelet-európai munkavállalókat: sokszor úgy bánnak velük, mint az állatokkal, verik és rabszolgaként tartják őket."
De a bérunió az Európai Unió egyik eredeti célját is megvalósítaná, hiszen az uniós ígéret az volt, hogy a nyugat gazdagságát a teljes európai tér élvezheti majd, és idővel az emberek ugyanolyan életszínvonalon élhetnek, ugyanannyit kereshetnek és ugyanakkora vásárlóerejük lesz. Sajnos jelenleg nem ez a helyzet.
Ráadásul sürget az idő, mert egyéb veszélyek is leselkednek ránk: a tömeges bevándorlás, a nemzetközi helyzet rendkívüli változékonysága, a világszerte tomboló fegyveres konfliktusok, az Európa és Oroszország közötti egyre agresszívebb kommunikáció és ráadásul egyre fokozódik az Európára koncentráló bűnözői aktivitás.
"Ha az európai döntéshozó szervek elfogadják a kezdeményezést, hogy az EU-ban nagyjából mindenhol hasonló bérek legyenek, akkor az emberek újra bízni kezdenek majd az unióban."
Ez pedig előnyt jelentene a többi problémával való küzdelemben.
Ön szerint sikerrel járhat a polgári kezdeményezés?
Hosszú út áll előttünk - ahogy Gyöngyösi Márton is mondta, legalább egy éves lesz a projekt -, de nem csatlakoztam volna, ha nem hinném, hogy sikerülhet. Úgy vélem, képesek leszünk megszerezni a kellő támogatást, hiszen olyan célért küzdünk, amit az uniós polgárok is szeretnének. Ha világosan meg tudjuk fogalmazni az üzenetünket és Európa szerte egységesen és eredményesen hangoztatni tudjuk, akkor az emberek hallgatni fognak ránk, és az aláírók mellett, akár még több önkéntes is csatlakozhat hozzánk.
Akár Nyugat-Európából is?
Akár onnan is, igen. Igaz, hogy a bérek tekintetében jobb helyzetben vannak nálunk, így nem lesznek olyan érzékenyek a témára, mint mi, de ez a kezdeményezés a józan észre próbál hatni, nem egy elvont dolog, aminek megértéséhez diploma kell.
"Elég világos, hogy mit szeretnénk, így nyugaton is lehet belőle valami, főleg Dél-Európában: Olaszországban vagy Spanyolországban."
De sok családi vállalkozásnak és szakszervezetnek is imponálhat az ötlet, hiszen ha egy kelet-európai nyugatra megy dolgozni, akkor a jelenlétével csökkenti az ottani minimálbéreket, ami a nyugati tagállamok dolgozóinak sem jó.
"Németországgal ellentétben nekünk nincs okunk arra, hogy becsapjuk egymást"
Jaak Madison, az Észt Konzervatív Néppárt és a tallinni parlament Európai Uniós Ügyekért Felelős Bizottságának alelnöke arról beszélt az Alfahírnek, miért tartja fontosnak a nyolc kelet-közép-európai ország által indított, az európai béruniót célzó polgári kezdeményezést.
Hogy értékeli, függetlenül attól, hogy sikeres lesz-e a mostani kezdeményezés, a közös munka lehet egy jövőbeli szorosabb együttműködés alapja?
Teljes mértékben. A béruniós munkának egy széleskörűbb együttműködés alapját kell képeznie, mert a bérkülönbség csak egy a megoldandó közös problémák közül, mint a közös kommunista örökség vagy a keleti országokra jellemző korrupció.
"Közösen kell hallatnunk a hangunkat, mert közel 100 millió kelet-európai nagyobb súllyal tárgyalhat a nyugati államokkal, Amerikával vagy az oroszokkal."
Biztonságpolitikai kérdésekben szintén el kellene mélyítenünk az együttműködésünket, mert a bevándorlás vagy Oroszország kapcsán ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe.
Ez mind rendben is volna, de hogy fog az átlag román ember reagálni egy "szélsőjobboldalinak" kikiáltott magyar párt kezdeményezésére? Számít, hogy ki volt az ötletgazda?
Nyilván figyelembe kell venni ezt a szempontot is, de például Erdélyben nem látom, hogy ez problémát okozna: az egymás mellett élő magyar-román nemzetiségű embereknek ugyanazok a gondjaik, ugyanazon keseregnek és ugyanannak örülnek. Ilyen értelemben nincs különbség az ottani és a dél-romániai viszonyok között, bár egyes régiókban akadhatnak nehézséegk. De, ha világosan fogalmazunk és kerüljük az etnicizáló nyelvezetet - hiszen ez mindenki érdekeiről szól -, akkor a román emberek pozitívan fognak reagálni a felvetésre, hiszen ugyanazok a gondjaik, mint a magyaroknak.
"Ez egy remek lehetőség, hogy mindenkinek megmutassuk: több közös van bennünk, mint ami elválaszt minket egymástól."
"Olyan új kelet-európai szövetség jöhet létre, ahol megőrizhetjük a nemzeti identitásunkat"
Ön miért tartja fontosnak, hogy a keleti országokban is hasonló bér- és életszínvonal alakuljon ki, mint nyugaton?A kommunista rendszer 1991-es összeomlásától a mai napig a gazdasági rendszerünk radikálisan különbözik a nyugati berendezkedéstől: irdatlan különbségek vannak a nyugati és a keleti bérek között."Ez az egyik oka annak, hogy Kelet-Európa tömegesen veszíti el a fiataljait."