T. Klára Petra 2016. november 7-én okozott halálos balesetet, melyben életét vesztette egy 85 éves férfi. A nő jogosítványát már korábban bevonhatták volna, mert kokain hatása alatt állt egy másik esetben is, de az igazságügyi szakvélemény több mint hét hónap alatt készült el, így újra drogfogyasztás után vezethetett a 26 éves nő – írja a Magyar Nemzet.
M. Richárd 2017. május 15-én okozott halálos balesetet, a véréből ugyan nem tudták kimutatni a kokainfogyasztás jeleit, tehát a baleset alatt nem állt drog hatása alatt, de a vizeletéből kiderült, hogy 2-3 nappal korábban fogyasztott az illegális szerből.
Mit mondanak a szakértők?
A lap szakértőket kérdezett az ügyben, szerintük nem tekinthető normálisnak, ha hónapokig csúszik egy szakvélemény elkészítése. Az köztudott, hogy az igazságügyi szakértői rendszer komoly létszám- és forráshiánnyal küzd, de még így sem elfogadható a helyzet.
A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Bagoly Bettina kifejtette, hogy a kábítószer hatása alatt történt járművezetés bizonyítása hosszadalmas, szakértői és laboratóriumi feladat, ellentétben az ittas vezetéssel. A szakvélemény elkészültéig nem is lehet bevonni a vádlott jogosítványát.
Funk Sándor addiktológus szerint hét hónapig még akkor sem húzódhat egy szakvélemény, ha emberhiánnyal küzd az igazságügyi rendszer. Elmondása szerint vér- és vizeletmintákból egy órán belül megállapítható, hogy tartalmaznak-e kábítószert. A csúszás már csak azért is veszélyes, mert szigorú protokoll vonatkozik arra is, hogy mennyi ideig tárolhatók a minták.
Mit mond a rendőrség?
Az ORFK szerint az országban nyolc aktív igazságügyi toxikológus szakértő, négy szakértőjelölt és tizenöt aktív technikus vesz részt a vélemények készítésében. Létszámhiányról nem beszélnek, de azt elismerik, hogy a hozzáférhető technikusok száma befolyásolja a gyorsaságot.
Magyar Gábor ügyvéd szerint milliárdok hiányoznak az igazságügyi szakértői rendszerből.
„A magyar igazságszolgáltatás nagy problémája, hogy a politikusok azt gondolják, ha valami szörnyűség történik, arra a büntető törvénykönyv szigorítása a válasz. Ez a legolcsóbb megoldás, mert a papír mindent elbír, azonban a kriminalisztikai munka, benne a szakértői rendszer sok pénzbe kerül”
- mondja az ügyvéd.
Egy példát is hozott, miszerint DNS-teszteknél sok esetben előfordul, hogy fél évig kell várni az eredményre, mert nincs reagensanyag az érintett laboratóriumban. Magyar szerint nem a súlyos, hanem az elkerülhetetlen és minél gyorsabb büntetésnek lehetne visszatartó ereje.
„Általános a létszámhiány, mert a szakértők súlyosan alul vannak fizetve, és nincs elegendő segédszemélyzetük például az adminisztratív feladatokra. Hiányoznak továbbá a technikai feltételek is, ami a műszaki szakértői vonalra ugyanúgy igaz, mint az élettudományokra”
- ismertette a további problémákat Magyar György.
Végül összehasonlította, hogy miért nem olyan egyértelmű a helyzet drogfogyasztás esetén, mint alkoholnál.
Ez nem olyan egyértelmű, mint az alkoholnál, ott a jogszabály szerint a 0,5 ezrelékes véralkoholszint feletti járművezetés már bűncselekmény. A kábítószernél nincs ilyen határérték, mert sokfajta kábítószer van, amelyek különbözőképpen hatnak az emberre. Fontos körülmény, hogy a gyanúsított a járművezetés előtt egy órával vagy egy héttel fogyasztott-e kábítószert. Ennek kiderítése komoly szakértői munka, de így sem tarthatna több mint fél évig. Arról nem is beszélve, hogy sok gyanúsított előzetes letartóztatásban kénytelen kivárni a szakvélemény elkészültét. Az ügy bírósági szakaszában pedig a védelem szakértője akár meg is tudja kérdőjelezni a nyomozás során kirendelt szakértő véleményt, így a bíróságnak egy harmadik szakértőt kirendelnie.
(fotó: Mihádák Zoltán / MTI)