Kiemelte: a mérséklődő olaj- és nyersanyagárak folyamatosan felülírják az inflációs várakozásokat. A belső kereslet élénkülése és a forint nominális árfolyamának folyamatos gyengülése ugyan felfelé nyomja az árakat, de az importált termékek árcsökkenése, a mérséklődő nyersanyagárak ellensúlyozzák a belső inflációs nyomást. A nyersanyagárak stabilizálódását követően a KFI szakértői arra számítanak, hogy az infláció fokozatosan emelkedni fog, majd a jegybanki cél közelében stabilizálódik.
Romhányi Balázs az MTI-nek elmondta: a költségvetési egyenleg középtávon romlani fog, a kormány utóbbi hónapokban tett folyamatos "ígérgetései" rontják a költségvetés fenntarthatóságát. Elmondta: a költségvetési folyamatok közül kiemelt figyelmet érdemel a társasági adóbevételek alakulása, mivel a rendkívül magas 2015. évi bevételből, a KFI feltételezése szerint 100-120 milliárd forint egyszeri tétel. A külső tételek egyenlege 2016-ban várhatóan mintegy 80 milliárd forinttal lesz jobb, mint a hatályos költségvetési törvényben becsült érték.
Kifejtette: a belső tételek (azok a költségvetési tételek, amelyekről a parlamenti vitában születnek meg a döntések) egyenlege 2016-ban közel 250 milliárd forinttal rosszabb a törvényi előirányzatnál. Ennek oka elsősorban a családi otthonteremtési kedvezmény, az uniós források felgyorsított lehívása miatt megemelkedő magyar társfinanszírozás, a költségvetési szervek és különösen a Klik eladósodása, az élelmiszerlánc felügyeleti díj nagy részének kiesése, valamint a kormányhivatali adminisztratív szolgáltatások díjcsökkentése. Romhányi Balázs kifejtette: a nettó kamatkiadások a GDP arányában a 2015. évi 2,9 százalékos szinten stabilizálódnak a rendkívül kedvező nemzetközi kamatkörnyezetnek köszönhetően, de ebben a tekintetben egyértelműen a negatív kockázatok vannak túlsúlyban. A tavalyi évre vonatkozóan a maastrichti hiány, amelynek a kiszámításánál a pénzforgalmi egyenlegen felül korrekciós tételeket is figyelembe vesznek, a konvergencia programnak megfelelő 2,4 százalékos szint alatt várható. Idén a hiány már a GDP 2,7 százaléka lehet, de ha a kormány nem használja fel a költségvetési törvényben tervezett, összesen 170 milliárd forint tartalékot, akkor az egyenleg javul, a GDP-hez mérten 2,2 százalékra csökken a deficit.
Rámutatott: középtávon a kormányzati szektor egyenlege fokozatosan romlik, intézkedések hiányában 2018-ban már meghaladhatja a GDP 3 százalékát. Összevetve a konvergenciaprogramban kitűzött pályával ez még akkor is több mint a GDP 1 százalékát kitevő kiigazítást tesz szükségessé, ha a tartalékokat a kormány továbbra sem költi el. Elmondta: feltételezve, hogy az EU-val szemben 2015 végén fennálló, összesen több százmilliárd forint követelés nagy részét az Európai Bizottság a következő években átutalja Magyarországnak, az adósságráta 2017-ig a jelenlegi 76,2 százalékos GDP-arányos szinten stabilizálódik, majd emelkedni kezd, vagyis még így sem lesz képes Magyarország teljesíteni az adósságráta csökkentésére vonatkozó EU-s szabályt.