A Jerevántól, a régi ireváni kánságtól északra fekvő területen lévő erődön belül léteztek ősi jóshelyek, ahol megpróbálták megtudakolni a jövőt. A feltárásban segédkező amerikai kutatók 2003 óta végeztek ásatásokat a helyszínen. A jósló központot talán egy évszázadon át használták, majd az egész erődöt lerombolták. Sajnos, sok emlék megsemmisült akkor. A szakemberek úgy vélik, hogy egy helyi, bronzkori uralkodó okkult központját találták meg. Az ott uralkodó dinasztiáról és a régi népességről nem alakítottak ki álláspontot.
Jóslások
A szentélyekben sok, jósló ceremóniára utaló tárgyat találtak a régészek. Többek között kerámia bálványok, pecsétek, füstölők kerültek elő a föld alól, és nagyon sok állatcsont hevert szanaszét, amelyek meg voltak karcolva. A feltárásról szóló hír csak annyit közölt ezekről, hogy azokkal jósoltak és erre marha, kecske, illetve juh maradványokat használtak, a jóslás pontos menetéről szinte semmit sem árultak el. Nem elképzelhetetlen, hogy ugyanazt a csontokból való jóslást ismerték és alkalmazták, mint a Sárga-foyó menti bronzkori sztyeppei lovas népek. A másik ősi jóslás a kövekből való jóslás lehetett. A régészek az egyik helyen 18 kavicsot számoltak össze, amelyek simák és egyenletesek voltak, valamint különböző színekben pompáztak. A feltárók nem tudták kideríteni, hogyan jósoltak kövekből. Elképzelhető, hogy hasonlóan, mint a mai mongol és szibériai török népek, akik mindmáig 41 színes kőből akarják megtudni a jövendőt. A csángók is őrzik ugyanezt az ősi rituálét, csak ők már babozásnak hívják ezt a nagyon ősi praktikát.
Égetett bálványok
A citadella keleti felében egy régi kemencét találtak, amely kenyérsütésre alkalmas volt, de talán ez is rituális célokat szolgált. Találtak mellette egy medencét, amelyben bizonyos tárgyakat égettek el, talán kisebb figurákat és egyéb áldozati tárgyakat. A különféle figurákat különleges pecséttel látták el.