Balog Zoltán ugyan reagált nyílt levelükre, de azt nem tartják elfogadhatónak és megnyugtató válasznak. Az Orvosi Kamara szerint pedig az egészségügy kritikus állapota már nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Az már hosszú évek óta látható volt, hogy hatalmas gondok vannak az egészségügyben. Nem véletlen, hogy az orvosok tömegesen mentek külföldre dolgozni. Néhány hete például a Szent Imre kórházban mondott fel szinte az összes aneszteziológus.
Az Index információi szerint két nap alatt több mint hétszázan csatlakoztak az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoporthoz, amelynek tagjai olyan orvosok, akik nem fogadnak el hálapénzt. A csoport még márciusban jött létre, azóta meghívásos alapon működött, két nappal ezelőtt vált nyílttá: ekkor küldtek nyílt levelet az Indexen keresztül Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárnak, és mindenkinek, akit érint az egészségügy.
A csoport nyílt levelét 64 orvos írta alá, ehhez fogható névvel vállalt kiállás még nem volt a magyar egészségügyben. Ilyen akcióra eddig még nem volt példa.
A 64 orvos által aláírt levél kisebb lavinát indított el, két nap alatt több mint 250 orvos írta alá a petíciót a nevével, szakterületével és az orvosi pecsétjén található azonosítóval.
A most már több mint 300 orvos által aláírt nyílt levél azért született, mert az elmúlt hónapok egészségügyi botrányai (elkerülhető halálok a Merényi kórház pszichiátriáján, tömegesen távozó orvosok a Szent Imre kórházból, feudális viszonyok a veszprémi Csolnoky Ferenc kórházban) után úgy érezték, hogy nem maradhatnak tovább csendben.
A nyílt levélben a magyar egészségügy három legfontosabb problémáját azonosították:
a hálapénz, az egészségügyi dolgozók bére, és a döbbenetes, néha már a harmadik világot idéző munkakörülmények.
A mozgalomhoz csatlakozó orvosok szerint a hálapénznek semmi köze a hálához, inkább ez egy közös korrupció, ami nem javítja az ellátás minőségét, de rombolja a kölcsönös bizalmat. Ráadásul a hálapénz nem egységesen oszlik el az orvosok között, azoknak az orvosoknak jut a legtöbb, akik a műtétek javát végzik. Ezen pedig nem is áll érdekükben változtatni. Így viszont gyakorlatilag ellehetetlenítik a fiatal, kezdő orvosok szakmai fejlődését.
A második fontos probléma az egészségügyben dolgozók bére. Vannak olyan szakképzett, több éves tapasztalattal dolgozó orvosok, akik nettó órabére nem éri el az ezer forintot, és ami legalább ilyen fontos, csak kevesebb szó esik róla: a képzett szakdolgozók még lehetetlenebb helyzetben vannak. Nem véletlen, hogy ők is nagy számban vállalnak inkább külföldön munkát.
Végül a romló munkakörülményekről írnak, amelyeknél az omló, penészes fal, és az ehetetlen kórházi étel csak díszlet.
Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy szinte országosan akut orvos- és nővérhiány van, és a műszeres feltételek sem adottak. Az Index kiemeli: CT és MR készülékből nálunk feleannyi jut 100 ezer lakosra, mint Szlovákiában és Csehországban.