Einstandolja az Orbán-kormány a paksi atomerőművet

Einstandolja az Orbán-kormány a paksi atomerőművet

Megint egy jól bevált, gyakran használt módszerhez folyamodnak: „különleges gazdasági övezet” lesz az atomerőmű területe, míg a paksi fejlesztést „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá” nyilvánítják.

Hozzászokhattunk már, hogy az Orbán-kormány az éj leple alatt hoz nyilvánosságra fontos, sokakat érintő döntéseket, amelyek alapjaiban változtatják meg életünket. Ezúttal a paksiakat „örvendeztették meg”: a szerda este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy

különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a kormány a paksi atomerőmű területét, ami ezzel Paks városától a Tolna Vármegyei Önkormányzathoz kerül át.

Az erőmű évi hatmilliárdos iparűzési adója ezzel a várostól szintén a vármegyéhez kerül – írja a Telex. A lépést nehéz nem összekötni azzal, hogy Paks az ellenzéki jelöltet, Heringes Anitát választotta polgármesternek június 9-én, ám elképzelhető, hogy a döntés túlmutat a kormánypárt kicsinyességén.

Az indoklás: veszély!

A rendeletben a kormány az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” kihirdetett vészhelyzetre hivatkozva jelöli ki Paks város területén a különleges gazdasági övezetet. Az is felsorolja, mely helyrajzi számú ingatlanok tartoznak majd az övezetbe, az itt található önkormányzati ingatlanokat (pl. utakat) pedig a Tolna Vármegyei Önkormányzat tulajdonába sorolják át. A paksi fejlesztés megvalósításához szükséges beruházás – ezzel együtt pedig az erőmű hatósági ügyei – immár nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű(ek).

A helyi adókról is rendelkeznek: 62,5 százalékát Tolna vármegye, 37,5 százalékát Bács-Kiskun vármegye kapja. A pénz 3 százalékát az önkormányzatok saját magukra, 17 százalékát saját fejlesztéseikre költhetik, a maradékból a környező településeket kell fejleszteni.

Hirtelen, de nem váratlan döntés

A lap emlékezet, hogy már a kampány időszakában is

azzal ijesztgették a helyieket, hogy elveszik az erőművet, ha nem a fideszes jelölt győz.

Heringes az MSZP-ből érkezett, a képviselői helyek többségét a Paksi Deák Ferenc Egyesület jelöltjei kapták, vagyis a város kicsúszott a Fidesz kezéből. Nem úgy Kalocsa, ahol a kormánypárti jelölt, Filvig Géza nyert. (Nevét akkor ismerte meg az ország, amikor kedélyesen elsütizgetett Putyin portréja alatt az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségén.)

A polgármester nem vesztegette az időt, gyorsan bejelentkezett Paks iparűzési bevételére, ugyanis Filvig kezdeményezte a kormánynál a különleges gazdasági övezet kialakítását. Az indítványa szerint a térségben működő cégek adójának egy része átkerülne a megyei önkormányzat hatáskörébe, így a pénzt a fideszes többségű megyei testületek oszthatnák szét a települések között. Heringes Anita polgármester szerint ez annyit tesz,

„a Paks városának járó iparűzési és építményadókat, amelyeknek minden formájáért a paksiak dolgoznak meg, Kalocsa kapná és élvezné”.

A másik lehetőség, hogy orosz „barátaink” is értesültek a paksi változásokról, és aggódni kezdtek az építendő atomblokkért. Aztán szóltak Viktornak, hogy ugyan, csináljon már valamit. Persze, ez csak fikció, de a valóságtól annyira nem elrugaszkodott fikció.

Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök (b) fogadja Alekszej Lihacsovot, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatóját (j) a Karmelita kolostorban 2021. december 17-én. A megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Süli János, a Paks II. projektért felelős miniszter is (k). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher