A kormány az állami tulajdonban lévő vállalatok hatékonyabb vezetésére, a nem stratégiai állami vagyon csökkentésére, a szociális rendszer igazságosabbá tételére, továbbá az ingatlan-nyilvántartás rendezésére, valamint az üzleti tevékenységet megnehezítő tényezők megszüntetésére törekszik.
Tihomor Oreskovic horvát kormányfő szerint igazságos és szükséges reformokról van szó, amelyhez az állampolgárok támogatását kérte.
"Fő célunk a gazdasági növekedés" - mondta, majd hozzátette, hogy a következő 18 hónapban új munkahelyeket kívánnak teremteni. Kijelentette, hogy a tervezett reformok nélkül nem érhető el gazdasági növekedés. A makroökonómiai egyensúly megteremtése és a költségvetés fenntarthatóságának biztosítása csökkenti az államadóságot, ami a gazdasági növekedés mellett kulcsfontosságú változás - hangsúlyozta.
A befektetői környezet javítása érdekében csökkenteni kell a bürokráciát és erősíteni kell az információs rendszert a közigazgatásban, amely így meggyorsíthatja a folyamatokat - mondta. A kormány csökkenteni kívánja az illetékeket is, ezzel 300 millió kunával (mintegy 12,5 milliárd forint) mérsékelve azok terhét.
Zdravko Maric pénzügyminiszter a konvergencia programmal kapcsolatban, amely 2016-2019-es időszakra szól, két kulcsfontosságú célt jelölt meg, a gazdasági növekedést és az államadóság csökkenést.
A pénzügyminiszter 2016-ban 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, és enyhe gyorsulással az elkövetkező években.
Ebben az évben 2,6 százalékos államháztartási hiányt tervez, amelyet 2017-ben 2 százalékra, 2019-ben pedig 1 százalékra kíván csökkenteni.
Ez év végéig kismértékű csökkenésre számít a kormány az államadóság mértékében, amely így is eléri majd a GDP 85,9 százalékát. Maric 2019-re az államadóságot a GDP 80 százaléka alá akarja szorítani.
A konvergencia program elemzése során kockázattal is számolt a kabinet. A pénzügyminiszter lehetséges kockázatként a kamatláb növekedést említette a világpiacon, továbbá a kuna értékcsökkenését, a külföldi valuta magas részvétele miatt az adósságban.