S mielőtt bedőlnénk az olcsó fideszes agitpropnak
("Brüsszel döntése egy újabb támadás a rezsicsökkentés ellen"),
gyorsan jegyezzük meg, a paksi projekt beruházásainak felfüggesztése várható és kiszámítható lépés volt.
Hiszen az Orbán-kormány
versenyeztetés nélkül, nem átlátható folyamat részeként ítélte oda a két új reaktorblokk építésére és két másik korszerűsítésére vonatkozó megbízást az orosz Roszatomnak,
amit - valljuk be - nemcsak az EB ítélt meg úgy, hogy az nincs összhangban az uniós közbeszerzési előírásokkal.
Közleményében a bizottság két uniós irányelve hivatkozik. Mindkettő azt mondja ki, hogy az uniós közbeszerzési szabályokat államközi szerződés alapján akkor lehet mellőzni, ha maga a kormányközi megállapodás összhangban áll az uniós alapszerződéssel, a bizottság pedig pont ezt vitatja.
Mi lesz most?
A magyar hatóságoknak két hónapjuk lesz rá, hogy válaszukat és érveiket a Bizottság elé terjesszék, addig a négyezer milliárd forintos beruházás előkészítését fel kell függeszteni.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető Miniszter korábban azt hangoztatta:
nincs okunk aggodalomra. A birtokunkban van egy papiros, amelyet José Manuel Baroso volt európai bizottsági elnök írt alá 2014-én január 14-én. E nélkül nem tudtuk volna megkötni a szerződést.
Nos, a nol.hu birtokában lévő levél arról szól, hogy a Bizottság tudomásul vette a magyar–orosz nukleáris együttműködési megállapodás megkötéséről szóló bejelentést, és azzal kapcsolatban az Euratom-szerződés 103-as (a bejelentési kötelezettséget előíró) cikkelye alapján nem emel kifogást. Ugyanakkor Barroso Orbánnak írt levele arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós joganyag más előírásainak, többek között a közbeszerzésre, illetve az állami támogatásra vonatkozó előírásoknak is meg kell felelni – jelenleg mindkét kérdésben vizsgálatot folytat a Bizottság.
S mivel vajmi kevés az esélye annak, hogy egy konkrét szerződés kapcsán meg lehet változtatni egy álláspontot,
valószínűleg az egész paksi bővítést újra kell kezdeni
(még szerencse, hogy a haveroknak még így is sikerült zsíros megbízási szerződéseket juttatni).
A kötelezettségszegési eljáráson túlmutató probléma, hogy mivel a Fidesz csak és kizárólag a paksi bővítés mellett kardoskodott (vö.: zsíros szerződések, 30 évre titkosítva), semmilyen alternatíva nincs hazánk energiaellátására,
se megújuló, se energiahatékonyság, se földgáz, se energia-önellátás
– marad tehát az importfüggőség.