Politikai kvízműsor nyeremények nélkül - ilyen volt a pécsi EP-választási vita

Kétségkívül hiánypótlók azok az EP-választások előtt megtartott képviselőjelölti viták, amiket Gulyás Márton szervez. Az aktivista a közmédia feladatát átvéve biztosít lehetőséget a pártoknak, hogy ütköztessék álláspontjukat, és ez bármennyire is hasznosnak tűnik, legalább annyira kivitelezhetetlen feladat. A pécsi, nagyjából másfél órás vitaesten is egyértelművé vált, hogy a hat jelölt sok ahhoz, hogy izgalmas, egymásra reflektáló felszólalásokra is legyen idő. A Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP, a Kétfarkú Kutya Párt és a DK számára biztosított keret még arra sem volt elég, hogy azt az alapvető dolgot megértessék: hogyan tudják az Európai Parlamentbe jutott képviselők a pártjuk által megfogalmazott ígéreteket megvalósítani a 750 fős testületben, miközben Magyarország 21 politikust küldhet ki Brüsszelbe. Ameddig ilyen alacsony itthon az EP-választáson való részvételi szándék, addig ez lenne az egyik legfontosabb célja az ilyen vitáknak.

A Fidesz természetesen nem vett részt az eseményen, de ez annak tükrében nem is olyan meglepő, hogy a személyes szópárbajokat több mint egy évtizede kerülő Orbán Viktor gyáván visszautasította a szocialista Frans Timmermans kihívását. A miniszterelnök arra hivatkozott, hogy nem akarja befolyásolni a csúcsjelöltek közötti küzdelmet, de valójában arról van szó, hogy a Fidesznek így nem kell kilépnie a saját komfortzónájából, és továbbra is üzengethet saját szócsövein keresztül a választóikra szabott Brüsszel-migráns-Soros kormánypárti szentháromság keretein belülről.

A Fidesz biztonsági játékot játszik a végletekig lebutított kampányelemekkel, viszont ezt nem engedhetik meg maguknak az ellenzéki pártok, hihető alternatívát azonban a meghívott jelöltek közül csak kevesen kínáltak.

Ez a leginkább a jobbikos Gyöngyösi Mártonnak sikerült, még úgy is, hogy olyan „aktuális ügyekről” kérdezték, mint a hét évvel ezelőtti listázós felszólalása, vagy a kormánysajtó által kreált, de a mai napig hatósági oldalról alá nem támasztott Kovács Béla-ügy. Ezt még az LMP jelöltje is szóvá tette később, Kóbor József Paks II-re célozva azt mondta, hogy egy ilyen vita során

„Nem a Jobbik állítólagos egykori orosz kapcsolataival, hanem Orbánéval kellene foglalkozni, aki épp kiárusítja nekik az országot.”

Ügyek mentén történő politizálás nemzeti és uniós szinten is

Gyöngyösi, miután választ adott a kormánymédiába illő kérdésekre, rátérhetett pártja EP-programjára Az egyik fő alapelv, hogy most már nem az ideológiák csatározásáról szól a politika, hanem a közös ügyekről, amelyek mentén koalíciók és szövetségek építhetők. A párt EP-listavezetője ezek közé sorolta a migrációt, amelyet bevándorlás szempontjából az EU sokáig megoldatlanul hagyott, de a kivándorlást is, amellyel viszont a magyar kormány nem törődött.

Gyöngyösi szerint értelmes vita van kibontakozóban az EU jövőjéről, a Jobbik pedig ebbe szállna be programjával, amely elkülöníti a nemzetállami és uniós ügyeket Előbbire hozta fel példaként a határon túli magyarok autonómiáját, amit nyilván nem tud a 21 magyar képviselő keresztülverni az Európai Parlamenten, de a pártcsaládokon belül köttetett szövetségek segítségével sokkal hatékonyabban lehet dolgozni a megvalósításáért.

„Ha a számunkra fontos nemzeti ügyekben képes az EU a magyar állampolgárok érdekeit is figyelembe venni, és abban pozitív irányba elmozdulni, akkor akár az EU-s együttműködésnek mélyítéséről is érdemes bizonyos vitákat folytatni.”

Az uniós ügyekre példaként a külpolitikát hozta fel, amelyet csak a legmagasabb szinten van értelme kezelni, ha a kontinens vezető szerepének megtartása a cél. A bérunió már az országgyűlési választásokon is az egyik fő programpontja volt a Jobbiknak, Gyöngyösi szerint ez a tagállamok és egy erős Európa közös érdeke, ezért kiemelten képviselnék Brüsszelben.

„Amikor Polt Péter leállítja az eljárást és azt mondja, hogy az Elios-ügyben nem is értelmes elkezdeni a nyomozást, akkor léphetne közbe az Európai Ügyészség.”

A szervezethez való csatlakozást egyébként többször felhozták a vita résztvevői, ebben a kérdésben volt a legnagyobb konszenzus. Az MSZP részéről Tóth Bertalan is a miniszterelnök ismerettségi körének villámgyors meggazdagodásán keresztül szemléltette azt, hogy miért lenne szükséges az együttműködés az uniós szervezettel.

A legsemmilyenebb jelölt-díj győztese

A szocialisták listavezetője a vita során sikeresen megmutatta, hogy milyen az igazi, színtelen-szagtalan politikus. Nem igazán volt tisztában azzal, hogy miként működik egy ilyen vita, ezért az egyperces programismertetésben saját pécsi kötődéséről beszélt, majd, miután letelt az idő, meglepődött, hogy nem térhet rá a lényegre.

Tóth Bertalannak viszonylag kevés, igazán izgalmas megszólalása volt, ezek közé tartozott az is, amikor láthatóan sérelmezte azt a kérdést, hogy miért szerepel húzónévként az MSZP-P lista elején, ha a Medián felmérése szerint két EP-képviselőjük, Ujhelyi István és Szanyi Tibor is előzi őt népszerűségben. A pártelnöki tisztséget betöltő politikus előbb megkérdőjelezte a mérést, majd azt mondta, hogy szerinte az a fő üzenete ennek, hogy egy párt első embere is beleáll a kampányba, még akkor is, ha nem veszi majd fel a mandátumát.

Tóth Bertalan nemcsak a saját, hanem a pártszövetsége népszerűségéről szóló felmérést is megkérdőjelezte, szerinte Jávor Benedek, aki az egyik legaktívabb EP-képviselő volt az előző ciklusban, simán bejut, noha ehhez a három helyre elegendő szavazatot kellene szerezniük a választáson.

Nem kár az előző EP-képviselőért

Jávor Benedekről kapott kérdést az LMP-s jelölt is. Kóbor Józseftől azt szerette volna megtudni a moderátor szerepét betöltő Gulyás, hogyan lehetséges, hogy az ország egyetlen zöldpártja sokkal kevésbé vitte az Európai Parlamentben a zöld ügyeket, mint a párbeszédes képviselő. Az LMP-s politikust láthatóan zavarba hozta ezzel, de szerinte csak arról volt szó, hogy

Ugyan Jávort többször is lebencézte, de szerinte ettől függetlenül szoros az együttműködés és jó a kapcsolat a paksi bővítés ügyét vivő politikussal. Kóbor azt ígérte, hogy az eddiginél jobban beleállnak a klímapolitikába az uniós színtéren, igaz a Meszerics által hozott szintet nem lesz nehéz megugrani.

Múltidéző - kampány az egységes európai szociális juttatásokkal

A Demokratikus Koalíció képviselője, Rónai Sándor arra használta fel a rendelkezésre álló időkeret nagy részét, hogy az uniós minimumjuttatások elintézését ígérgesse. Nem kapott olyan kérdést, ahol – ha a rendelkezésre álló időkeret engedte – ne említette volna, hogy a DK közös európai minimálbért, minimálnyugdíjat és családi pótlékot szeretne. A kétezres évek eleji szocialista kampányokat idéző ígéreteken kívül legalább tízszer említette Gyurcsány Ferenc lázálmát, fő programpontjukat, az Európai Egyesült Államokat. Azonban hiába kérdezték, arról semmi konkrétumot nem lehetett hallani, hogy az elmúlt öt évben mit tettek képviselőik ennek az ügynek az előre mozdításáért.

Rónai arról is beszélt, hogy szerinte Dobrev Klára a legjobb listavezető, akit találhattak, mert felkészült, tapasztalt, és ezért nem hátrány, hogy nincs politikai tapasztalata. Úgy látja: Niedermüller Péter annak ellenére értékes munkát végzett, hogy saját maga kérte, hogy visszatérhessen Budapestre. Azt próbálta elmagyarázni Rónai, hogy nem azért kerestek neki egy önkormányzati helyet az őszi választásokra, mert Gyurcsány felesége kitúrta őt.

Politikai megnyilvánulás a viccpárttól

A Kétfarkú Kutyapártból Gulyásnak sikerült kihúznia, hogy nagyjából milyen irányt képviselnének az Európai Parlamentben. Victora Zsolt szerint érdemes lenne az uniós döntéshozók szociális érzékenységét fejleszteni. Ennek ellenére arról beszélt, hogy nagyrészt a tagállamok végzik a „szar munkát” szociális területen, úgyhogy ezeket nem uniós, hanem elsősorban tagállami szinten kellene megoldani. Szerinte viccpártként hasznos dolgokat is csinálnak, például megállókat építenek közösségi támogatásból ott, ahol szükség van rá, és az ilyen politizálást vinnék be az EP-be is.

Macron és Magyarország mellett, Orbán ellen

A momentumos Nemes Balázs arról beszélt, hogy lehetséges szabályozni, hogy mire legyen felhasználható a tagállamoknak biztosított uniós támogatás. A 27 éves képviselőjelölt szerint a pártcsaládja többi tagjával együttműködve lehet kiharcolni, hogy például Magyarországon az egészségügybe és a többi, leszakadásban levő területre irányítsák a pénzeket, mert

„az hogy megtömjék az Orbán-kormány zsebét meg Tiborcz Istvánét az ilyen pénzekkel, az egyáltalán nem jó felhasználása a forrásoknak.”

Arra utalt, hogy támogatnák a velük egy pártcsaládban levő francia elnök, Emmanuel Macron javaslatát, miszerint kitehetnék a schengeni övezetből azokat, akik nem veszik ki a részüket a menekültválság megoldásából. Hozzátette: elsőként települnének ki az osztrák határnál várakozókhoz, hogy elmagyarázzák nekik: a szankciót Orbán Viktoréknak köszönhetik.

Gulyás megpróbálta, de ez is több, mint a semmi

A másfél órás vitára sokmindent lehet mondani, de azt biztosan nem, hogy izgalmas volt. Ugyan a fő célja nem is ez egy ilyen műsornak, de a politikusok még minimálisan sem tudták egymással ütköztetni az álláspontjukat. Az egész esemény egy nyeremény nélküli politikai kvízre hasonlított a leginkább, ahol a játékmester Gulyás Márton volt, vele szemben pedig erősebb-gyengébb játékosok válaszolgattak a kérdésekre.

Az érdemi viták kialakulását nyilván akadályozta, hogy ésszerű időkeretek között nagyon sok volt a hat jelölt, de ennek megoldását egy normális országban nem is egy adományokból gazdálkodó aktivistán, hanem a közmédián kellene számon kérni.

EP képviselőjelöltek vitája - Pécs

Támogasd a működésünk, hogy még több vitát szervezhessünk! http://patreon.com/slejmshow