Ez a döntés nagyon negatívan érint bennünket és azt szeretnénk, ha a Bizottság ezt megváltoztatná
- mondta az Alfahír megkeresésére Bokányi Ljudmilla egyetemi docens, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) Miskolci elnöke arra reagálva, hogy az Európai Bizottság (EB) megvonná a támogatást azoktól a magyar egyetemektől, ahol a kormány által kinevezett politikai vezető az elnöke a kuratóriumnak.
A kormány úgy fogalmazott, hogy március közepéig kell megegyeznie és megoldást találni az EU döntéshozóival közösen, de az idei Erasmus+ programjait nem is érinti az EB döntése. Egyébként a Miskolci Egyetem is érintettje az EB döntésének, mivel az intézmény tulajdonosának számító kuratóriumi alapítvány elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter.
Bokányi Ljudmilla elmondta, az Erasmus+ program nyomán sok ezer hallgatójuk juthatott ösztöndíjhoz és folytathatta tanulmányait külföldön olyan nemzetközi környezetben, amely aztán sokat segített a karrierjükben. Többen köztük olyan államtitkárok is az Erasmus+ program keretében jutottak diplomához, akik később az Orbán-kormányt képviselték.
A kormánynak tehát most az is a felelőssége, hogy tárgyaljon, próbáljon kompromisszumra jutni az EB képviselőivel. Próbáljanak egy olyan megoldást találni, ami nem hozza hátrányos helyzetbe a hallgatókat.
Bokányi Ljudmilla hangsúlyozta, a Miskolci Egyetem kuratóriumába magasan kvalifikált embereket neveztek ki, de jelezte, ez a helyzet már jóval korábban alakult így, amikor az egyetemeket alapítványi irányítás alá helyezték.
A leginkább érintett hallgatók is hasonló véleményen vannak. Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) októberben megválasztott új elnöke lapunknak nyilatkozva jelezte, korábban is megfogalmaztak kritikákat és javaslatokat az egyetemek működtetését átalakító modellváltás kapcsán, de Bokányi Ljudmillához hasonlóan úgy véli, a brüsszeli döntés a hallgatókat sújtja elsősorban.
Mindazonáltal azt is gondoljuk, hogy a helyzet rendezése érdekében folytatott viták során nem lehet tárgya a hallgatók oktatásához vagy más egyetemi szolgáltatások, mint például a cserediák programokhoz való hozzáférés sérülése
- mondta lapunknak Eszterhai Marcell.
A HÖOK elnöke hangsúlyozta, hogy az Erasmus program nemcsak a felsőoktatást érinti, hanem a közoktatás és a sportot is, és 2019-ig 14 ezer hallgató és diák vett részt az Erasmus+ programban, amit csak a járvány szorított vissza.
Azt várjuk tehát a kormánytól és persze az Európai Bizottságtól, hogy a hallgatók 2024-ben is probléma nélkül vehessenek részt az Erasmus mobilitási programban és ne sérüljön a helyzetük. Ennek egyik legfontosabb része a nyelvtanulás is, hiszen a csereprogramoknak köszönhetően olyan nemzetközi környezetben fejleszthetik a hallgatók a nyelvi készségeiket, és nyilván építhetik ki a kapcsolati tőkéjüket, ami máshogy nem megy. Elesnek a szakmai és más gyakorlatoktól, és az így megszerezhető nemzetközi tapasztalatoktól. Az tehát, hogy egy EU-s tagország ne vehessen részt az Erasmus programban, jelentős presztízsveszteség lehet a hazai felsőoktatás számára
- tette hozzá a HÖOK elnöke.
Eszterhai Marcell abban nem kívánt állást foglalni, hogy a mostani helyzet a kormány korábbi döntése, vagy az Európai Bizottság szigorú állásfoglalása miatt alakult ki, de hangsúlyozta, mindkét tárgyaló féltől megnyugtató megoldást várnak a tárgyalások során.
Navracsics szerint eddig nem volt gond, hogy az egyetemeket politikai kinevezettek vezetik
Lassan reagált a kormány, hogy az Európai Bizottság (EB) kizárta az Erasmus+ programból azokat a magyar egyetemeket, ahol a tulajdonos alapítványok élén politikai kinevezettek dönthetnek közpénzek kifizetéséről, illetve maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek.