A kérdés tehát az, hogy a génmódosított vetőmagok és élelmiszerek új generációját teljes mértékben génmódosított szervezetként kell-e szabályozni.
Génszerkesztés: szabad kezet ad az Európai Bíróság?
Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Michal Bobek csütörtöki indítványában többek között arról értekezik, hogy a mutagenezis révén nyert szervezetek mentesülhetnek a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló irányelvben szereplő kötelezettségek alól. Óriási lobbiháború dúl, igazából már nem is annyira a háttérben, a génszerkesztésről.
Írtunk arról, hogy hazánkban a Csányi Sándor vezette OTP Bank agrárportfóliója, valamint az MTA részéről már az előző Orbán-kormány idején megkezdődött a lobbi az új technológiák engedélyezése érdekében. Ennek meg is lett az eredménye, mert a harmadik Orbán-kormány agrárminisztere már a jelölti meghallgatásán elmondta, a génszerkesztés véleménye szerint nem számít GMO-nak, hanem csak modern nemesítésnek.
Közelebb az élhetőbb világhoz?! Az OTP Bank és a Magyar Tudományos Akadémia is a génszerkesztett lovak oldalára állt
Furcsa egy hónap volt hazánk számára a tavalyi december - tényleg ránk kacsintott egy kicsit a XXI. század. A közéleti eseményekből kiderült, elképzelhető, a magyar társadalom végre valóban maga mögött hagyhatja a XX. század árnyait, problémáit, és talán a valós kihívásokkal fog foglalkozni majd. S eközben csendben, de óriási változásokra készül a magyar tudományos élet is.
A génszerkesztést - így például a most a tudományos életből megtámadott CRISPR technológiát - pártoló tudósok pedig azzal érvelnek, hogy a génmódosítással szemben ez egy precíziós eljárás, és például nem juttatnak parazitagént sem a szervezetbe.
Ugyanakkor az egészségügyi szempontokon kívül van még egy nagyon fontos vetülete is a történetnek, amire szintén felhívják a környezetvédő szervezetek a nyilvánosság figyelmét. A fejlesztéseket ugyanis gyakran start-up cégek és egyetemek fejlesztik ki,
így a szabadalmak és licencek több mint 70 százaléka a hat legnagyobb biotechnológiai vállalat tulajdonában vannak.
Így, ha a piacon többségbe kerülnek a reprodukcióra képtelen növények, könnyen előfordulhat, hogy ezután csak azt vethetik el a (magyar) gazdák (is), amit ezen óriás cégek laboratóriumaiban megterveznek, előállítanak és becsomagolnak.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) 3 előzetes forgatókönyvet vázolt fel a szerdai bírósági döntéssel kapcsolatban:
Teljes szabályozás
Az Európai Bíróság úgy dönt, hogy az új, 2.0-ás génmódosítási technikákat teljes mértékben a meglévő jogszabályok alapján kell szabályozni. Ez azt jelenti, hogy mindegyik esetében hatásvizsgálatra, jelölésre (címkézésre) és a nyomon-követhetőség biztosítására van szükség.
A génmódosított szervezetek (GMO) definíciójának megváltoztatása
Az Európai Bíróság úgy dönt, hogy a génmódosított szervezetek jelenlegi uniós definíciójában hiányosságok vannak, és azok frissítésre szorulnak, ezért azt javasolja, hogy az Európai Bizottság tegye meg az ennek megfelelő lépéseket. Ez azt jelenti, hogy lesz egy olyan átmeneti időszak, amikor alapvető fontosságú, hogy az Európai Bizottság és a tagállami jogalkotók és hatóságok biztosítsák az import feletti ellenőrzést. Ez idő alatt a 2.0-ás GMO-k engedélyezését meg kell tiltani, vagy pedig a jelenlegi GMO-jogszabályokat kell alkalmazni, hogy elkerüljük a rejtett bejutásukat az vetőmagkészletekbe és az élelmiszerekbe, illetve a környezetbe történő kijutásukat.
Néhány 2.0-ás GMO mentesül a szabályok alól
Az Európai Bíróság úgy dönt, hogy néhány (de nem mindegyik) új génmódosítási technikát GMO-nak minősítenek, de összességében mentesülnek a GMO-jogszabályok hatálya alól. Ez azt jelentené, hogy 2.0-ás GMO-k kerülnének a köztermesztésbe az EU-ban anélkül, hogy jelölnék őket, hogy biztosítva lenne a nyomon-követhetőségük. Ez a legrosszabb forgatókönyv, mert így a „növények” nem kerülnének be az engedélyezési folyamatba.
Magyarország alaptörvényben rögzített génmódosítás-mentessége is veszélybe kerül, amennyiben ezek a 2.0-ás GMO-k ellenőrizetlenül köztermesztésbe kerülnek Európában, elszennyezve a környezetünket és a végén a tányérunkon kötnének ki. Amennyiben bármiféle bizonytalanság van a 2.0-ás génmódosított szervezetekkel kapcsolatos döntésben, az Európai Bizottság és a tagállami kormányok feladata, hogy napokon vagy heteken belül álljanak ki biztosítsák, hogy az ezzel a módszerrel előállított termények hasonló hatásvizsgálat alá esnek mint más génmódosított növények, hogy elkerülhessük az élelmiszer-ágazatban okozott tartós károkat – fogalmazott Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője.