Súlyos válságba sodorná az Európai Uniót (EU), ha ellehetetlenülne a közösség működésének finanszírozása - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló költségvetéssel és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására hivatott helyreállítási alappal kapcsolatban.
"Ha Magyarország és Lengyelország komolyan hajlandó blokkolni az EU teljes finanszírozását és a koronavírus-válságból való kiemelkedést szolgáló szolidaritási elemet is, csupán azért, mert önző módon kizárólag a nemzeti érdekeiket követik, akkor az EU súlyos válságba kerül"
- mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.
Az EP egyik alelnöke, Katarina Barley, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa hozzátette:
"most bosszulja meg magát, hogy kesztyűs kézzel bánt a lengyel és a magyar kormánnyal az Európai Bizottság, az Európai Tanács, és mindenekelőtt a konzervatív pártcsalád, amelynek még mindig tagja Orbán Viktor Fidesze".
Az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország állandó uniós képviseletének szóvivője hétfőn közölte, hogy egyhangúság hiányában nem született döntés a hosszútávú költségvetésről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról az EU mellé rendelt tagállami állandó képviseletek vezetőinek tanácskozásán.
Az MTI-nek nyilatkozó diplomáciai források szerint a költségvetés és a helyreállítási csomag elfogadásába Magyarország és Lengyelország nem egyezett bele. A két ország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz rendelni kívánt, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést, továbbá nem tartaná magát az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglaláshoz.
Az egyhangú döntés elmaradásával a költségvetés és a pénzügyi csomag kérdése ismét az Európai Tanács elé kerülhet - közölték.
Gyöngyösi Márton szerint Orbán gátlástalanul vétózta meg a válságba belerokkanó embereknek reményt nyújtó csomagot
Ahogy arról mi is beszámoltunk, Az EU-s nagykövetek hétfő délutáni tanácskozásán a tagállamok képviselői minősített többséggel támogatták a jogállamisági mechanizmus beépítését az EU következő költségvetésébe. Ennél a szavazásnál minden tagállam támogatta a tervet, de két ország jelezte, hogy egyetlen kitétel miatt fenntartásaik vannak, ami miatt a költségvetés elfogadásának hivatalos menete elakadt.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.
A miniszterelnök szerint veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával.
Mateusz Morawiecki kormányfő már november elején jelezte, hogy Lengyelország vétóval fog élni, ha az EU-ban nem születik az elvárásainak megfelelő költségvetési megállapodás. Múlt csütörtökön pedig a miniszterelnök hivatalos levélben tiltakozott az EU vezetőinél az ellen, hogy jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat.
Varsó nyitott a konstruktív megoldásokra az uniós pénzügyi csomag kapcsán
Az uniós források kapcsán Lengyelország nyitott konstruktív, az uniós alapszerződéssel összhangban lévő megoldásokra - közölte a lengyel kormányszóvivő hétfőn, miután Varsó megvétózta az Európai Unió költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról szóló határozatot.
(MTI nyomán)