Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke megtörte a hallgatást és hosszú interjúban magyarázta a 444-nek, hogyan is kell érteni a Digitális Szabadság Bizottság július végi ülésén elhangzott szavait, ahol arról beszélt, a kormánynak jogszabályt kellene alkotnia a közösségimédia-oldalak működéséről, mivel szerinte a profilok felfüggesztéséről és törléséről a magyar hatóságoknak kellene dönteniük.
Mint elmondta, nem egy konkrét jogalkotási javaslatot tett, ez csak egy felvetés volt részéről. Kifejtette, nem tudja, hogy pontosan miért állította fel a kormány a Digitális Szabadság Munkacsoportot, ahol egyébként állítása szerint már korábban, az ő javaslata előtt felmerült, hogy törvényt kellene alkotni a közösségi médiáról, igaz, csak “általánosságban”. Nem úgy, mint az Unióban, ahol szerinte régen napirendben van a kérdés.
Szerinte a javaslata nem a vélemények cenzúrázásáról, hanem az elérhető vélemények körének szélesítéséről szól
Mint elmagyarázta, javaslatának lényege, hogy biztosítsa a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését. Úgy véli, direkt beavatkozás egy ország alkotmányos gyakorlatába az, ha egy külső szereplő bizonyos véleményeket letilt és nem enged érvényesülni. Péterfalvi azt mondta, javaslata nem vélemények cenzúrázásáról szól, hanem az elérhető vélemények körének szélesítéséről.
- hangsúlyozta a NAIH vezetője.
Arra a kérdésre, miért éppen most merült fel a közösségi-média oldalak szabályozása, úgy reagált, egyre több olyan esetet hallani, amikor itthon is töröltek posztokat, példákat azonban már nem említett.
Nem működik a jogállam és nincs demokrácia, ha nem kapnak valós információt az állampolgárok
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke az interjúban arról is szót ejtett, az is az információszabadságról szól, hogy az állampolgárok kapnak-e információt, és ha igen, akkor milyet.
Erről szólt az őszödi beszéddel kapcsolatos vélemény is, amit annak idején kiadott az adatvédelmi biztos, aki én voltam egyébként. A Sólyom-féle Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkoztunk, és azt mondtuk, hogy amennyiben az állampolgár nem kap információt, vagy nem valós információt kap, akkor nem működik a jogállam, akkor ott nincs demokrácia.
Arra a kérdésre, hogy ilyen alapon miért hagyja akkor szó nélkül például a magyar közmédia elmúlt 10 éves működését - ami szintén a közérdekű információkhoz való hozzáférésről, a köztájékoztatásról szól -, azt válaszolta, a médiával kapcsolatos történések nem az adatvédelmi hatósághoz tartoznak.
Nem érzi rossznak az időzítést
„Rossz, aki rosszra gondol” - válaszolta, amikor arról kérdezték, nem érzi-e kicsit rossznak a közösségimédia-törvény megalkotására irányuló javaslatának időzítését, amikor nemrégiben, a járványidőszak alatt meghozott rendkívüli szabályok alapján több embert is rendőrök vittek el a közösségi médiában kifejtett politikai véleményük miatt. Szerinte semmiféle konkrét összefüggés nincs a két dolog között. Kiemelte, „Ha valaki ebbe mást akar belemagyarázni, akkor nyilvánvalóan magából indul ki, hogy ő mit tett volna, vagy mit tenne. Nincs semmilyen szűkítő szándék, csak szélesítő szándék.”
Azért a Magyar Nemzetnek nyilatkozott először, mert onnan hívták fel
Péterfalvi Attila arról is beszélt, miért éppen a Magyar Nemzetnek adta a javaslatával kapcsolatos első nyilatkozatát. Mint kifejtette, azért, mert a lap egyik újságírója pont felhívta azzal, hogy törölték a profilját. „Adatvédelmi ügyben kérte ki a véleményemet az újságíró, és mellesleg megkérdezte a véleményemet a profilok felfüggesztéséről, és erre mondtam én, amit mondtam” - tette hozzá.
Nem az ő dolga, ha valakit elvisz a rendőr azért, mert elmondja a véleményét
A NAIH elnöke a július végén elfogadott, nemzetközi kritikákkal kísért török közösségimédia-törvénnyel kapcsolatban elmondta, nem olvasta, nem tudja, mi van benne, és nem is érdekli, mivel állítása szerint felvetésének ahhoz semmi köze.
A rémhírterjesztők rendőrségi előállításaival kapcsolatban úgy fogalmazott, „az, hogy valaki elmondja a véleményét, és elviszi a rendőr, az nem az én dolgom, az nem az adatvédelmi hatóság kompetenciája.”
Végül pedig arról beszélt, szerinte nem lehet felszámolni szervezetét, mivel úgy véli, a köztársasági elnök után „az adatvédelmi hatóság elnöke ül a legstabilabban a székében.” Péterfalvi szerint őt csak egyetlen esetben lehetne felmenteni, történetesen, ha szándékosan hazudik a vagyonnyilatkozatában, de akkor sem lehet felmenteni addig, amíg a bíróság ezt jóvá nem hagyja.
A kormány már elismerte, dolgoznak a Facebook-törvényen
Mint arról korábban már beszámoltunk, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila a Digitális Szabadság Bizottság július végi ülésén arról beszélt, a kormánynak jogszabályt kellene alkotnia a közösségimédia-oldalak működéséről, szerinte ugyanis a profilok felfüggesztéséről és törléséről a magyar hatóságoknak kellene dönteniük. Javaslata emellett arra is kitér, hogy amennyiben a Facebook vagy bármilyen más közösségimédia-platform indokolatlanul hallgattat el valakit, akkor akár bírsággal is sújtható lenne az adott felület.
A Facebook-törvényként elhíresült tervezet híre nem aratott túl nagy sikert: a szabályozás mikéntjével kapcsolatos kérdések mellett sokan attól is tartanak, hogy az akár a 2022-es választások kimenetelét is befolyásolhatná, ha a kormányzat dönthetné el, milyen profilok felfüggesztését “engedné” és melyekét nem, hiszen ennek értelmében végső soron a Fidesz akár szabad utat adhatna saját Facebook “troll-hadseregének”.
A kilátásba helyezett úgynevezett Facebook-törvényt elsőként a Jobbik bírálta, mivel a párt szerint a Facebooknak óriási szerepe van a közvélemény formálásában, ráadásul az ellenzéki pártok és híveik számára már szinte tényleg csak ez jelenti a maradék nyilvánosságot. A magyar néppárt petíciót is indított, amit eddig már több mint 3600 ember írt alá. Később a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció is beleszállt a tervezetbe, felszólította a kormányt, hogy tartsa távol magát a Facebook szabályozástól.
Lapunk az augusztus 6-i kormányinfón megkérdezte Gulyás Gergely kancelláriaminisztert is az ügyről, aki szerint “ez nagy és nehéz téma", majd hozzátette, Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatos munkacsoportjában jogászok foglalkoznak a kérdéssel, melyek az adózási kérdésektől a szólásszabadság kérdéséig terjednek, de egyelőre még nincs végleges eredménye az ő tevékenységüknek.
Ezt követően két interjút is készítettünk: először Urbán Ágnest, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatóját, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki elmondta, politikai alapú visszaéléseket is elképzelhetőnek tart a magyar médiahatóság részéről, míg Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője hangsúlyozta, érdemes lenne meghallgatni a felhasználókat is, hogy valóban az ő érdekeiket szolgálná-e egy ilyen jellegű szabályozás.
A Digitális Szabadság Bizottság 2020. július 17-i ülésének jegyzőkönyvéből kiderül, Dr. Salgó László Péter, a Bizottság vezetője azt kérte, 2020.08.19-ig az ülésen jelenlévők írásban küldjenek anyagot a közösségi médiában tapasztalt, véleménynyilvánítás szabadságát érintő korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos jogalkalmazói tapasztalataikról, emellett azt is bejelentette, a következő ülést előreláthatólag szeptemberben tartják meg.
Érdekesség, hogy a NAIH elnökének egyébként 9 éves megbízatása jövőre, 2021 elején jár le. Arról egyelőre nem tudni, elvállalna-e egy újabb megbízatást.