Az Integritás Hatóság (IH) vizsgálni kezdte az elhíresült roma foglalkoztatási program, a Híd a munka világába pénzköltéseit – írja a Népszava. A lap emlékeztet: ez az az ügy, amelyben a NAV korábban felelősségre vonás nélkül lezárta a nyomozást.
Híd a munka világába: a pénz kifogyott, álláslehetőség nem is volt
Az Integritás Hatóságról azok után jött létre, hogy az EU részben befagyasztotta a forrásokat a botrányosan magas hazai korrupció miatt. Bírálók szerint a hatóság nem lett elég erős, az igazán gusztustalan ügyek felderítésében nem feltétlenül lesz hatékony. Most azonban az eltűnt romapénzek nyomába erednek.
A 2014-ben indult Híd a munka világába program a romák munkaerőpiaci helyzetét lett volna hivatott javítani, a foglalkoztatási szövetkezet vezetője Farkas Flórián, a Lungo Drom és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, egykori fideszes parlamenti képviselő volt. Eredetileg 5 milliárd forintot szántak a projektre, ami végül „csak” kb. 1,6 milliárd lett. Nem véletlenül maradtak el milliárdok:
a pénzek eltűntek, és annak sincs nyoma, hogy programnak köszönhetően bárki is álláslehetőséghez jutott volna a rászoruló romák közül.
Feljelentések sora született, ám a NAV hét év után, 2022 végén bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást. Annak ellenére, hogy a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is szabálytalanságokat észlelt, ezért visszakövetelte a pénzt. Farkas Flóriánt, akinek meghatározó szerepe volt a projektben, nemhogy gyanúsítottként, még tanúként se hallgatták meg – mutat rá a Népszava.
Az Integritás Hatóság (IH) nem engedi el, vizsgálja a Farkas Flórián-féle szövetkezet ügyét
Biró Ferenc, a hatóság vezetője írásban közölte az ORÖ elnöki feladatait ellátó Lakatos Oszkárral, hogy az „európai uniós támogatások végrehajtása vonatkozásában vizsgálati eljárást” indítottak a Híd a munka világába ügyében. Az IH felidézte, hogy a projekt konzorciumi partnereként az ORÖ annak idején öt ingatlant vásárolt, nagyjából 300 millió forint értékben. A hatóság tudni szeretné, mi lett ezekkel, illetve tájékoztatást kértek arról az 1,6 milliárd forintnak a visszafizetéséről is, amelyre az Emmi kötelezte az ORÖ-t. Ezen túlmenően az IH kitért arra, hogy 2016-ban az ORÖ 1,3 milliárdos speciális támogatást kapott. A hatóság ennek felhasználásáról is papírokat szeretne látni. Mint kiderült,
az Emmi által követelt 1,6 milliárdból az ORÖ nagyjából 300 millió forintot részletekben törlesztett, míg a fennmaradó 1,3 milliárd forintos tartozás megtérítését a kormány magára vállalta.
A lap azt írja, az 1,3 milliárdos „speciális támogatást” nem az ORÖ-nek, hanem az Emminek utalta a kormány. Ezzel az összeggel az országos önkormányzat nem is találkozott. Az ORÖ szempontjából virtuális pénzről van szó, amit a költségvetés „áttett egyik zsebéből a másikba”. Papír van erről is, amit 2017 májusában az Emmi főosztályvezetőjeként az a Sztojka Attila írt alá, aki jelenleg a Fidesz parlamenti képviselője, romaügyekért felelős kormánybiztos.
Milyen eredményt hozhat egy gyakorlatilag falból felállított hatóság vizsgálata?
Érdekes az IH időzítése, hiszen pont a pedofilbotrány kirobbanása után sikerült „megtalálniuk”. És éppen egy olyan korrupciós ügyet vizsgálnak, amely a NER nagykutyái számára kevéssé kockázatos. Mit tehet az a korrupció elleni hatóság, amelyet éppen a korrupt rendszer állított fel, viszont intézkedési jogkört nem adott neki?
(Címlapkép: MTI Fotó/Mészáros János)