Felháborító! Üzletközponttá alakítják a Radetzky-laktanyát

Mert ennyit ér ma Magyarországon a műemléki védettség. Mert úgysem érdekel senkit.

Az 1840-es években épített klasszicista élelemtár, valamint az 1897-ben hozzátoldott, eklektikus stílusú katonai objektum hiába számít műemléknek, ez a mai szabályozás értelmében semmiféle védettséget nem nyújt az ingatlan számára. A hatóságok részéről az sem igazán hatott meg senkit, hogy a bontási munkálatoknak egy 2010-ben kiadott, mára lejárt építési engedély jegyében állt neki a kivitelező.

A HB Reavis nemzetközi ingatlanfejlesztő vállalat tulajdonában álló épület, amellett, hogy a laktanya-építészet egyik utolsó képviselője hazánkban, a főváros történetének is szerves részét képezi.

A Radetzky-laktanya rövid története

1840: Bécs elrendeli, hogy a vízivárosi városfaltól északra építsenek egy hatalmas magtárat.

1842: Átadják a gabonatárolót.

1897: Benedicty József főmérnök tervei alapján a volt klasszicista stílusú raktárat egy eklektikus stílusú laktanyává építik át.

1919: Pogány József hadügyi népbiztos Petőfi Sándorra változtatja a kaszárnya nevét, ahová a hídépítő zászlóaljat, valamint a motorcsónak- és folyamaknászokat helyezik el. Novembertől közel 300 kommunista agitátor börtöne lesz az objektum.

1920: A laktanya visszakapja eredeti nevét, és a Jankovich-különítmény veszi birtokba.

1921: Az épületben jelentős károkat okoz egy tűzvész.

1944: A német megszállás után a laktanyát a Gestapo, majd a hungarista Halálfejes Légió sajátítja ki.

1945: Az épületet ismét átnevezik Görgey Artúr laktanyává, majd birtokba veszi az ÁVH.

1956: Innen indul ki az '56-os forradalom és szabadságharc, melynek leverése után a Munkásőrség veszi birtokba az épületet.

1989: A rendszerváltás után az MDF székháza lesz.

Radnóty Zoltán, a vállalat magyarországi ügyvezetője szerint

a komplexum a műemléki és a modern építészeti világ ötvözeteként illeszkedik majd környezetébe, amelyet a Dunára néző elegáns, történelmi homlokzat és kortárs építészeti elemek jellemeznek majd.

Mindenki döntse el, mennyire illeszkedne az eredeti laktanyánál legalább öt emelettel magasabb monstrum a városképbe, illetve mennyire harmonizálhatnak a modern és klasszikus építészeti elemek egy olyan objektumban, melynek eredeti elemeit közel 80 százalékban bedarálják majd az "átalakítás" során.

[fb_pages_codes:budapest]

A HB Reavis így vázolta föl az épület jövőbeli funkcióját:

"A Bem Palace-ban az átjárható terek és a zöld területek mellett számos kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltató egység is helyet kap – kávéházak, éttermek és különféle üzletek szolgálják ki a bérlőket és az ide betévedőket."

Felesleges kertelni: itten bizony plázára hajazó üzletközpont épül, méghozzá jó nagy, és mivel a környék pont a Mammut vonzáskörzetének határán helyezkedik el, közel az új fonódó villamos megállójához, borítékolható, hogy a projekt hatalmas bevételt jelent majd a Reavisnek.

A cég egyébként nem  kisebb ambíciókkal rendelkezik, mint hogy vezető ingatlanpiaci szereplővé váljon a magyar, és azon belül is főleg a budapesti piacon (ennek érdekében szerezték meg például a Róbert Károly körút - Esztergomi utca - Árbóc utca által határolt területet, ahol addig az Árpád hídi buszpályaudvar állt, de az ő érdekeltségükbe tartozik a 2014-ben átadott Váci Corner Offices projekt is).

Radnóty erről a CIJ Europe-on megjelent cikk tanulsága szerint így nyilatkozott:

"Örömmel jelenthetjük be a Bem Palace megszerzését, ezzel a kiemelkedő befektetéssel tovább bővül a meglévő portfóliónk, ami hozzásegíti a HB Reavist ahhoz, hogy a budapesti irodapiac kulcsszereplőjévé váljon a jövőben."

Ezek után nem meglepő, hogy sem a főváros, sem az önkormányzat nem gördített különösebb akadályokat a projekt megvalósítása elé, és a héten már el is kezdődtek a bontási munkálatok, ami már csak azért is szomorú, mert az épületet még 2010-ben pont az egyedi műemléki védettség bejegyzésével kerülte el - sajnos, úgy néz ki, ideiglenesen - a rombolást.

A HB Reavis most a 6 évvel ezelőtti elképzeléseket akarja megvalósítani, hiszen ők is a T2A építésziroda által összehozott látványtervekben megjelenő, nyolc emeletes, a környezetéből funkciójában és küllemében is kirívó, ordenáré koncepciót erőltetik.

A Magyar Patrióták Közössége nem hagyta szó nélkül a műemlékvédelem és a történelmi értékek iránt elkötelezett embereket, illetve a környék lakóit egyaránt felháborító lépést, online petíciót indítottak a Radetzky-laktanya megmentéséért, melyet olvasóink EZEN A LINKEN érhetnek el.