A januári incidens során az iráni Forradalmi Gárda tagjai elfogták az amerikai haditengerészet tíz katonáját a Perzsa(Arab)-öbölben. Az őrizetbe vételt az irániak azzal indokolták, hogy az amerikaiak a Farszi-sziget közelében iráni vizekre hajóztak, majd pár nap múlva, miután az amerikai katonák állítólag bocsánatot kértek, szabadon bocsátották őket. A bocsánatkérést Joe Biden alelnök a CBS televíziónak adott interjújában cáfolta.
Több hónapos vizsgálat után a haditengerészet hadműveleti vezetője, John Richardson admirális csütörtöki sajtókonferenciáján ismertette a vizsgálat eredményeit.
Cselekedeteink azon a januári napon nem feleltek meg a haditengerészet elvárásainak
- fogalmazott Richardson. A vizsgálat ugyanis számos, elsősorban felkészületlenségből eredő hibára derített fényt. Így például a kapitány felkészületlenségére, navigációs hiányosságokra, rossz ítélőképességre, a felettessel történő kapcsolattartás hiányosságaira vagyis a "háborúban szükséges keménység" hiányára.
Richardson admirális elmondta: a tengerészek egyike megszegte a katonák fogságban tanúsítandó magatartására vonatkozó katonai szabályzatot. Ez azt jelenti, hogy az egyik - egyébként a sajtótájékoztatón meg nem nevezett - tengerész az "amerikai érdekekkel ellentétes nyilatkozatot tett" a kihallgatás alatt. Egy másik tengerész szintén megsértette a szabályzatot azzal, hogy arra bíztatta társait, a kihallgatásokon működjenek együtt az irániakkal. Egy tengerész pedig kiadta a számítógépek kódjait és jelszavait az irániaknak, akik így bizalmas információkhoz férhettek hozzá.
Egyértelművé vált, hogy a legénység egyes tagjai a nevükön és a születési adataikon kívül bizonyos más adatokat kiszolgáltattak az irániaknak
- fogalmazott Richardson admirális. A legénység tagjai közül hat tiszt és három matróz fegyelmit kapott, és a haditengerészet vezetői még májusban elmozdították Kyle Moses kapitányt és Eic Rascht, az egység vezetőjét.