A magyar úszósport 2016-ban két alkalommal is felkorbácsolta az indulatokat, kavarva ezzel politikai viharokat is.
Hosszú Katinka vs. szakma
Emlékezetes, hogy a világ által egyszerre csodált és irigyelt Hosszú Katinka látványos módon veszett össze a Magyar Úszó Szövetséggel (MÚSZ), kifogásolva többek között az edzéskörülményeket.
A Rióban 4 érmet szerző Katinka az év elején kapott-hideget meleget a Gyárfás Tamás-Kiss László nevével fémjelzett hazai szakmától, amiért eltépte a MÚSZ által elétett szerződést.
Kiss László vs. világ
Kiss László szövetségi kapitány néhány hónappal később ismét a címlapokra került; kiderült hogy még aktív sportoló korában legalább egy nővel szemben követett el nemi erőszakot (igaz, akkor csoportosan). Gyárfás sokáig nem akarta elengedni az emberileg megbukott edzőt, így hetekig témát szolgáltatott az uszodák világának lehetséges sötét titkai, beárnyékolva ezzel a MÚSZ elnökválasztását.
Nem mindennapi előzményekkel készültek tehát az úszók egy nem mindennapi megmérettetésre, a 2016-os riói olimpiára.
A magyar úszósport még soha ekkora létszámmal (36 fő) nem képviseltette magát ötkarikás játékokon, mint most, mindezt annak tudatában, hogy 2017-ben hazánk rendezi a vizes világbajnokságot.
Rióban a magyarok az úszók éremtáblázatában ugyan a harmadikok lettek 7 éremmel, (1. Egyesült Államok: 33(!), 2. Ausztrália: 10.) ugyanakkor ebből 4-et Hosszú Katinka szállított. Az úszózsenin kívül csak Kapás Boglárka, Kenderesi Tamás és Cseh László állhatott fel a dobogóra. Talán nem is gondolnánk, de a négy úszón kívül más nem is végzett pontszerző helyen egyéniben (Kapás Boglárkának volt egy negyedik helye, illetve a női 4X200 m gyorsváltó végzett a hatodik helyen, igaz Hosszú Katinka az utolsó helyen vette át a váltót, és vitte el a csapatot a hatodik pozícióba).
A többiek viszont nemcsak, hogy nem jutottak el a döntőig, de még a nevezési idejüket sem érték el.
"De mi lehet annak az oka, hogy az olimpián rajtkőhöz állt huszonnyolc úszó közül összesen négyen voltak képesek megdönteni egyéni csúcsukat?"
- értetlenkedett az Alfahír szerkesztősége.
A magyar úszósportban jártas forrásaink szerint a vártnál gyengébb szereplésnek a "most így jött össze" magyarázaton túl mélyebb okai lehetnek. Ha valaki a saját nevezési idejénél másodpercekkel rosszabb időt úszik, az nem egyszerűen egy rossz nap, ilyen fizikailag nem lehetséges - szögezte le az egyik szakember. A hozzáértők szerint az elmaradt sikereknek számos apróbb tényezőn túl alapvetően három fő oka lehet.
1. Rossz formaidőzítés
A májusi londoni Eb-n a magyar versenyzők remek időket úsztak, a nemzetközi és hazai sportsajtó is éppen erre építve látott favoritot többükben. Ám a sportolóknak az olimpiáig már nem volt elég idejük a regenerálódásra - holott ez a megmérettetés jóval fontosabb. Nem csak a sokkal nagyobb médiafigyelem miatt, hanem azért is, mert az úszósport nagyágyúinak jelentős része nem európai, tehát "szakmailag" is lényegesen többet ér egy világversenyen szerzett érem, vagy pont. A magyar versenyzők egy része Londonban maximális teljesítményt préselt ki magából, és nagyszerű eredményeket értek el - ám így épp a legjobbakban maradt kevesebb erő Rióra. Az üdítő kivételt Katinka mellett még Kapás Boglárka nagyszerű teljesítménye jelentette. Bogi már az EB-n aranyérmekkel kápráztatott el minket és az Olimpián tovább faragott idejéből, ami 800 gyorson egy bronzéremre volt elég.
2. A versenyek időpontja
Rióban az úszóversenyek elődöntői délelőtt, a döntők az esti órákban voltak. (Ennek fő oka egyébként az volt, hogy az Egyesült Államokban, ahol számszerűen talán a legtöbben követték e sportág futamait, főműsoridőben közvetíthessenek.) Az úszók gyerekkoruktól kezdve a kora reggeli edzésekhez vannak hozzászokva. Ez részletkérdésnek tűnhet, ám, ahol századmásodpercek dönthetnek, ott közel sem mindegy, hogy a szervezet melyik napszakban tudja magát 100 százalékos teljesítményre felpörgetni. Azt már jó előre tudni lehetett, hogy az idei olimpián a megszokottól jelentősen eltérő időpontokban kell rajtkőre állni. Hosszú Katinka és Shane Tusup készültek is erre, az edzések időpontját későbbre tolták el - ám a magyar csapat egy része továbbra is a jól megszokott hajnali úszásokkal készült a megmérettetésre. Hosszú diadalmenetében és a magyar keret nagy részének gyengébb szereplésében ez is komoly szerepet játszhatott.
3. A nyomás
A magyar olimpikonok közül sokan panaszkodtak a rájuk nehezedő rendkívüli nyomásról. Sokan hajlamosak voltak ezt a kérdést egy legyintéssel, hisztinek, sztárallűrnek minősítve elintézni. Mások azt vetették fel, hogy a közvélemény korábbi olimpiákon is óriási elvárásokat támasztott az úszók felé, mégis sikerült ragyogó eredményeket hozni. A sportág működésére rálátó forrásunk azonban azt mondja, sok minden változott az elmúlt években. A sportágba örvendetes módon jelentős pénzeket fektettek, a tehetséges úszók ma már olyan összegű ösztöndíjakat kaphatnak, amelyek valóban elegendőek a biztos megélhetéshez és elsőrangúak a felkészülési lehetőségek is. Ám ezeket a juttatásokat egy-egy gyengébb versenyeredmény után el is lehet veszíteni. Olimpikonjaink tehát Rióban a nyilvánosság és a szakma által diktált teljesítménykényszeren túl komoly egzisztenciális súllyal a vállukon álltak a rajtkőre. A lélektani leblokkolások egy része jó eséllyel ennek számlájára is írható.