Az utóbbi időszakban a magyar gazdaság állapotát érintő hírek nyomán sokakban megfogalmazódhatott a kínzó kérdés:
Mielőtt azonban aggodalmasan a szívünkhöz kapnánk, érdemes kicsit közelebbről szemügyre venni, mennyire stabil hazánk gazdasága fizetőképesség és adósságrendezés szempontjából – még úgy is, hogy a világgazdasággal karöltve egyre inkább haladunk egy komoly recesszió felé.
A forint árfolyama napról napra új történelmi mélypontokra süllyed, az infláció évtizedes viszonylatban suhan felfelé, az államháztartás deficitje nő, a devizatartalékok rekordmélyen: ezek mind-mind egy klasszikus államcsőd bekövetkezte után szoktak jelentkezni. Éppen ilyen hatásokkal jár ugyanis, ha egy állam a fizetésképtelenség sanyarú sorsára jut.
Az államcsőd egyik legfőbb okaként emlegetik, ha a költségvetés bevételi és kiadási oldala közti egyensúly hiánya miatt az állam nem képes tovább finanszírozni a költéseit, ennek pedig akár külföldi tőke, magyarán hitel révén tud csupán eleget tenni. Ekkor jöhetne képbe jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítsége – bár ennek valószínűségét az Orbán-kormány a kommunikációjában következetesen cáfolja.
Volt már néhány államcsőd Magyarország történetében
Szakértők szerint recessziós helyzetben az államcsőd a lehető legrosszabb forgatókönyvet jelentené, ami a költségvetés fenntarthatatlansága, az adósságtörlesztés problémaköréből eredne. Korábban Magyarországon is volt már erre példa.
Ha történelmi előzményekre gondolunk, az államcsőd fogalma nem teljesen ismeretlen a magyar gazdaság- és politikatörténetben: többször is sor került már a magyar állam fizetésképtelenségére – a Habsburg fennhatóság idejét nem számítva – 1932-ben és 1941-ben került hazánk államcsődbe a magunk mögött hagyott évszázad során. Később, a rendszerváltozás előtti és utáni években is csődközeli helyzettel szembesült a mindenkori elit: 1982-ben, 1990-ben és 1994-ben csupán egy hajszálon múlott, hogy az állam deklarálja a fizetésképtelenségét.
Az államcsődöt ugyanis az adott ország vezetése maga jelenti be, és ezt abban az esetben is megteheti, ha csak részben tudja fedezni a kiadásait.
Mit jelent egy országnak államcsődbe kerülni?
Nem árt tisztázni, hogy ha egy ország államcsődöt jelent, nem feltétlenül következik be teljes világvége.
Szemben azzal, amikor magánszemély vagy cég jelent csődöt, amiért mondjuk nem képes törleszteni az adósságát, azért egy államnak csődbe kerülni ténylegesen mást jelent. Míg előbbi kötelezhető arra, hogy ingósága eladásával rendezze tartozását, addig egy országot nem lehet kötelezni ilyesmire, legfeljebb nyomást gyakorolhatnak rá, jelesül az érdekelt hitelező. Ezért helyénvalóbb szimplán "csak" fizetésképtelenségről beszélni, mint csődeljárásról, felszámolásról, netán végrehajtásról.
Állam esetében ráadásul megkülönböztetünk belföldi és külföldi adósságot. Mivel a nemrégiben kibocsátott, aránylag kedvező hozamú állampapírok iránt van kereslet, ezzel nincs is probléma, viszont a devizatartalékaink kiapadása könnyen jelenthet gondot: a külföldi tartozás az, ami adott esetben igazán nagy bajt okozhat. De a probléma itt is áthidalható az adósság részbeni elengedésével, vagy a fizetési határidő halasztásával. Bizonyos feltételek mellett új hitelkonstrukcióval is ki lehet váltani a meglévőt, ilyenkor szintén az IMF-hitel merülhet fel.
Nem következetes gazdaságpolitika
Államcsőd – a jegybank monetáris politikája mellett – abból is adódhat, ha rossz fiskális, költségvetési politikát folytat egy ország vezetése, avagy nem feltétlenül kell hozzá, hogy üresen kongjon az államkassza. A Portfolio.hu elemzéséből kiderül, hogy 2022 első felében még a lakosság részére osztogattak hatalmas, népszerűségnövelő kedvezményeket – az szja-visszatérítéstől és -elengedéstől a 13. havi nyugdíjig –, ám azóta más célok finanszírozására, például a rendkívüli gázbeszerzésre kellett nagyobb figyelmet fordítani. A gazdaságpolitikai váltás, ezáltal a nadrágszíj összehúzása már júliustól, a folyamatos alapkamat-emelésekből érzékelhető volt.
Az államcsődöt jellemzően megszorító intézkedések is megelőzhetik, ezeket viszont például az év közben végrehajtott kata-szigorítás vagy épp a rezsicsökkentés-csökkentés formájában gyakorlatilag már meglépte a kormány, többek közt a háborúra, illetőleg az energiaárak elszabadulására hivatkozva.
Mindebből joggal lehetett feltételezni, hogy nagy bajban van a magyar gazdaság, de szakértői vélemények szerint a költségvetés stabilitásával még így sincs komoly probléma, elvégre a szélsebes infláció árfelhajtása révén az áfabevételek is nőttek, ez pedig jelentős többletbevételt eredményezett az államnak.
Mindenesetre ugyan láthatóan próbálnak biztosra menni, a GDP, a gazdasági növekedés jövő évi lassulása egyre világosabban rajzolódik ki – a kormányzati kommunikáció pedig a válság erősödését vetítheti előre. A Telex elemzése konkrétan leszögezi, nem reális az államcsőd:
Nincsen olyan közvetlen veszély, hogy részleges vagy teljes fizetésképtelenség fenyegetne.
Ezt a fajta helytállást még a korábbi kormányoknak is sikerült abszolválniuk.
Az elmúlt hetekben látványosan tepernek is az eurómilliárdokért: igyekeznek eleget tenni az Európai Bizottság jogállamisági és antikorrupciós elvárásainak, hogy mielőbb hozzájuthassanak az uniós támogatásokhoz és kedvezményes hitelhez – méghozzá euróban, hisz azzal a mostani gyér devizamennyiség feljebb tornázható.
A legfrissebb hírek alapján az eddigi november 19-i határidőt sikerült december 19-ig kitolni, vagyis az uniós testület ekkor hoz döntést a magyarországi EU-s pénzek sorsáról.
Mire számítanak az elemzők?
Emlékezetes, az Orbán-kormány amellett, hogy elkezdte visszanyesni a költekezést, elhalasztani az állami beruházásokat, szeptember végén jelentette be a kifizetési stopot. A g7.hu-n az ING szenior közgazdásza kifejtette, ez a lépés sem feltétlenül az államcsőd közeledtét jelenti, hanem nemes egyszerűséggel azt, hogy a nyáron elrendelt szigorúbb költségvetési gazdálkodást nem sikerült megfelelő mértékben kikényszeríteni a költségvetési szerveknél. Magyarán itt egy még inkább centralizált döntéshozatalt kell érteni, azaz a kormány kompetenciájába tartozó valamennyi kifizetést végül magának Varga Mihály pénzügyminiszternek kell jóváhagynia.
Egy héttel ezelőtt a Vg.hu-nak nyilatkozó elemzők egyöntetűen állították: jelenleg nem látják, hogy államcsőd veszélye fenyegetné Magyarországot. Szakértők szerint a hazai államadósság továbbra is finanszírozható, stabil. Emellett pedig az úgynevezett CDS-felárunk messze van még a 2011–2012-es szintektől, holott akkor sikerült elkerülni a fizetésképtelenséget.
Egyrészt az adósság jelentős része forintalapú, másrészt a lakosság szerepe a meghatározó a finanszírozásban, márpedig nem valószínű, hogy ők gyorsan kivonnák a megtakarításaikat ebből a formából
– fejtette ki Török Lajos, az Equilor elemzője, aki szerint ezért "nem indokolt és nem szerencsés" erről beszélni. Hozzátette, a magyar államkötvények iránti kereslet változatlanul erőteljes, azokat rendszeresen túljegyzik.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is csekély esélyt lát a csődre, s azzal érvelt, hogy az államnak továbbra is vannak tartalékai. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy az energiaszámla tud viszont problémát okozni, ha azt nem tudjuk fizetni. Meglátása szerint a kormánynak az orosz Gazprommal történő megállapodása a földgázellátás kifizetésének halasztásáról enyhíthet a helyzeten.
A szakértők a magyar gazdaság egyik legfőbb problémájának az óriási külkereskedelmi hiányt tartják, és egyetértenek abban, hogy ennek kezelése most talán az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kihívás.
A Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka pillanatnyilag 36 milliárd euró, ennek szintjét érdemes volna növelni, hiszen senki sem tudja, pontosan mi várható a következő hat hónapban
– emelte ki Németh.
Török elmondása szerint nem abszolút, hanem relatív értelemben kevés a devizatartalékunk, a környező országokban ugyanis több áll rendelkezésre, ezért is romlik a forint értéke.
A magyar energiapolitika az, ami mindennél jobban meghatározza a forintnak a sorsát
- fogalmazott Pogátsa Zoltán közgazdász az Ultrahang Elemzőközpont műsorában. A szakértő szerint komoly kérdés az energiaszámlák rendezése, jelen esetben a gázfizetés halasztásáról ezért állapodhatott meg a kormány az orosz Gazprommal, mert így időt tudnak nyerni, és nem kell az államadósság deviza részét az energiabeszerzéssel egyszerre kifizetni. Rámutatott, ha a késleltetés és az EU-s pénzek megszerzése sem sikerülne, akkor került volna az ország szorultabb helyzetbe.
Noha az elmúlt évtizedekben egyik magyarországi kormányzatnak sem kellett végül ténylegesen ezen eszközhöz nyúlnia, egyes európai államoknak nem sikerült ezt elkerülnie. Európában a hitelválság óta például 2008-ban Izlandon, 2015-ben Görögországban és Ukrajnában jelentettek államcsődöt, idén pedig Oroszországban következett be technikai értelemben vett államcsőd a szankciók bevezetése nyomán.