Recesszió: tényleg fontolóra veszi az Orbán-kormány az IMF-hitelt?

orbán, pénz
Grafika: Alfahír

„Ha a brüsszeli bürokraták mégsem adják ide azt a pénzt, ami Magyarországnak jár, akkor más pénzügyi forrásokból szerezzük be a szükséges összeget. Az erről szóló tárgyalásokat az Európai Unióval és más nemzetközi partnereinkkel el is indítottuk”

szögezte le szeptember 26-i parlamenti nyitóbeszédében Orbán Viktor.

A kormányfői beszédből az is kiderült, hogy a magyar villamosenergia-hálózat felújíttatása és a különféle, kormány által betervezett nagyberuházások több mint 11 ezer milliárd forintnyi költségre rúghatnak, ennek finanszírozását viszont titokzatos külföldi pénzügyi forrásból fedeznék.

Nagy kérdés, hogy a kormányzat pontosan honnan, illetőleg kitől kíván majd hitelt igényelni abban az esetben, ha az elkövetkező időszak tárgyalásai az Európai Bizottsággal kedvezőtlenül alakulnak.

Felmerült lehetséges alternatívaként, legalábbis részben, hogy ha elesnénk az uniós pénzek folyósításától, akkor Magyarország hamarosan újabb zöld Panda-kötvényt bocsáthat ki Kínában. Emellett piaci értesülések nyomán a 24.hu arról írt, hogy az Orbán-kormány több körben is egyeztetett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

De valóban szóba jöhet az IMF-hitel?

Az egyre mélyülő recesszió már olyan szintet ért el Magyarországon, hogy az európai és az OECD-országok közül is hazánk a legrosszabb helyzetben lévő országok egyike Jaksity György közgazdász értékelése szerint. A Szabad Európának adott szeptember 26-i nagyinterjújában kifejtette, az összes uniós tagállam közül Magyarország az egyik legmélyebben integrált az európai gazdaságba, ugyanakkor az orosz energiabehozataltól szintén mi függünk a leginkább. A Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke azt is előrevetítette, hogy itt lesz Európa egyik, ha nem a legmagasabb inflációja.

Szintén felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban a magyar devizatartalék szintje a háromhavi import alá esett vissza. 

„Ez az abszolút vörös zászló, az IMF behívásának klasszikus előszobája”

– fogalmazott a közgazdász.

Kérdés azonban, mennyire reális az, hogy a kormány valóban segítségül hívná-e a Nemzetközi Valutaalapot jelen körülmények között, hogy enyhítsék a válság továbbgyűrűzését.

Az IMF kérdése kapcsán a szeptember 29-i kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter annyit árult el, hogy az Orbán-kormány egyelőre nem tervez hitelfelvételt az IMF-től, bár elismerte, folytatnak velük tárgyalásokat, de ezek egyébként is rendszeresek a washingtoni székhelyű pénzügyi szervezettel. 

Ezen állításnak azonban némiképp ellentmond az, hogy a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége Magyarországon járt június végén, július elején, holott az évente esedékes megbeszélésre papírforma szerint csak 2022 végén kerül majd sor.

Jóllehet, Róna Péter közgazdász szerint a kormány nemcsak júliusban, hanem néhány hete is felvette a kapcsolatot az IMF-fel.

Az IMF nemrégiben a Szabad Európával azt közölte, hogy a nyáron megejtett találkozón „gazdasági fejleményekről” beszélgettek a magyar hatóságokkal. Ezt a Pénzügyminisztérium ugyancsak elismerte, megfogalmazásuk szerint „szakértői egyeztetések zajlottak”. 

A valutaalap ugyanakkor a lapot arról is tájékoztatta, hogy a kormány most, a június 27. és július 5. közti egyeztetéseken nem kért konkrét pénzügyi segítséget. Megerősítették, hogy hazánknak pillanatnyilag nincs élő hitelszerződése a valutaalappal, és erre irányuló kérelmet sem adott be eddig a kormány.

Jacques de Larosiére, az IMF volt vezérigazgatója, a Banque de France egykori elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Marriott hotelben 2017. január 23-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Érdekesség, hogy az utóbbi években rendszeresen közzétették az adott megbeszélés jegyzőkönyvét, ám az idei találkozóról nem közöltek részleteket az IMF honlapján, ezek majd a év végi alkalomról várhatók.

Másfajta válság vár ránk, mint korábban

Közgazdászok szerint ezúttal nincs realitása annak, hogy Magyarországnak az IMF-hez kellene fordulnia pénzügyi segítségért, mivel teljesen más típusú válsághelyzet felé haladunk, mint a 2008-2009-es hitelkrízis idején. A szakértők szerint tehát egyelőre nincs nagy baj, viszont kockázatok is fennállnak, amennyiben egy pesszimista forgatókönyv válna majd valóra. Figyelemreméltó, hogy mára az állam devizatartalékai kritikus szintre csökkentek, és az utóbbi egy évben a fizetési mérleghiány is szembeötlő méreteket öltött, erre pedig részben az energiaárak drasztikus emelkedése is kihatott.

2019-ről 2022-re a földgáz ára 570 milliárdról 5059 milliárd forintra, az áramé 201 milliárdról 1556 milliárd forintra nőtt, vagyis a gázra közel tízszer, az áramra közel nyolcszor többet kell az országnak költenie.

Nem túlzás, hogy ez a drágulási ütem hatalmas terhet ró a kiadási oldalra, amelyet már a magyar lakosság jelentős hányada is érzékelhetett saját pénztárcáján a rezsiszámlák megérkezésekor.

Logikusnak tűnik, hogy az IMF-es segítség alternatívaként csupán akkor kerülhetne szóba, ha végül nem jutnánk hozzá az EU-s forrásokhoz. Szakértők szerint azonban unió nélkül IMF sincs, azaz előbbit nem lehet megkerülni, hiszen előbb az Európai Bizottsághoz kell fordulni, és gyakorlatilag csak az EU-val együtt lehet leülni a valutaalappal tárgyalni.

Egy évtizede még kacérkodtak az újabb IMF-hitellel

Ma már aligha vitatható, hogy a 2008-ban berobbant pénzügyi válság idején az államcsőd elkerülése érdekében szükség volt a Nemzetközi Valutaalap 11,9 milliárd eurós és az EU 6,5 milliárdos segítségére. Később a második Orbán-kormány is tárgyalásokba kezdett a valutaalappal, de sikerült addig húzni az időt, amíg jelentősen javultak a hazai pénzügyi kondíciók, ezért végül nem kellett aláírni a hitelszerződést.

Érdemes felidézni, hogy a fülkeforradalomként is elhíresült 2010-es kormányra kerülése után Orbán Viktor még azt mondta, hogy 2008-ban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió mentette meg Magyarországot a pénzügyi összeomlástól. Később azonban a valutaalapot, mint olyat már nem épp a legpozitívabb hangnemben tüntették fel a kormányzati kommunikációban.

"Ezért – függetlenül attól, hogy valaki szereti-e a bankárokat, a nemzetközi pénzügyi szervezeteket vagy magát az IMF-et, vagy sem – azt gondolom, hogy Magyarország hálával tartozik az IMF-nek azért, mert ebben a nehéz helyzetben nem engedett bennünket Görögország sorsára jutni"

– nyilatkozta még 12 évvel ezelőtt egy HírTV-s interjújában a kormányfő, aki ugyanakkor azt is elmondta, hogy az IMF-től való "szabadulás" szerinte egy lépés a nemzeti önrendelkezés irányába.

2010 júliusában a miniszterelnök a parlamenti ülésszakot összefoglalva is többek közt arról beszélt, hogy a 2010 októberében lejárt hitelszerződés "adósságcsapdába taszítja az országot, ezért saját kormányainkat és jegybanki vezetőinket kell felelőssé tenni". Ugyanakkor köszönetet mondott az IMF-nek, hogy a nehéz időkben kihúzta Magyarországot a bajból.

Szembetűnő, hogy a miniszterelnök egy évtizede eltérő narratívában tálalta a szocialista és a 2012-ben a kormánya által tervbe vett hitelfelvétel témáját, azt hangoztatva, hogy előbbi rossz IMF-hitel volt, utóbbi pedig már "jó".

Akkoriban a Kossuth Rádióban Orbán Viktor egyenesen riasztónak nevezte az egykori MSZP-kormány IMF-megállapodását.

Ám Orbán Viktor már tíz éve, 2012-ben is elfelejthette megemlíteni, hogy annak idején maga is megszavazta a bankmentő csomagot: hiszen A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló javaslatra 2008-ban az akkor még ellenzéki Fidesz is áldását adta.

A törvényjavaslat rögzítette, hogy az IMF-től felvett összegből legfeljebb 600 milliárd forint értékű devizát a magyar állam a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) helyez el. A legfeljebb 600 milliárd forintból az állam a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése és biztosítása érdekében garanciát vállalt a bankok tartozásaira, illetve tőkét emelhetett.

A kormányfő még a tárgyalások elején azt hangoztatta, hogy olyan megállapodást akar kötni a valutaalappal, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult. A 2009-re tető alá hozott IMF-megállapodásról egyébként hasonlóan nyilatkozott még miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc is, a hitelfelvételt védernyőnek nevezve.

Orbán azzal is érvelt, hogy az IMF-hitel az államadósság csökkentésére is jó az alacsonyabb kamatok miatt.

A kormányfő egy 2012-ben a szegedma.hu-nak adott interjújában a valutaalap mellett érvelve úgy fogalmazott, hogy a gondokat IMF-es segítség nélkül is meg tudják oldani, csak drágábban. Akkori szavai szerint 

"az IMF-hitel nyilvánvalóan sokat segítene, mert súlyos válság gyötri Európát, és újabb válsághullám közeledik, ami negatív hatással lesz Magyarországra is. Könnyebb lenne kivédenünk, ha lenne mögöttünk egy biztonsági háló. Anélkül is sikerülni fog, csak több energiával, drágábban."

Orbán Viktor azonban egy jó megállapodást sürgetett, jobbat a négy évvel korábbihoz képest:

"2008-ban a szocialisták már aláírtak egy rossz, hazánk számára kedvezőtlen megállapodást, mi nem fogunk".

Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti képviseletének vezetője 2013. február 12-én.
MTI Fotó: Beliczay László

Végül a magyar államnak 2013 augusztusában sikerült előtörlesztenie a Nemzetközi Valutaalappal szemben még 2010 előtt felvett hitele fennmaradt részét, méghozzá három devizanemben: dollárban, euróban és angol fontban egyenlítette ki tartozását. Újabb IMF-es hitelfelvételre nem került sor.

„Az óriási pénzügyi hiányt mutató költségvetésünket stabilizáltuk, az IMF-től és a Brüsszeltől kapott hiteleinket visszafizettük, a pénzügyi gyámságot felmondtuk, az IMF-et hazaküldtük, a média-, az energia- és a bankrendszer többségét magyar kézbe vettük. Mindezt az ország összes lakosa által közösen vállalt, és óriási erőfeszítéseknek köszönhetjük”

fogalmazott Orbán Viktor később, 2017 novemberében a Fidesz XXVII. kongresszusán.

S ha már devizapiac, a mostani gazdasági helyzeten jó eséllyel az sem igazán segít, hogy ma, október 3-án ismételten történelmi mélypontra, 426-ra zuhant a forint árfolyama az euróval szemben.

Mindenesetre egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy az ötödik Orbán-kormány ezúttal az IMF-hez fordulna hitelért.

De nyilvánvalóan sok múlik azon, hogyan dönt majd november 19-én az Európai Tanács a Magyarországtól megvont eurómilliárdok sorsáról.

Ez kedvezőtlen forgatókönyv esetén a kötelezettségvállalások körülbelül 65 százalékának felfüggesztésével járna, ami megközelítőleg 7,5 milliárd eurót, azaz mintegy 3000 milliárd forintot jelent. A források megszerzése érdekében viszont a kormánynak teljesítenie kell az ehhez szükséges vállalásait.