Fogalma sincs az MNB-nek, mire költenek el az alapítványai 270 milliárd forintot

A súlyos hiányosságok között szerepel, hogy az MNB hat alapítványából eddig kizárólag kettő tett eleget a kötelezettségének és küldte el a 2013-as és 2014-es jelentését az alapító felé, azok is csak a határidő lejárta után. A többi szervezet felelőseire nyilván demoralizálóan hat, hogy a mulasztók közé tartozik a Pallas Athéné Domus Animae is, holott annak kuratóriumi elnöke személyesen a jegybankelnök, azaz Matolcsy György.

A jogi szakvélemény logikus következtetése: az MNB a részletes adatok ismeretének a hiányában nem képes hatékony ellenőrizni azt, hogy az - egyébként is túlságosan nagy önállóságot élvező - alapítványok hogyan költik el a számukra elutalt 270 milliárd forintot, tehát a jegybank az esetleges vagyonvesztésről is csak utólag értesül.

A szóban forgó dokumentum eddig azért nem kapott nagy nyilvánosságot mivel csak az MNB felügyelőbizottságának az irodájában elérhető, külön időpont egyeztetés után. A jogászok egyébként konkrétan a felügyelőbizottságnak azt a legalább száz oldalas jelentését elemezték utólag, melyet a Fidesz delegáltja; Madarász László jegyzett és amely a jegybanki alapítványok létrehozásával, illetve működésével foglalkozott. Érdekesség, hogy a KDNP-és Szényei Gábor észrevételeiben már ekkor felhívta a figyelmet azokra a hiányosságokra amelyekre később a jogi szakvélemény is.

Miközben a kormánypárti delegáltak az MNB pénzköltekezését azzal magyarázzák, hogy a nagyvilág jelentősebb jegybankjai is oktatási intézményeket tartanak fent, az egyetlen ellenzéki felügyelőbizottsági tag; a jobbikos Nyikos László igyekezett két lábbal a földön maradni, megjegyezte, hogy az egyébként is gazdagabb országok nagyságrendekkel kevesebbet költenek hasonló célokra. Hozzátette: a Pallas Athéné-alapítványoknak juttatott összegek a magyar bruttó hazai termék (GDP) 0,8 százalékát teszik ki.