Úgy tekintettünk a bolygóra, mintha nem tudnánk benne jelentősebb kárt tenni

Mike Berners-Lee, a Lancaster University professzora hiánypótló kötetben mutatja be a világ környezeti és gazdasági kihívásait, ritkán látott széles perspektívában vizsgálva a problémákat. Ez a Pallas Athéné Könyvkiadónál megjelent Nincs B bolygó, ami gyakorlatilag mindent adatokkal támaszt alá, hogy aztán megkérdőjelezze és tanácsokkal más irányba próbálja terelni a gondolkodásmódunk.

Az emberiség a történelem során egyre hatalmasabbá vált, növekedtek az energiaforrásaink, azokat egyre hatékonyabban használtuk fel, ezzel befolyásoljuk a világot, néha szándékosan, néha véletlenül. A mi gyarapodásunkkal párhuzamosan a bolygó regenerációs képessége ugyanakkora maradt, eltolódott az erőegyensúly, ami mostanra át is billent.

Az egész történelmünk alatt a domináns kultúrák úgy tekintettek a bolygóra, mint valami óriási, robosztus dologra, amivel bármit is tesznek, úgyis képtelenek benne jelentősebb kárt tenni – és most ennek a gondolkodásmódnak isszuk meg a levét

- írja a szerző.

Interjúnk Bartholy Judit klímakutatóval:

Berners-Lee szerint az elmúlt pár évtizedben változott meg valami, úgy látja, hogy kicsit több mint száz éve, az első világháború idején, még ha akartuk volna, sem tudtuk volna szétrombolni a bolygót. A helyzet mostanra teljesen átfordult:

Ötven évvel ezelőtt, főleg az atomenergia révén, egyértelművé vált, hogy ha elég nagyokat hibázunk, jól eltolhatunk mindent. Manapság még hibáznunk sem kell. Épp ellenkezőleg, ha nem teszünk meg mindent azért, hogy NE hibázzunk, akkor teljesen tönkretesszük a környezetünket.

Berners-Lee az egész könyvben adatokkal támasztja alá az állításait és könnyen értelmezhető, sokszor megdöbbentő hasonlatokkal mutatja be a krízis mélységét, például: a 2004. decemberi cunami több mint 150 ezer embert ölt meg. Azt az energiamennyiséget, amit a hullám felszabadított, akkoriban az emberiség 24 óra alatt fogyasztotta el. 150 évvel ezelőtt még egy hónapunkba telt volna ez. Ma 18 óra kell hozzá.

A nagy emberek kicsi bolygón jelenségnek van egy neve, amit jó lesz megjegyeznünk: ez az antropocén. Én ezt egyszerűen annak a kornak a leírására használom, amelyben már az emberi befolyás az ökoszisztémában elinduló változások elsődleges forrása.

Az emberiség a múltban mindig képes volt ugyanolyan ütemben terjeszkedni, ahogy fejlődött. A belátható jövőben erre nem lesz lehetőségünk, mert csak egy bolygónk van. Ahogy Stephen Hawking fogalmazott:

Az elkövetkezendő 100 év alatt nem fogunk gyarmatokat létesíteni a világűrben, úgyhogy addig elég óvatosnak kell lennünk.

Interjúnk Kiss László csillagásszal, fizikussal, például a Földön kívüli élet lehetőségéről:

Ismeretterjesztő útmutatás

Mike Berners-Lee szinte minden szempontot adatokra alapozva bemutat, hogy megérthessük, mit csinál az emberiség a bolygón:

• Élelmiszer: Mennyit kell ennünk? Mennyit termelünk? Mennyit pazarlunk? Mire van szükségünk? Mekkora a mezőgazdaság ökológiai lábnyoma?
• Energia: Mennyi energiát használunk? Honnan jön az energia? Mire használjuk? Mi a helyzet a megújulókkal? Mi lesz a szén-dioxiddal?
• Utazás és közlekedés: Mennyit utazunk? Mennyit kellene utaznunk? Mivel utazzunk?
• Növekedés, pénz, mérőszámok: Miért alkalmatlan a GDP arra, amire használjuk? Hogyan oszlik el a világ vagyona? Mibe fektessünk?
• Emberek és munka: Minden a népességen múlik? Hogyan járulhatok hozzá a népességnövekedés problémáinak kezeléséhez?
• Üzlet és technológia: Hogyan kellene gondolkodnia a világról a vállalkozásoknak? Mi irányítjuk a technológiát, vagy az irányít minket?
• Értékek, igazság, bizalom: Milyen értékek képezzék az új globális kulturális normákat? Mi az igazság kultúrája?

Az első rész a fizikai, technológiai, tudományos problémákról szól, a végén az értékek és a szükséges gondolkodásmód kerül kifejtésre.

Ez nem egy világvége-vízió, hanem tudományos alapokra helyezett figyelmeztetés, megtörtént változásokat hozva példaként, ebből konklúziókat és jövőbeli lehetőséget levonva. Ha valaki csak egy könyvet akar szánni az emberiség működésének legfontosabb kihívásaira, ez jó választás lesz. Ha nem is érdekli valamennyi téma, a nagyon részletes tartalomjegyzék alapján válogathat, minden fejezet önálló tanulmánynak felel meg.

A Nincs B bolygó legnagyobb erőssége, hogy nemcsak ismerteti a problémákat, hanem azt is elmondja, hogy én mit tehetek. Majdnem minden fejezet végén felteszi és meg is válaszolja az egyén opcióira vonatkozó kérdést. Ennek köszönhetően nem a sokadik, sötét hangulatú, halálra ítélt ökoszisztémáról szóló művet kapjuk, hanem egy optimista kötetet, ami szembesít minket a hibákkal, de megoldásokat is próbál kínálni rájuk.