Az Orbán-kormány agrárpolitikája rendkívül aprólékos, a rendszert teljes egészében lefedve, ellenőrizve. Amíg egyik szemével kontrollálja a földárveréseket, és integrátori szerepkörbe emel minta gazdaságokat (az ötből kettő amúgy szintén Csányi érdekeltség: a Bólyi Zrt. és a Dalmand Zrt; ezeken kívül a szilvásváradi, a mezőhegyesi és a bábolnai ménesbirtok került kivételezett helyzetbe), közben az állattartásra is képes figyelmet fordítani.
A sertéságazat különösen fontos Orbánék számára, nem véletlenül, hiszen mind a világ leggazdagabbjai közé tartozó Csányi Sándor bank- és futballvezér, mind pedig az elmúlt években megvastagodó Mészáros Lőrinc is komoly beruházója, és egyben haszonélvezője is a szektornak.
(Emlékezzünk: a sertéshús áfájának 5 százalékra csökkentése, valamint az EU-tól kapott agrártámogatások kizárólag az állattartókhoz való eljuttatása, mind-mind ugyanezt a célt szolgálták).
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén egy igazi mintagazdát is felfedeztünk.
Közzétette: Alfahír Ökonemzet – 2016. február 28.
Szijjártó Péter szerepe is kulcsfontosságú, hiszen - ahogy arra már több alkalommal is rávilágítottunk – Magyarországnak nincs klasszikus értelemben vett külképviselete. A diplomáciánknak az a feladata, hogy az itthon nagyüzemileg megtermelt mezőgazdasági alapanyagokat eladják valahol a világon. (Az agrártárca csütörtöki bejelentése szerint most már Chilébe is importálhatunk sertéshúst).
Ennek megfelelően a Bonafarm Zrt. érdekeltségébe tartozó MCS Vágóhíd Zrt. mohácsi gigavágóhíd-beruházása újabb, 1,3 milliárd forint állami támogatásban részesül.
Szjjártó Péter ezzel kapcsolatban elmondta csütörtöki sajtótájékoztatóján:
a mohácsi vágóhíd második ütemének tervezett költsége mintegy 6,5 milliárd forint, a kormány ennek az összegnek a 20 százalékát biztosítja vissza nem térítendő támogatásként. A beruházás megvalósítása 211 újabb munkahelyet hoz létre a térségben, arról persze nem beszélt, hogy hány kis és családi gazdálkodó vesztette el megélhetését a Csányi-birodalom felemelkedésével.
A cél egyébként igen nemes és fenntartható:
így ugyanis egy olyan vágóhíd épülhet fel, ami évente 1 millió sertés vágását, csontozását, darabolását teszi lehetővé.
"Mivel azonban a legkorszerűbb csomagolási technológiai is rendelkezésre áll az üzemben, ezért a sertéshús bel- és külföldi értékesítésének lehetősége is jelentősen javul".
Tehát egy kézben összpontosul a termelés és a forgalmazás.
Csányi Attila (b.) és Szijjártó Péter ünnepli pezsgővel a beruházást (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója köszönetet mondott az ismételt állami támogatásért: korábban a mostani, 1,3 milliárd forintos állami támogatást, 2014-ben megelőzte egy 1,4 milliárd forintos állami támogatás, amelyet a mohácsi vágóhíd-beruházás első üteméhez adott a kormány. A két beruházási ütem együtt összesen 20-21 milliárd forintba kerül - mondta az MTI-nek a vezérigazgató. Hozzátette:
szeptember végétől tervezik a próbavágásokat, várhatóan ez év december végére pedig már folyamatosan vágnak az üzemben. A célkitűzés az, hogy jövő év januárjától már teljes üzleti évet lehessen teljesíteni
- mondta.
Szeptemberre már a földárverések második hulláma is lezajlik, és ha Orbánéknak szerencséje van, a 2016-os migráns-válság elvonja a lakosság figyelmét a magyar agráriumról, így Csányi felemelkedése végül