Hiába adta le az Egységben Magyarországért múlthét pénteken a Fudan-népszavazási kezdeményezésük aláírásait, ugyanis ha a népszavazási törvényben foglalt jogi határidők aktusai csak 1-1 napot vennének igénybe, már akkor sem volna lehetőség április 3-ára kitűzni a népszavazást (a két jogorvoslati határidőt természetesen ki kell várni) - írta a Political Capital Facebook-oldalán, ami egybecseng a TASZ Választási Jogi Programjának koordinátorának, Döbrentey Dánielnek az ATV-n tett nyilatkozatával is.
Teljesen kizárt, hogy az ellenzék április 3-ára tervezett Fudan-népszavazása megvalósuljon. Egyfelől ennek jogi akadályai vannak, másfelől ellenkezik a kormány szándékával, ennek meghiúsításához pedig még törvénytelenséget sem kell elkövetnie, hiszen a népszavazási törvényben megszabott jogi határidők már önmagában halálra ítélték a kezdeményezés kitűzött időpontját
- ezt már Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke nyilatkozta lapunknak, akinek a kijelentését a Political Capital által kigyűjtött törvényes határidőket böngészve gyorsan megérthetjük:
- Aláírások ellenőrzése (maximum 60 nap)
- Jogorvoslati határidő (5 nap)
- Jogorvoslati kérelem elbírálása – Kúria (max. 5 nap)
- Az Országgyűlés elnökének tájékoztatása (max. 8 nap)
- Az Országgyűlés elnöke bejelenti a kezdeményezést az Országgyűlés ülésén (legközelebbi ülésnap)
- Az Országgyűlés elrendeli a népszavazást (max. 30 nap)
- Az Országgyűlés határozatának közzététele a Magyar Közlönyben (max. 8 nap)
- Jogorvoslati határidő (15 nap)
- Jogorvoslat elbírálása – Alkotmánybíróság (max. 30 nap)
- A népszavazás kitűzése – köztársasági elnök (max. 15 nap)
- A népszavazás napja (a kitűzéstől számított 70-90. nap, rátűzés esetén min. 50 nap)
Az Iránytű Intézet ügyvezetője, Ember Zoltán Levente sem vélekedett másként lapunknak, szerinte is illúzió volt azt gondolni az Egységben Magyarországért részéről, hogy tíz nappal korábban leadva az aláírásokat, a közös formáció kérdései ott lettek volna április 3-án, hiszen nagyjából egy tucat helyen lehetett volna késleltetni a folyamatot, akár egészen jövő év elejéig is. Az április 3-i időpont csak az ellenzék számára legkedvezőbb forgatókönyv esetén valósulhatott volna meg.
Szerinte az összefogás azért is ragaszkodhat annyira az országgyűlési választások időpontjához, mivel ha a Fidesz kérdései mellett az általuk felvetett két probléma is ott lehetne a szavazólapon, azzal a szavazóbázisukon túlnyúló, némi aktivizáló, megerősítő és/vagy szavazatot maguk felé elhajlító hatást válthatnának ki - fejti ki Ember, aki ezt követően változást jósol az ellenzék tematikáját illetően:
a Fudan és az álláskeresési járadék kérdése innentől kevésbé lesz az Egységben Magyarországért zászlóján egészen áprilisig, inkább más jóléti, szociális, biztonsági és korrupciós tematikákat várok fő üzenetekként.
Még nincs minden veszve
Az Egységben Magyarországért ugyanakkor még előnyére fordíthatja a jelenlegi helyzetet, sőt talán a sikerükkel még ők maguk sincsenek tisztában. Horn úgy vélekedik, hogy az ellenzék már most is előnyt kovácsolt az összegyűjtött aláírásokból, ha pedig a későbbiekben is jól használja fel a témát, akkor erre a továbbiakban is építhetnek.
Mínusz 10 fokban, két ünnep között, egy hónap alatt teljesíteni azt, amire törvényileg 120 nap áll rendelkezésre, kifejezetten jó eredménynek mondható. Ezt kellene erőteljesebben kommunikálnia az ellenzéki pártoknak, hiszen a győzelembe vetett hitet kellene visszaadniuk a szavazóiknak. Sokan azt mondják, hogy apátiában vannak a szavazóik, de a 235 ezres szám másról árulkodik.
Az Iránytű ügyvezetője is kiemelte, hogy bár az április 3-i időpont már elérhetetlennek tűnik, az elvégzett politikai munkának, nyomásgyakorlásnak meglehet a gyümölcse. Egyrészt az állampártként viselkedő Fidesz még nem mer minden olyan kezdeményezést lesöpörni, amely bekerült a vacsoraasztalokhoz, mint beszédtéma, másrészt már inkább csak félszívvel állnak a Fudan tervei mellett. Ugyanakkor az is tanulságos, hogy a kormánypártok továbbra is gyorsan reagálnak és hatalmi szempontjaikat villámgyorsan érvényesíteni tudják: Szabó Tímea által jegyzett javaslat volt, hogy az országgyűlési választás összevonható népszavazással is. Ez a jelen ismeretében tehát inkább politikai hibának nevezhető.
A Republikon kuratóirumi elnöke hozzátette, az is előfordulhat, hogy a Fudanról és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló kérdések értelmüket vesztik, hiszen a Fidesz is meghátrálhat a két témában és teljesítheti a követeléseket, ahogy arra a Fudan Egyetem kapcsán van hajlandóság is. Láthatóan már a kínaiaknak sincs akkora kedvük egy botrányokkal teli projektet megvalósítani, ráadásul Orbán Viktor is népszavazást ígért a témában.
Sok a buktatója, de később is megtartható a népszavazás
Mindenesetre a jogi procedúra októberig is elhúzódhat, így felmerül a kérdés, hogy abban az esetben, ha az Egységben Magyarországért nem képes a kormányváltásra, van-e értelme egy későbbi időpontban megtartaniuk a népszavazást (feltéve, ha a népszavazási törvény minden pontját sikerül teljesíteniük).
Horn Gábor lát ebben létjogosultságot, de szerinte a fő kérdés sokkal inkább az, hogy lehet-e egy sikeres népszavazás, tud-e elég tétttel szolgálni ahhoz, hogy 4 millió ember részt vegyen rajta, hiszen ősszel egy esetleges vereség után a szavazóbázis meggyengül, így nehezebb aktivizálni is őket. Ennek tudatában előfordulhat, hogy épp a kormánypárt sürgetné meg a népszavazást:
a Fidesz győzelme esetén a pártrendszer változásaitól, a pártok állapotától függ, hogy ki és mennyi politikai munkát képes egy szavazásba beletenni. Kormánypárti győzelem esetén úgy „intézheti” a rendszer, hogy az egy ellenzék számára vesztes választás után hamar következzen be a népszavazás, esetleg a nyaralások augusztus eleji csúcsára essen
- vett számításba egy másik eshetőséget Ember Zoltán.
Akkor most mi a legjobb, amit tehetünk a gyermekvédelminek titulált népszavazáson?
A két szakértőt erről is megkérdeztük, akik egyöntetűen azt a választ adták, hogy akik a kormány kérdéseit nem tartják őszintének, érdeminek, a legjobb megoldás amit tehetnek, ha érvénytelen szavazatot adnak le.
Ez fejezi ki a legjobban, hogy ez egy fölösleges, valódi kérdéseket nem jelentő, inkább egy provokáció témájaként szereplő kérdéssorozat, amit a kormány elénk tett
- hangsúlyozta Horn. Ennek egyébként Franciaországban komoly hagyománya van, ott nagyon erős az állampolgári öntudat, tehát „el kell menni” szavazni, ugyanakkor a teljes politikai rendszerrel leginkább kritikus tömegek „vote blanc”-t, üres szavazólapot adnak le, volt, hogy 11,5 százalék, tehát több millió ember így szavazott. Aki viszont attól fél, hogy az üres szavazatát „valaki” kitölti, bejelölheti az „igent” és a „nemet” is - hozta fel hasonló példaként egy másik ország bevett szokását Ember Zoltán.
De nemcsak a szakértők buzdítanak az érvénytelen szavazásra. Korábban 11 civil szervezet közös közleményben bíztatott érvénytelen szavazásra. akkor azt írták a Fidesz "gyermekvédelminek" titulált népszavazásáról, hogy "két okból is különösen aljas. Egyrészt a kérdések megfogalmazása azt sugallja, hogy a fiatalok sérülnek attól, hogy hallanak a szexuális és nemi kisebbségekről, másrészt sérti az LMBTQI-emberek méltóságát. A szóhasználat szándékosan manipulatív: a szülők gyermekük iránti természetes aggodalmát és védelmező szándékát akarja saját politikai céljaira használni. A Fidesz–KDNP-kormány immár másodszorra építi a választási kampányát egy sérülékeny csoport ellen irányuló gyűlöletkeltésre” – áll abban a közös közleményben, amit az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Prizma Transznemű Közösség, a Szimpozion Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transvanilla Transznemű Egyesület írt alá.
Azt is kifejtették, hogy a legegyszerűbben úgy lehet érvénytelenül szavazni, ha választók az összes népszavazási kérdésnél az „Igen” és a „Nem” karikát is beikszelik. „Érvénytelen kérdésekre érvénytelen választ kell adni. Minden érvénytelen szavazat segít abban, hogy a kormány kiközösítő népszavazása ne érje el az érvényességi küszöböt. Bizonyítsuk be újra, hogy a magyarok egy elfogadó társadalomban akarnak élni, utasítsuk el a kormány kirekesztő és gyűlöletkeltő politikáját."