Aggódhatunk? Elkészült az Orbán-kormány védelmi és gazdasági mozgósítási terve

Aggódhatunk? Elkészült az Orbán-kormány védelmi és gazdasági mozgósítási terve

Orbán Viktor rendeletben frissítette, hogy háborús mozgósítás esetén mily módon lehet és kell a magyar gazdaságban átalakításokat végrehajtani, továbbá milyen gazdaságirányítási feladatokat kap meg ilyenkor a kormány. 

Megjelent a Magyar Közlönyben hétfő éjjel az Orbán-kormány különleges helyzetekre kidolgozott, új védelmi és gazdasági mozgósítási terve. Ebben részletesen szabályozzák a háborús helyzetekben történő társadalmi feladatmegosztást, a védelmi ipar felkészülési kötelezettségeit, a tartalékolást, de a civil lakosság ellátását is.

A rendelet többek közt pontosítja, mit takar 

  • a gazdaságfelkészítési feladat (békeidőszaki felkészülési feladat, különösen a gazdaságfelkészítéssel kapcsolatos tervezés, beruházás, készletezés, tartalékolás, kapacitásfenntartás, adatgyűjtés és adatszolgáltatás),
  • a gazdaságfelkészítési tervezés (a Védelemgazdasági Alapterv és a védelemgazdasági terv négyévenkénti elkészítése és évenkénti rendszeres felülvizsgálata),
  • a gazdaságmozgósítási feladat (kormánydöntés alapján elrendelt mozgósításnál a kapacitásfenntartási rendelkezésreállási szerződésben kikötött vagyoni szolgáltatás nyújtása),
  • a gazdaságmozgósítási helyzet (a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény 5. § 15. pontjában meghatározott esemény által előidézett helyzet),
  • a gazdaságmozgósítási szerződés (a gazdaságmozgósítási feladat ellátására vonatkozó szerződés).

Voltaképpen tehát

frissítették, hogy háborús mozgósítás esetén mily módon lehet és kell a magyar gazdaságban átalakításokat végrehajtani, továbbá milyen gazdaságirányítási feladatokat kap meg ilyenkor a kormány. 

Szintén frissült azon események köre, amelyekre vonatkozik a szabályozás, konkrétan: 

a) törvényben meghatározott ágazati üzemzavar, válsághelyzet vagy különleges jogrendnek nem minősülő veszélyhelyzet, a lakosság ellátását, annak biztonságát érintő súlyos esemény,
b) katasztrófa vagy annak veszélye,
c) az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény,
d) a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény,
e) az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény,
f) Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés,
g) szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény, vagy
h) terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye.

A jogszabályban számos különös tétel szerepel, jelesül az, hogy háborús veszélyhelyzet esetén különböző lakossági, katonai ellátási feladatokhoz anyagi erőforrások biztosítását kérheti a kormány. Emellett már a védelmi helyzet előtt védelemgazdasági tervet kell készítenie a kormány által kijelölt szakminisztériumnak.

Továbbá az is fontos pont, hogy az ország közigazgatási rendszerének zavartalan működését, továbbá a társadalom és a nemzetgazdaság működőképességének fenntartása is feladat. A tartalék kapacitástartalmát vagy összes vagyonértékét a kormány határozza meg, a kapcsolódó kiadást pedig a központi költségvetés külön jogszabály szerint biztosítja.

A gazdaságmozgósítási szerződést illetően lényeges, hogy az érintett gazdasági szereplőkkel, akiket feladatellátásra kötelezhetnek, akár előzetesen is szerződést köthet a kormány.

Az Orbán Viktor által jegyzett döntés keddtől hatályos, ezzel felülírva a húsz éve elfogadott nemzetgazdasági védelmi felkészítésről szóló törvényt is.