erre egyre több jel is mutat. Legutóbb a Závecz Research közvélemény-kutatásosából derült ki, hogy lehet tapasztalni bizonyos az eltéréseket a vidéki és a nagyvárosi ellenzéki választói preferenciában.
- Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje például a kisvárosokban 35, a községekben 34 százalékot kapna,
- szemben Dobrev Klára (DK) 22 és 28, illetve
- Karácsony Gergely (P-MSZP-LMP) 21 és 18 százalékával.
Az Alfahírnek Horn Gábor ezzel kapcsolatban elmondta, ő attól nem félne, hogy az előválasztás győztesét az ellenzéki szavazók később ne támogatnák az országgyűlési választásokon. Ha Jakab Péter nyerné meg az ellenzéki elválasztást, akkor a budapesti ellenzéki szavazók elmennének és szavaznának rá, amennyiben a többiek is felsorakoznak mögötte, de úgy látja, hogy ehhez a megállapodáshoz tartják magukat a felek – tette hozzá a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Ugyanakkor a 2022-es választást a bizonytalanok fogják eldönteni, és az ő pártpreferenciájuk még ismeretlen.
Visszatérve a nagyváros-vidék relációra. Horn Gábor szerint az eddig megismert közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy
így helyesnek tartja, hogy Jakab Péter ennek a pozíciónak az építésére fordítja az energiákat. Ugyanakkor látható az is, hogy minél kisebbek a települések, annál több energiát igényel majd részt venni az előválasztáson, akár 4-5 faluval is arrébb kell utazni, jellemzően rossz tömegközlekedéssel, és ez nagy kihívást jelent majd.
„Ez nem jó, és sajnálatos, de nagy valószínűséggel a vidéki ellenzéki szavazók arányaiban kevésbé fognak tudni, akarnak részt venni az előválasztáson”
- osztotta meg aggályait Horn Gábor. Ez ugyanakkor szerinte Karácsony Gergely és Dobrev Klára számára jelenthet előnyt. A nagyobb mértékű budapesti, nagyvárosi részvétel az előválasztáson borítékolható, és ez ronthatja Jakab Péter esélyeit – tette hozzá.
(Jakab Péter az N1TV-nek adott interjújában egyébként arról beszélt, hogy jelenleg is zajlik egy logisztikai vita arról, hova vigyék el az előválasztást. A jobbikos jelölt elmondta, ő azt szeretné, ha a lehető legtöbb helyen lehetőség lenne szavazni, de elismerte, vannak más hangok is az ellenzéken belül.)
Horn Gábor szerint reális probléma, és van kockázata annak, ha valamilyen okból kifolyólag a vidéki Magyarország hangja nem érvényesül eléggé az előválasztáson, erre megoldást kell találni. A kistelepüléseken élők megszólítása jóval nehezebb, részben azért is, mert a Fidesz lényegében kezében tartja a vidéki sajtót.
„Ugyanakkor, ha az ellenzék nem végzi el azt a munkát, hogy megszólítsa a vidéki Magyarországot, akkor elveszíti az esélyét a győzelemre”
– figyelmeztetett.
Ezért tartja fontosnak, hogy lesz mind a 106 körzetben előválasztás, mert ez is az itt élő emberek megszólításának egyik fontos eszköze.
„Nem mondhatja azt az ellenzék, hogy egy 80 faluból álló körzetben nem csinálok semmit”
– hangsúlyozta, emlékeztetve, ha az előválasztás betölti a funkcióját, akkor az ellenzék már 2022 előtt meg tudja szólítani az egész országot. Ha viszont nem tud besöpörni a falvakban is legalább plusz 8-10 százaléknyi szavazatot, akkor az ellenzék nem nyerhet.
„Ez egy elvégzendő feladat, ebben a Jobbiknak nem csak helyzeti előnye, de felelőssége is van, mert ezt csak ők tudják végrehajtani, ők vannak beágyazva”
– közölte Horn Gábor. Szeptember 26-án pedig meglátjuk, hogy milyen arányban vesznek részt a vidéki Magyarország ellenzéki szavazói, vizsgáznak a pártok ebből szempontból is – mondta a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.