Különleges nevek
Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában összegyűjtötte a nap elnevezéseit. Az általános egyházi kifejezés - a húshagyó kedden kívül - még sokféle név élt a nép ajkán. Egyes vidékeken húshagyatnak nevezték, Vasban, Zalában húsajó, huszjó, húshajó, hushajó, kifejezésekkel találkozhatunk, az északi csángók pedig húshagyást emlegettek, míg a székelyek tréfásan csonthagyatnak hívták a böjt előtti utolsó napot, utóbbi arra utalt, hogy a böjt ideje alatt már csak a csontokat nézhetik.
Ünnepi mulatságok
A farsang utolsó napján fiatalok és felnőttek egyaránt maskarába bújtak, végiglátogatták a falu házait, ahol köszöntőkkel áldást kértek a gazdára és családjára. Az asszonyok ilyenkor sütöttek és főztek, hogy az éjféli, böjtöt jelző harangszó előtt megehessék az utolsó húsdarabokat és negyven napig elteljenek a finom étkekkel. Este nagy mulatságot csaptak, táncoltak és énekeltek. Zala megye néhány településén, húshagyókedden a maskurázás volt divatban. A gyerekek már kora délután jelmezeket öltöttek magukra és úgy látogatták végig a falu házait. Az őket fogadó gazdáktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kaptak.
Este a felnőttek öltöztek jelmezekbe, arcukat eltakarták, hogy ne lehessen kitalálni, hogy ki rejtőzik egy-egy öltözetben. A Csallóközben legények verődtek össze és általában női ruhába bújtak. A fejükre harisnyát húztak, arcukat bekormozták vagy belisztezték. Őket helyi elnevezéssel dőréknek nevezték. Hasonló jellegű szokás élt Mohán, de ott a tikverőzés név terjedt el. Ott a maszkos alakok nemcsak magukat, hanem a járókelőket is bekormozták és megpiszkálták a tyúkólakat, hogy sok tojás legyen a következő hónapokban.
A falvakban folyó szórakozásnak az éjfélkor megkonduló harangszó vetett véget. Az jelezte, hogy vége a bálnak és kezdődik a böjt negyvennapos időszaka.
Időjóslás
Húshagyó kedden a helyi gazdák megpróbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Jászdózsán megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor abban az évben sok tojást tojnak a tyúkok. Berettyóújfalun a húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt hozott magával. Zala megyében ezen a napon a disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.
OB