A konkrét esethez ismerni kell a történelmi előzményt: 1996-ban, a Horn-kormány idején az Omninvest kizárólagos szerződést írhatott alá az állam által a rászorulóknak térítésmentesen biztosított szezonális influenza-ellenes vakcina gyártására, mely szerződés 2019-ig érvényes, és ez több tízmilliárd forintos biztos bevételt jelentett az által, hogy az állam évente legalább 1,3 millió adag vakcinát rendelt a vállalkozástól.
A Kehi által 2010-ben megfogalmazott rövid tényállás szerint 2006-ban a Nemzeti Kutatási és Technológia (NKT) Hivatal a H51N1 elleni oltóanyag és gyártástechnológiai kifejlesztésével kapcsolatban egy valótlan (már megvalósult) projektre nyújtott új támogatást, úgy, hogy az erről döntő testület ülésen többen az aggályaikat fejezték ki. A támogatással történő elszámolások során a támogatott emellett többször állított valótlan tényeket. A Kehi két törvényre hivatkozott, az egyik a hűtlen kezelésre, a másik a jogosulatlan gazdasági előnyre hivatkozott, az elkövetési értéket 2 milliárd forintra becsülte.
A NAV nyomozása is elindult az ügyben, melynek szerves előzményét képezi az is, hogy az Omninvestnek vissza kellett fizetnie a teljes támogatási összeget, hiszen az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága megállapította, hogy a cég támogatása ellentétes az uniós előírásokkal. Az Omninvest 2010 novemberében teljesítette a kötelességét, a NKT első felhívására zokszó nélkül perkált is, mint a katonatiszt, de alighanem volt is miből.
2013-ban februárjában Orbán Viktor miniszterelnök már arról beszélt, hogy az influenzavakcina-gyártást kizárólagos állami feladatként tudja csak elképzelni „Az egészségügyi államtitkárság akkor közleményben erősítette ezt meg: az oltás és a járványügyi biztonság hosszú távú biztosítása egy következő lépés lehet, amelyben az állam szerepvállalása is megfontolandó. Az ezzel kapcsolatos döntést megalapozó anyagok elkészültek” – írta a korabeli HVG egyik írása. (a helyzet jelenlegi állásáról érdeklődő kérdéseket küldtünk az államtitkárságnak).
Ugyanebben az időben a NAV Bűnügyi Főigazgatósága megszüntette a nyomozást. Indokolása szerint nem történt bűncselekmény, a hűtlen kezelés tekintetében a vagyonkezelői kötelezettség szándékos megszegése nem bizonyítható, mivel a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tagjai a pályázat elbírálása során a döntésüket az alaki szabályoknak megfelelően hozták. A jogosulatlan gazdasági előny megszerezésének bűncselekménye tekintetében a nyomozóhatóság megállapította, hogy a támogatás céltól eltérő felhasználásával kapcsolatban szabálytalanságok önmagukban még nem eredményezik a bűncselekmény megállapíthatóságát, különös tekintettel arra, hogy a támogatási összeget a kiutaló szervezet felhívására, kamatokkal növelten visszafizette a támogatott.
A Kehi márciusban a határozat ellen panaszt emelt. A hivatal álláspontja szerint a nyomozóhatóság figyelmen kívül hagyta, hogy a támogatást egy valótlan projektre adták oda, továbbá azt is, hogy nem vizsgálták meg, hogy a pályázó megfelel-e a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatások követelményeinek. Ezentúl a nyomozóhatóságot érdemben az sem érdekelte, hogy a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűncselekménye – a régi Btk. szerint – megvalósulhatott a támogatás összegének visszafizetésétől függetlenül.
A Fővárosi Főügyészség elutasította a Kehi panaszát. A lényeg ismét az, hogy a pályázat valótlan tartalma nem állapítható meg, ezért a pályázó sem tehetett valótlan tartalmú nyilatkozatot a támogatás felhasználása során, semmilyen bűncselekmény nem állapítható meg.
Nem először bukott el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
Cikksorozatunk első részében a nyíregyházi Krúdy Szálló elkótyavetyélésével foglalkoztunk melynek ügyében a Kehi feljelentést tett ugyan, de a cselekmény elévülése miatt a nyomozás megszüntetésre került. Holott az megállapításra került, hogy a „...az önkormányzat képviselői és tagjai vagyonkezelési kötelezettségüket az üzletrészek felülértékelésével megsértették”. Cikksorozatunk egyébként arról szól, hogy miért nem jutottak el a vádemelésig azok a mintegy ötvenmilliárd forint összértékű ügyek, amelyekben egy kormányszerv, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tett feljelentést. A Kehi ezzel kapcsolatban nemrégiben adott ki egy magyarázó dokumentumot a jobboldali ellenzék kérésére.