Erre az írásmódra egyébként a magyar kisebbséggel sokszor hadilábon álló szlovákiai államigazgatás is lehetőséget ad, korábban pedig ezt megengedte a magyar hatóság is, mindaddig még ez az „rendhagyó eljárás” nem kapott nagyobb médiafelület. A bíróság azonban, indoklása szerint nem a hatóságok gyakorlatát elemzi, hanem adott, konkrét ügyben hozott döntést.
Kulturális önazonosságtudat
Mint arról korábban az alfahir.hu beszámolt Csatári László a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vezetője kiadott egy olyan belső tájékoztatót, ami különböző jogszabályokra hivatkozva megtiltotta a rovásírásos okmányok kiadását. Horváth István rovás-aláíró ebbe nem nyugodott bele, az ügy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon kötött ki, szerdán pedig ítéletet hoztak.
Horváth elmondta azt is, hogy a bírónő elismerte ugyan, hogy a felperes kulturális önazonosságtudatának a része a rovásírás, de a Csatári által megjelölt törvényre hivatkozva elutasította az ősi karakterkészlet használatát.
Ősi magyar karakterkészlet szúrja bizonyos körök szemét
Ezzel szemben a rováspárti felperes ügyvédje szerint a törvény egyértelműen fogalmaz:
“Az 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szól. A jogszabályban az Értelmező rendelkezések 5. § paragrafus (13) bekezdése szerint az aláírás jogi meghatározása a következő: A polgár aláírása: születési vagy házassági családi és utónevének az általa használt és elismert írásképe.”
Önmagában eszerint, lehetne a felperes által használt és elismert íráskép akár a rovásírás is. Horváth különösnek tartja, hogy az általa megkérdezett vietnami vendégmunkás minden gond nélkül használhatja a saját írásképét, még az ősi magyar karakterkészlet szúrja egy bizonyos kör szemét.
Olvashatatlan, nemzetiségi lehet, rovásos nem
A bíróság szerint arra helytállatóan hivatkozott a felperes, hogy KEKKH tájékoztató (Csatári-levél) nem jogszabály, ugyanakkor a jogalkotó célját, szándékát megfelelően tartalmazza. Eszerint az aláírás lehet olvashatatlan vagy nemzetiségi, de rovásírás semmiképpen.
Pontosan kifejtve, ahol azt az eltérő rendelkezés meg nem engedi, ott a történeti hagyományokon alapuló főszabály, azaz a magyar helyesírás szabályainak és az ennek megfelelő betűkészletnek az alkalmazása az irányadó, annak külön előírása nélkül is. Az aláírás olvashatósága nem feltétele az aláírás érvényességének. Az írásképpel szemben az a követelmény, hogy az írás a magyar helyesírás szabályaival összhangban, a latin betűkészletből kialakult magyar betűket alkalmazza. A nemzetiségek ugyan kivételt képeznek és használhatják az adott nemzetiség nyelvét, de a rovásírás nem számít nemzetiségi nyelvnek. Mindezek alapján nincs lehetősége a rovásírással aláírt kérelmek elfogadására.
Elismeri a bíróság, hogy a magyar nyelv egyik írásképe a rovásírás
A bíróság szerint a székely-magyar rovásírás a magyar helyesírást követő, a köz által ismert és használt írásképnek, betűkészletnek nem felel meg, ezért, „egyéb írásjelnek” számít. Az ítélet indoklása pedig hozzáfűzte, a jogalkotói szándék egyértelműen tartalmazza, hogy egyéb írásjel nem alkalmazható a kérdéses eljárás során. Ugyanakkor a törvényszék egy fontos tételmondatot is kimondott:
„az egyéb írásjelként definiálható a magyar nyelv egyik, de nem mindenki által ismert írásképe a székely-magyar rovásírás.”
Eszerint azért mégis csak a magyar nyelv írásképének számít a rovásírás is, legfeljebb az nem mindenki által ismert. Jelen cikk olvasója azonban nem tartja életszerűnek, hogy az állampolgárnak közvélemény-kutatásokat kellene tartania egy adott íráskép ismertségéről, az aláírási fázis előtt, hiszen az írástudatlanok nyilván a latin betűs írásképet sem ismerik. Nincs törvényileg meghatározott, pontosan előírt íráskép, hiszen a legtöbb aláírásnak egyedinek kell lenni, sokszor pedig olvashatatlanok is ezek a szignók.
Brüsszelig
A bíróság ítélete ellen jelen esetben fellebbezésre nem, legfeljebb felülvizsgálatra van lehetőség. Horváth úr ennek lehetőségeiről még jogi képviselőjével konzultál, de az ügynek mindenképpen lesz folytatása. Az ügy érdekessége, hogy a rovas.info éppen a közelmúltban közölt egy olyan képet, mely szerint a Katonai Okmánykezelő Iroda minden különösebb gond nélkül kiadott egy katonai igazolványt, rovásírásos aláírással. Rumi Tamás a portál főszerkesztője, aki kapcsolatban áll Horváth úrral elmondta, hogy az ügyet mindenképpen elviszik, akár Brüsszelig is.
Dúró Dóra jobbikos képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, azt tudakolva, hogy az ügybuzgó dr. Csatári miért tiltotta be hivatalában a törvény betűjének és szellemének egyaránt megfelelő rovásírásos aláírást. Erről bővebben itt olvashat.