„Amit a Jobbik gazdálkodásának Állami Számvevőszék és az ügyészség általi vizsgálata kapcsán látunk, az azt jelzi, hogy a jelenlegi hatalom egyre kevésbé válogat az eszközökben, amikor ellenfeleinek lejáratásáról, ellehetetlenítéséről van szó”
- közölte az Alfahírrel az Iránytű Intézet vezető elemzője.
Kérdésessé vált, hogy a Jobbik el tud-e indulni a jövő évi választásokon
A Jobbik frakcióvezetője a rendszerváltás utáni időszak legmélyebb politikai helyzeteként értékelte a történteket. Azt írták, hogy az ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetet megküldték észrevételezésre a Jobbiknak. Az ÁSZ törvényi felhatalmazás alapján az év második félévében is folytatja a pártok és a költségvetési támogatásban részesülő pártalapítványok gazdálkodásának ellenőrzését.
Kovács János szerint az ügy tökéletesen rámutat arra, hogy a közpénz milliárdokból működtetett propagandagépezet és az egyes ellenzéki szereplőkre szabott rögtönzött jogalkotás mellett lassan hétköznapivá válik a független, alkotmányos státuszú intézmények pártpolitikai célokra való használata.
„Orbán rendszerében az ügyészség, a köztársasági elnöki hivatal, a médiahatóság, a számvevőszék, a jegybank, a titkosszolgálatok, a legtöbb ellenőrző hatóság direkt pártutasításokat követ, illetve pártelvárásokat teljesít”
- jelentette ki a vezető elemző.
A magyar bírói rendszer és az Alkotmánybíróság egyelőre a szürke mezőben helyezkedik el (Handó Tünde OBH-elnök bírói függetlenséget és a jogorvoslati jogot is sértő integritási szabályzatának bő egy hete mutatott piros lámpát az Alkotmánybíróság, Budai Gyula pedig hangot adott azon véleményének, hogy minden bíró „komcsi”), de Kovács János úgy vélekedett: egy újabb Fidesz-győzelem esetén ezek a végvárak is jó eséllyel elesnek.
„A Fidesz-kormány leghatékonyabb fegyvere az adminisztratív ellehetetlenítés, a hatóságok általi vegzálás – élénk médiahadjárattal felvezetve”
- tette hozzá.
Mivel a jelenlegi hatalom politikai akcióit, holdudvar-építését túlnyomórészt közvetlenül közpénzek felhasználásával végzi (sőt, már a kampánytevékenység egy részét is kiszervezi – lásd: CÖF 508 millió forintos MVM-támogatása), az ellenfelek megroppantását az anyagi ellehetetlenítéssel és a rendelkezésre álló médiafelületek minél drasztikusabb beszűkítésével kívánja elérni (országos médiumok, megyei lapok felvásárlása, plakáttörvények).
Török Gábor is a kettős mércére hívta fel a figyelmet
Bár Török Gábor bár nem mondja ki, csak sejteti, hogy magát egykor a demokrácia és polgári társadalom élharcosakén definiáló Fidesz mekkora változáson ment keresztül kormányzása alatt. „Érdemes átgondolni, hogy vajon hogyan reagált volna a Fidesz, ha 2009-ben az MSZP-kormány idején születik egy hasonló döntés a Fidesz plakátszerződéseivel és a költségvetési támogatásával kapcsolatban..."
Kovács János szerint, éppen ezért a Fidesz újbóli nagyarányú választási győzelme esetén jó eséllyel szinte teljes felszámolásra kerülnek a különböző társadalmi autonómiák, és a pártfinanszírozási rendszert is úgy módosíthatja a kormánypárti többség, hogy az eszköztelenné tegye az ellenzéki szereplőket – megfosztva őket a kommunikációs és pártinfrastruktúra hatékony működtetésének, a szakértői háttértámogatásnak a lehetőségétől.
„A Jobbik ellen jól érezhetően teljes pályás letámadást indított a Fidesz”
- szögezte le a vezető elemző.
Erre azért volt szüksége, mert az MSZP széthullás-közeli helyzetében és a baloldali összefogás hiányában egyértelműen a Jobbik a legesélyesebb kihívója a kormánypártoknak. Másrészt egyre közelednek a választások, így az ellenzéki szavazók szavazási hajlandóságának gyengítése érdekében a kormányzati propaganda igyekszik folyamatos botrányokat kreálni az egyes szereplők körül.
Jól kivehető ez a szándék azokból a cikkekből, tudósításokból és álszakértői elemzésekből, amelyek a Jobbikon belüli törésvonalakról, Kovács Béla ügyéről, a Jobbik-közeli vállalkozásokról vagy éppen a párt gazdálkodásának egészéről szólnak. Emellett továbbra is fut a „kétbites” Soros-Simicska kommunikáció is, ami egyre hiteltelenebb, és a tét emelése nélkül egyre kevésbé hatékony.
Kovács János arra is felhívta a figyelmet, hogy a Jobbik elleni számvevőszéki és ügyészségi támadás célja kettős:
- egyrészt botrányt kelteni, ami rombolja a párt hitelességét egy korrupciótól megtisztított közélet ígéretével kapcsolatban (a Fidesz Achilles-sarka),
- másrészt súlyos zavarokat okozni a Jobbik napi operatív működésében és kampányának menetében.
„Ez kétségkívül hatékony eszköz lehet - noha egy valódi demokráciában megvalósíthatatlan volna –, és még mindig szalonképesebb, mint a párt betiltása, amiről a Fidesz pártalapítványa által támogatott Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója beszélt”
- mondta Kovács János.
Az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint a Jobbik ellen kreált ügyek időzítése sem véletlen. Az adventi időszakban ugyanis módosulnak a választók médiafogyasztási szokásai. Az átlagosnál kevésbé érdeklődnek a politika iránt, ezért a kormányzati kommunikációs stratégia igyekszik az ellenzéki szereplők lejáratásának intenzitását fokozni, illetve bulvárosabb témákkal előrukkolni. Kovács János szerint
emiatt várható, hogy ismét személyek magánélete, szokásai, kapcsolatai kerülnek majd középpontba.
„A Fidesz minden bizonnyal azt kívánja elérni, hogy a Jobbik ne legyen képes profitálni a baloldal válságából”
- mutatott rá.
Ennek érdekében 5-6 éves (a néppártosodás kezdete előtti) rádiófelvételeket „ásnak elő”, illetve szervezetileg is igyekeznek cselekvőképtelenné tenni a Jobbikot. A vezető elemző azonban arra figyelmeztetett, hogy ennek a lépésnek komoly hátulütője is lehet a kormánypártok számára.
- „Először is, a centrális erőtér meginoghat, ha az egyik ellenzéki pólus működésében ellehetetlenül.”
- „Másrészt az MSZP »életben tartása « így is kétséges vállalkozás, hiszen egyre inkább látszik, hogy az egykori szocialista, ma is ellenzéki érzelmű szavazók inkább a Jobbik és az LMP irányába vándorolnak, mintsem vissza a még mindig vezetési válsággal küzdő szocialistákhoz vagy az általuk elutasított, és az MSZP-táborból korábban nagyobb szeletet »kiharapó« Gyurcsány-párthoz.”
- „Harmadrészt egy ilyen agresszív lépés szimpátiát ébreszt az ellenzéki szavazók széles rétegeiben (nem csak a Jobbik szavazói között), valamint az ún. aktív bizonytalanok körében, ami a Jobbik számára támogatottságbeli növekedést hozhat, de akár katalizálhatja az ellenzéki koordinálást is.”
- „Negyedrészt kevéssé valószínű, hogy ez az ügy bíróságon nyerhető kormányoldalról, így a folyamat végén a Jobbiknak papírja lesz róla, hogy a hatalom a törvényeket és eljárási szabályokat áthágó lépésekkel igyekezett független intézményeket felhasználni közvetlen pártpolitikai érdekei érvényesítésére.”
Kovács János úgy vélekedetett, ez utóbbinak nagyon komoly belföldi és külföldi visszhangja lehet, ami tovább szűkítheti az Orbán-kormány nemzetközi mozgásterét és ronthatja európai megítélését. Szerinte a parttalan „demokrácia-viták” (melyeknek jó plénumot szolgáltat az Európai Parlament) pedig előbb-utóbb cselekvésbe fordulnak, ami komoly érdeksérelmet hozhat Magyarország számára.
Hozzátette: a jelenlegi hatalom számára a legnagyobb veszély az, hogy cselekvésével mindent (beleértve a demokratikus intézményrendszer működését) olyan mértékben kompromittál (és ezzel akadályozza a rezsim konszolidációját), hogy
„egy későbbi kormányváltás esetén újabb rendszerváltás következhet, ami a Fidesz közjogi rendszerének, oligarcha-hálózatának és személyi politikájának visszafordíthatatlan bukását hozhatja.”