Balassa Péter, a Jobbik-Konzervatívok parlamenti képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy akkor lesz értékelhető ez az anyag, amikor a milliárdosoknak, a nagyberuházóknak és az egyszerű embereknek is ugyanazt jelenti.
Félek, hogy nem így lesz. A kormányzati ígéreteket mindenki hallja, de azt is tudják az emberek, hogy a valóság teljesen más.
Az igényesség nem pénzkérdés, hanem hozzáállás kérdése – hangsúlyozta a jobbikos politikus, megjegyezve, elvárható volna, hogy minden visszás ügyben eljárjanak a hatóságok, ne próbáljanak eltussolni egyeseket.
Megemlítette: a magyar építőipar mélyrepülése idején kerül a törvényhozás elé ez az anyag, akkor, amikor ötödével esett vissza az új lakások száma, a kiadott építési engedélyeké pedig 43 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Hozzátette:
„A helyzetet a kormány által kivetett kiegészítő bányajáradék is nehezíti, így számos cég kezd jelentős létszámleépítésekbe.”
Balassa Péter jelezte: pártja több módosító indítványt is be fog nyújtani a törvényjavaslathoz.
Varga Zoltán, a DK vezérszónoka úgy fogalmazott: szájtátva hallgatta a minisztert. Vajon ugyanabban az országban élünk? – tette fel a kérdést. Már megváltoztatták az országot, a maguk képére formálták – vélekedett. Sok minden kitűnik ebből a több mint 250 oldalból, de mi volt tulajdonképpen a cél ezzel? – kérdezte, hozzátéve: szó sincs a minőség forradalmáról.
Az építészet és épített környezet kiemelkedő jelentőségű, meghatározza, hogy az elkövetkező 50-100 év során milyen épületekben élünk, dolgozunk – mondta, majd a közelmúlt építészeti felújításait, rekonstrukcióit sorolta, aminek értékelése szerint köze sincs a történelmi hagyományokhoz vagy a polgári jóízléshez.
A barna beruházásokról szólva Debrecent hozta fel példaként, ahol hatalmas területet betonoznak le a zöld felületből.
„A debreceni BMW-gyár Magyarország legjobb földjeire települt”
– jegyezte meg.
Az építészet teljes alárendelése folyik a gazdasági, politikai és oligarchikus érdekeknek – összegzett.
A polgári jóízlés érvényesítéséről szólva újabb kérdést tett fel: kinek a jóízléséről van szó? Szerinte rá akarják erőszakolni a társadalomra a saját ízlésüket.
Minden korszakban van egyfajta közízlés, ehhez meg lehet próbálni igazodni, de ez nem egy olyan norma, amit elő lehet írni. Ez olyan épített környezet eredményezhet, ami semmiképp nem tükrözi a magyar társadalomét, lehetőséget kínál ugyanakkor egyfajta önkény alkalmazására, ami a kormánypártoktól nem áll messze - mutatott rá.
Miért verték szét a hazai műemlékvédelem jól működő intézményrendszerét?
Az MSZP-s Molnár Zsolt szerint a törvényjavaslat elkészítése során nem figyelnek oda azokra a civil szervezetekre, akik nem szeretnének mást, mint a Balatont mindenkinek elérhetővé tenni.
Üdvözlendőnek nevezte, hogy a Balatonnál a miniszteri rendeletek szintjét száműzi a törvénytervezet, és az is jó, hogy a további privatizációt elfogadhatatlannak tartja. Ami állami és önkormányzati tulajdon, továbbra is maradjon az - hangsúlyozta.
Azonban sajnálatosként értelmezte, hogy a törvényjavaslat a Balatonnál a zöldterületeknél további beépíthetőséget tesz lehetővé horgászati célra vagy csónakkikötőnek, a kempingek és kikötők esetében pedig 15 illetve 20 százalékra növelhetik a beépíthetőséget védett övezetben. Emellett a korábbi 30 méteres védősáv - amely mellett az Alkotmánybíróság is kiállt - helyett csak 20 méter parti sétányra módosulna - mondta.
A szocialisták vezérszónoka szerint a törvényjavaslatot vissza kellene vonni, és a tavaszi ülésszakra újragondolni. Szerinte a Balatonnal kapcsolatos kérdések, valamint a nemzetgazdasági célból kiemelt beruházás intézménye kizárják a támogathatóságot.
(Címlapkép: Béli Balázs/Alfahír)