A Jobbik elnöke azzal indokolta a megfosztási eljárás szükségességét, hogy több sebből vérzik az egész plakáttörvény-ügy, és ha Áder aláírja, akkor ő is asszisztál hozzá. "Önmagában is ereje van annak, ha egy köztársasági elnöknek egy ilyen eljárással kell szembesülnie" - tette hozzá.
Mit jelent a megfosztási eljárás?
Az Alaptörvény 13. cikk (2) bekezdése alapján "az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást".
Ez a mennyiség a Jobbiknak egyedül nincs meg, így szüksége lesz még további aláírókra a független és/vagy ellenzéki padsorokból. Hogyha ez megvan, akkor viszont a megfosztási eljárás megindításához a parlament kétharmadának a szavazatára van szükség. Mivel titkos szavazásról van szó, így elviekben lehetne, hogy a Fidesz vagy a KDNP képviselőiben megszólal a lelkiismeret, azonban erre gyakorlati esély nincs.
Ha azonban feltételezzük, hogy lenne, akkor a szavazás után az Alkotmánybíróságnak kellene lefolytatnia az eljárást, és ha azt állapítaná meg, hogy van közjogi felelőssége, akkor megfoszthatná köztársasági elnöki tisztségétől. Az eljárás ideje alatt pedig egész végig nem gyakorolhatná hatásköreit.
Jogos lehet-e?
A Jobbik álláspontja szerint a kormányoldal a plakáttörvényről szóló eredeti javaslatot házszabály-ellenesen, az államfői kifogásokon túlterjeszkedően változtatta meg, illetve kétharmados rendelkezéseket fogadott el egyszerű feles többséggel (a pártfinanszírozást érintő tiltások ugyanis az előbbi kategóriába tartoznak).
Pár nappal ezelőtt a portálunknak nyilatkozó Szikinger István szerint több ponton is alkotmányellenes a fideszes többség által elfogadott javaslat. Az alkotmányjogász rámutatott, hogy ha egy jogszabály akár csak érinti, vagy alkalmazása kihat egy kétharmados törvény értelmezésére, akkor azt minősített többséggel kell elfogadni. Álláspontja szerint szintén alkotmányellenes az, hogy a jogszabály szerint a tényleges árnál többet kell kifizetnie a politikai hirdetőknek, hiszen olyan alapvető jogot korlátoz, mint a tulajdon- és a vállalkozás szabadságához fűződő jog.
A párt tehát ezért fordult első körben az Alkotmánybírósághoz, majd kérte a köztársasági elnököt, hogy küldje ő is előzetes normakontrollra, végül pedig most ezért indítványozza a megfosztási eljárást, ha Áder aláírja az plakáttörvényt.