Egyre több reakció érkezik a kétnapos brüsszeli EU-s csúcstalálkozóval kapcsolatban, és egyelőre még nem annyira biztos a megegyezés.
Győzelem?
"Meglep, hogy Magyarország máris valamiféle győzelemről beszél. Hollandia jelenleg tanulmányozza a (német) tervet, hogy világosan lássuk, mik lennének a javaslat következményei"
– ezt például az Indexnek Roy Kenkel holland EU-diplomata nyilatkozta arról, hogy a szerdai hírek szerint az EU soros német elnöksége előzetes megállapodásra jutott az uniós költségvetést hetek óta vétóval fenyegető Magyarországgal és Lengyelországgal.
Lehetnek még aknák?
Orbán Viktor szerint viszont nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy jó megállapodást érjünk el az Európai Unió egysége érdekében, ma nemcsak az unió győzelméért, hanem a józan ész győzelméért is küzdünk.
"Ma közös kontinensünk egységéért küzdünk. Ami pedig még fontosabb, nemcsak az Európai Unió győzelméért, hanem a józan ész győzelméért is küzdünk, mert nyilvánvaló, hogy arra nemzeteinknek és sokmillió embernek szüksége van a járvány és annak gazdasági következményei miatt. Észszerűen kell viselkednünk, és meg kell találnunk a megbízható megoldásokhoz és a józan ész győzelméhez vezető utat"
- fordította meg Orbán teljesen a valóságot arról, hogy
Ennek egyébként lehet egy olyan olvasata is, miszerint Orbán Viktort Szájer József ereszcsatornás botránya kényszerítette bele a kompromisszumba, ami akár még azt is feltételezheti, hogy a Fideszben lehetnek még fel nem robbant aknák.
Örülünk, Iratxe?
Az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője, Iratxe García mindenesetre optimista. A Politico élő blogja szerint a tanácskozás előtt szintén azt nyilatkozta, hogy örül a német javaslatnak, és azt szeretné, hogy egyetlen vesszőt se változtassanak rajta. Sőt, még azt is mondta, hogy az Európai Unió Bíróságának intézménye csak tovább erősíti az EU jogállamiságát.
Még nem írtak alá semmit, de az állami propagandagépezet már Orbán hatalmas győzelméről beszél
Ha minden úgy lesz, ahogy most állnak a dolgok, akkor a Sorosista Brüsszel ismét kiegyezett a Soros-ösztöndíjas Orbán-kormánnyal, ami igazából nem annyira meglepő annak tudatában, hogy a német autóipar számára elengedhetetlen, hogy az összeszerelő üzeme az Európai Unió területén maradjon.
Miről szól?
Ha az EU döntéshozói így döntenek, akkor a rendszerbe épített jogállamisági mechanizmust – amely a magyar–lengyel vétó oka volt – csak akkor indítják el, ha az adott tagország döntései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és nem lehet politikai célokra használni, így akár a médiatörvény, választójogi törvények, vagy például a bevándorlásról szóló vitában élni vele.
Szintén fontos a vészfékmechanizmus, hogy az Európai Bizottság által javasolt szankciókat az állam- és kormányfők elé terjesztik.
S akkor még nem beszéltünk arról, hogy az egész jogállamisági mechanizmus életbe lépését felfüggesztik, amíg az Európai Bíróság végül dönt a várható magyar és lengyel fellebbezésről.
Tehát, ha meg is állapítanak szabálytalanságokat (homogén, zárt listában kell felsorolni azokat az eseteket, amelyekben az eljárás megindítható) az EU-s költségvetéssel kapcsolatban, ítélet és szankció arról csak a magyar választások utánra várhatóak.
Sőt, a bíróság döntése után is csak akkor tehet bármilyen javaslatot a Bizottság, ha az uniós jogban meghatározott, már eddig is rendelkezésre álló eljárások (például a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a költségvetési rendelet, a kötelezettségszegési eljárás) nem tenné lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét.
Az Orbán-rendszer lopni fog, a német multik gazdagodni, a magyar emberek pedig éhbérért fognak dolgozni
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője Facebook-oldalán reagált arra a hírre, miszerint Orbán Viktor eláll az uniós költségvetés vétójától, cserébe a jogállamisági mechanizmus úgymond befagyasztja Brüsszel, és ha lesz is szankció, az csak a 2022-es választásokat követően éri utol az aktuális magyar kormányzatot. Ugyanakkor az eurómilliárdok viszont addig is érkeznek hazánkba, fenntartva a NER-t.
Szintén fontos megjegyezni, hogy az eredeti, nyári változatban is hasonló protokoll szerepelt, azonban a jogállamiságot ezután megpróbálták - úgymond - kibővíteni, amibe nem ment bele a kabinet, és bejelentette az EU-s költségvetés vétóját. Most ezek a bővítmények kikerültek a tervezetből.
A mechanizmus léte, és néhány év múlva az alkalmazhatósága, egy új eszköz lehet a nyilvánvalóan korrupt tagállamokkal szemben, ugyanakkor az még a 444 kommentárja szerint is kérdéses, hogyan tudnak majd csalásokat bizonyítani Brüsszelből, főleg olyan országok esetében (ilyen Magyarország is), amelyek nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez.
Az pedig szinte magától értetődő, hogy a soros elnöki tisztséget betöltő Angel Merkel német kancellárnak fontos gazdasági érdekei fűződnek ahhoz, hogy Magyarországot az Európai Unióban tartsa, másrészt politikai szempontból is fontos számára, hogy az EU egysége fennmaradjon - még ezen az áron is.